A migráns a leggyűlöltebb – Változatlan az antiszemiták aránya

A magyar társadalom egyharmadára jellemző valamilyen fokú antiszemitizmus, ez az arány lényegében évek óta nem változik. Ami viszont változott: az antiszemita csoportok összetétele. Mindez a Medián Közvélemény- és Piackutató Intézet felméréséből derül ki, amely a Tett és Védelem Alapítvány (TEV) megbízásából készült.

A felmérés egyik érdekes megállapítása, hogy a szélsőséges antiszemiták aránya a szocialista szavazók körében emelkedett, bár ennek igazolására a következő évek adatai adhatnak majd megerősítést. A felmérés – amelyet a TEV 2013 óta minden évben megrendel – kimutatta, hogy „az általános érzelmi elutasítást és a társadalmi távolságtartást mutató affektív antiszemitizmus csekély mértékben emelkedett a korábbihoz képest, és nem függetleníthető a magyar társadalom általános idegenellenességétől”. Mert az is kiderült ugyanis, hogy a magyarok még a cigányoknál is jobban utálják a migránsokat.

Szalai Kálmán, a TEV titkára a nemrég neki ítélt Scheiber Sándor-díj átvételekor (Fotó: facebook.com/TEVAlapitvany)

A kutatást megrendelő TEV titkárától, Szalai Kálmántól azt kérdeztük, hogy amikor ennyire ellenséges légkör vesz körbe az országban egy kisebbségi csoportot – jelen esetben a menekülteket, menedékkérőket –, az nem hat-e ki más kisebbségi csoportra. A kérdést az is indokolja, hogy a kutatók is rámutatnak: „az előítéletesség ritkán jár egyedül, az idegenellenesség gyakran ölt alakot az antiszemitizmusban is”. Szalai Kálmán ezzel egyetértve azt is mondja, hogy bár azok a válaszadók, akik elutasítóbbak más etnikumokkal szemben is, nagyobb valószínűséggel idegenkednek a zsidóktól, mégis, a zsidók elutasítása más etnikumokhoz képest nem volt magas fokú.

– Ebben a rangsorban a zsidóságnak nincs nagyobb elutasítottsága, mint korábban – mondja. Arra a kérdésünkre, nem ijesztő-e, hogy úgy dönt rekordokat Magyarország Európában az idegenellenességben, hogy hazánk nem célországa a menekülőknek, azt feleli: sajnálatos, hogy e témában nincs értelmes vita.

– A probléma létezik szerte Európában. A TEV-nek nem ízlése szerint való a migránsokkal kapcsolatos kormánypropaganda, de a problémát adekvátnak tartja, mert a kontinensre áramló migráció szerte Európában értékválságot, társadalmi feszültséget okoz. Ha a zsidó közösség szempontjából közelítjük meg a kérdést, azt látjuk, hogy Franciaországban a zsidók fizikai biztonságának kérdése a mindennapi valóság része. Az intézményeket fokozottan kell védeni a terrorcselekmények miatt. A zsidókat a közelmúltban érő atrocitások egyértelműen muszlim szélsőségesekhez köthetők. Nem véletlenül hagyta el Franciaországot és vándorolt ki Izraelbe, illetve az Egyesült Államokba a félmilliós francia közösségből ötvenezer zsidó. A gyűlölet-bűncselekmények miatt határozta el a francia kormány, hogy százmillió eurót költ a biztonságra. A svéd, belga, holland közösségek is azt jelzik vissza, hogy a saját társadalmukon belül nőtt a szélsőséges antiszemita atrocitások száma, ami miatt a fizikai létüket is veszélyben érzik.

Magyarországon azonban nem ez a helyzet. A kutatásból kiderül, hogy azok, akik antiszemita állításokat fogalmaznak meg, attól azért messze vannak, hogy zsidók elleni konkrét cselekvési stratégiákat állítsanak fel. Ez a TEV 2017-es monitoringjelentéséből is jól látható: a 37 regisztrált antiszemita gyűlöletcselekmény közel nyolcvan százaléka gyűlöletbeszéd. A fennmaradó rész jobbára rongálás. Személy elleni támadás 2017-ben a TEV szerint lényegében nem volt. (Ez a jelentés 2017-ről szól, tehát még nem tartalmazza azt a támadást, amelyet idén tavasszal követtek el egy kipát viselő kanadai rabbi ellen egy budapesti bevásárlóközpontban.)

Szalai Kálmán azt hangsúlyozza, hogy – Magyarországgal ellentétben – Nyugat-Európában a személyek ellen elkövetett bűncselekmény kategóriája jelentős az antiszemita incidensek között.

– 2107-ben Magyarországon egymillió lakosra kivetítve 3,7 ilyen incidens jutott. Ugyanez a szám Brüsszelben tízes nagyságrendű, Nagy-Britanniában tartósan magas, 21, míg az Egyesült Államokban a 2015-ös szinthez képest két év alatt a duplájára, 6,1-re nőtt. A franciáknál viszont a 2015-ös 12 incidens a kormány erőfeszítéseinek köszönhetően 4,9-re mérséklődött – mondja Szalai Kálmán. Hozzáteszi: fontos, hogy Magyarországon a törvényi szabályozás oldaláról bekerült a polgári jogrendbe a közösségek méltóságának védelme. Azt is hatékony lépésnek tartja, hogy a büntetőjogban különvált az erőszakra, illetve a gyűlöletre uszítás, ezzel a gyűlöletbeszéddel kapcsolatos bűncselekményeket a kormány árnyaltabbá tette. A holokauszttagadás büntethetőségének bevezetése a TEV szerint szintén hatékony volt.

– Amióta hatályos a tiltás, azóta lényegében eltűnt a közbeszédből a holokauszttagadás, még a közösségi média kommentjeiből is – állítja Szalai Kálmán.

Antiszemita feliratok a Tatabánya-Felsőgalla külső területén lévő zsidó temetőben (Fotó: tev.hu)

A TEV megrendelésére készült kutatásba most először kerültek bele olyan kérdések, amelyek Soros György megítéléséről szólnak. Ez amiatt volt indokolt, mert a kormány elképesztő méretű és költségvetésű propagandát indított a magyar-zsidó származású amerikai üzletember ellen.

A Medián abban a kérdéscsomagban próbálta kideríteni a Sorosról alkotott véleményt, hogy mennyire foglalkoztatják a választópolgárokat a zsidósággal kapcsolatos ügyek. A kérdezőbiztosok válaszlehetőségek megjelölése nélkül kérdezték, mi az, ami Soros Györgyről elsőre beugrik. Nos, a legtöbben elítélően nyilatkoztak vele kapcsolatban, a leggyakoribb konkrét említés a migránsokhoz kötődött. Két százalék asszociált közvetlenül is a zsidóságra Soros nevéről, azonban többen voltak azok, akik közvetetten kapcsolták össze a kettőt: a „Soros” és a „zsidó” szóról is minden harmadik válaszadónak a pénz, a hatalom, a befolyás, a meggazdagodás jut eszébe, jellemzően inkább negatív kontextusban. Az is tényszerű, hogy nagyobb valószínűséggel említették Sorost negatív kontextusban azok, akik a többi válaszuk alapján antiszemitának bizonyultak – olvasható a kutatási jelentésben. Szalai Kálmán ezt úgy kommentálja, hogy az eredmények igazolták a TEV azon korábbi feltevését, hogy a kampánynak nem volt antiszemita motivációja.

– A válaszadók csupán két százalékának jutott eszébe Sorosról, hogy zsidó, illetve fordítva. Ebből mi azt érzékeljük, hogy az emberek zöme a nemzetközi nyilvánosságban nem magyar zsidóként, hanem a kapitalizmus hírvivőjeként megjelenő személyiségként tekint Soros Györgyre. Ezért a róla szóló kampány mögött nem látjuk az antiszemita motivációt. Mindezeken túl ha valamelyik elemében felmerül ilyen, amellett nem megyünk el szó nélkül.

A cikk eredetileg a 168ora.hu-n jelent meg:

A migráns a leggyűlöltebb – Változatlan az antiszemiták aránya

A magyar társadalom egyharmadára jellemző valamilyen fokú antiszemitizmus, ez az arány lényegében évek óta nem változik. Ami viszont változott: az antiszemita csoportok összetétele. Mindez a Medián Közvélemény- és Piackutató Intézet felméréséből derül ki, amely a Tett és Védelem Alapítvány (TEV) megbízásából készült.

  • Ha tetszett a cikkünk, támogass minket! Ezzel hozzájárulhatsz ahhoz, hogy zsidó közösségi portálként minél több és színesebb anyagot közölhessünk a Kibicen. Minden adományt szívesen veszünk! Bankszámlaszám: CIB 10701324-67817975-51100005


    Egyszeri támogatás:

    Havi támogatás:

Share on facebook
Facebook 0
Share on twitter
Twitter
Share on tumblr
Tumblr
Share on email
Email
Share on whatsapp
WhatsApp