Kétezres tömeg vonult a budapesti Élet Menetén

Az esemény egyik különlegessége volt, hogy a felvonulást a holokauszttúlélélők mellett néhány Világ Igaza díjas vezette ebben az évben.

Két év kényszerű kihagyás után újra megrendezték Budapesten az Élet Menetét, ahol a vészkorszak áldozataira emlékeztek a résztvevők, és kifejezték tiltakozásukat a faji, vallási, etnikai és minden más kirekesztés ellen.

Ez volt a 17-dik alkalom, hogy a rendezvényre sor került a magyar fővárosban. Az esemény egyik különlegessége volt, hogy a felvonulást a holokauszttúlélélők mellett néhány Világ Igaza díjas vezette ebben az évben.

– A túlélők és az igaz emberek jelenléte a mai napon hatalmas megtiszteltetés számunkra, köszönjük, hogy velünk vannak – mondta Verő Tamás főrabbi.

A menet az Élet Menete Alapítvány által állíttatott, az Újpesti rakpart és a Gogol utca sarkán álló Embermentők emlékműtől – Kelemen Zénó szobrászművész alkotásától – indult a margitszigeti Hajós Alfréd Uszodához.

a Hajós Alfréd Uszoda választása szimbolikus volt, mivel Hajós Alfréd olimpiai bajnok, az uszoda tervezője maga is holokauszt-túlélő volt.

Az idei rendezvény koncepciója az volt, hogy bemutassanak egy kiváló magyar sportembert, és a sportban is tanúsított tolerancia, az egymás iránti elfogadás és tisztelet jelentőségét.

A résztvevők között ott volt a zsidó közélet több vezetője, így többek között Heisler András, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége (Mazsihisz) elnöke, Kardos Péter és Verő Tamás főrabbik, valamint Szabó György, a Mazsök Alapítvány vezetője is.

Az aktualitásokra helyezte a hangsúlyt beszédében Gordon Gábor, az Élet Menete Alapítvány kuratóriumi elnöke, projektvezetője is, aki a szomszédos Ukrajnában folyó háború kapcsán arra emlékeztetett, hogy nem szabad közönyösnek maradnunk az emberi szenvedések láttán.

– Ma, 2022-ben hihetetlenül hangzik, de a férfiak a fronton, az asszonyok és a gyerekek százezrei pedig menekülnek, és sokszor azt sem tudják, hogy hol lelnek menedéket – mondta Gordon Gábor –, és az ilyen tragédiákkal szemben mi nem maradhatunk közönyösek. Hiszen mi nagyon jól tudjuk, hogy mihez vezethet egy társadalomban a közöny, a félrenézés.

Dani Dayan, a jeruzsálemi Jad Vasem intézet elnöke szerint a vészkorszak áldozataira való emlékezés munkájának a következő négy alappillére létezik: a gyász, a tudás, az érzelmi bevonódás, valamint a tanulságok levonása.

Az érzelmi bevonódás kapcsán  Dani Dayan a tegnap véget ért Pészach ünnepét hozta fel példaként, s mint kifejtette: miképpen Pézsach napjaiban újra átéljük, hogy kijöttünk Egyiptomból, a rabszolgaság országából, ugyanígy át tudjuk élni azt is, hogy mi vagyunk azok is, akik felszabadultak Auschwitzban.