Semmi jele nem volt annak, hogy Regina Rotenberg élete veszélyben lenne, amikor ez a fénykép 1928-ban készült.
Az akkor két-három éves Regina lengyel zsidó szüleivel élt Németországban.
Egy évtizeddel később már Hitler volt hatalmon, és Rotenbergék számára világossá vált, hogy Németországban a zsidók élete már nem biztonságos. Reginát és testvéreit egy Kindertransport néven ismert mentőakcióra küldték. Amikor megérkeztek Belgiumba, azt hitték, biztonságban vannak.
A gyerekek szülei, Max és Tema Belgiumba utaztak, és átmenetileg újra találkoztak gyermekeikkel. De miután a németek 1940-ben meghódították Belgiumot, Rotenbergéknek új terveket kellett készíteniük. Találkoztak Hubert Celis plébánossal, aki segített a családnak.
„Ő lett a megmentőnk” – emlékezett később Regina. 1942-ben Hubert atya helyet talált Reginának, két öccsének és az akkor kétéves húgának.
Ugyanebben a hónapban Maxot és Temát elfogták, és deportálták Auschwitz-Birkenauba. Tema a rendőrségről üzenetet küldött a hentesnek, aki Reginát és a nővérét bújtatta.
Ez állt benne: „Kérem, vigyázzon a holmijaimra”, ami minket, gyerekeket jelentett – mesélte Regina.
Regina szülei nem élték túl a háborút. Később Reginát is Auschwitz-Birkenauba deportálták. Több tábort és egy halálmenetet is túlélt. Regina végül újra találkozott a testvéreivel, akiket csaknem két évig Hubert atya és más papok védelmeztek.
A háború után a Rotenberg gyerekek közeli kapcsolatban maradtak Hubert atyával és a családjával. Hubert atya vezette oltárhoz Reginát, amikor férjhez ment. 1980-ban Yad Vahsem Hubert Celist Világ Igaza díjjal tüntette ki.
-
Zsidónak lenni nem kerül pénzbe, a zsidó média viszont nincs ingyen.
Támogasd te is Magyarország egyik legolvasottabb zsidó lapját, a Kibic Magazint!
