„Nem szeretnénk az emberek torkán leerőltetni egy általunk elképzelt zsidó identitást”

Az önkéntesség és a zsidóság kapcsolata egyre szorosabbá kezd válni, melyet jól bizonyít az évről évre nagyobb szabású Limmud konferencia, amit kizárólag önkéntesek szerveznek. A Limmud Magyarország céljairól, elképzeléseiről és arról, hogy hogyan látják ők a magyar zsidó közösséget Bodó Réka Eszter mesélt a Kibicnek.

Hogyan tudnád összefoglalni a Limmud tevékenységét?

A Limmud alapvetően egy informális oktatással foglalkozó szervezet, ami abból az alapvetésből indul ki, hogy a zsidóság egyik központi eleme a tanulás. Szeretnénk minden zsidónak lehetőséget adni arra, hogy olyan dolgokról tanuljon, amelyek a zsidósághoz kötődnek, és amelyekkel esetleg a mindennapi életében nem találkozik. Emellett szeretnénk mindenkinek arra is lehetőséget adni, hogy tanítson. A Limmud nem egy iskolaszerű szervezet, ahol vannak a tanárok és vannak a diákok, hanem abból indulunk ki, hogy mindenki tud tanítani. Ez egy olyan közösség, ami egymást szeretné tanítani, és ezzel a közösséget is és a közösségen belüli kapcsolatot is erősíti.

Alapvetően kik alkotják a Limmud célközönségét?

A célközönségünk mindenki 0-tól 120 évig, aki úgy érzi, hogy egy zsidó úton halad, vagy csak át szeretne térni egy zsidó útra. Természetesen a nem zsidókat is várjuk, de alapvetően a zsidó közösség a célközönségünk. Van gyerekprogram, van kifejezetten időseknek szóló program, van az ifjúsági szervezetekből kiöregedetteknek szóló programunk, jóga, főzőprogramok, sportprogramok, hagyományos zsidó szövegtanuláshoz kapcsolódó programok. Mindent megpróbálunk megjeleníteni, mert nekünk, mint szervezőknek nem célunk eldönteni, hogy ki hogyan kötődjön a zsidósághoz. Nem szeretnénk az emberek torkán leerőltetni egy általunk elképzelt zsidó identitást, hanem azt szeretnénk, hogy bárkinek lehetősége legyen arra, hogy elmondja, hogy ő hogyan éli ezt meg.

Így végül is inkább a zsidó közösséget vonzzátok be, vagy a nem zsidókat is?

Alapvetően a zsidó közösséget vonzzuk be. Próbálunk nem zsidó előadókat is meghívni, főleg a kerekasztal-beszélgetésekben mindenképp szeretnénk a nem zsidó álláspontot is meghallgatni. Mi nem szeretnénk olyan előadókat, akik csak jönnek, előadnak és elmennek – ezek a helikopter-előadók, akik csak leszállnak és mennek tovább. Úgy lenne jó, ha ők is ott maradnának és részesei lennének a programnak.

Hány országban van még Limmud?

A Limmud szervezet Angliából indult 35 évvel ezelőtt, és azóta már az egész világon jelen van. Talán 50 országban majdnem 200 Limmud esemény szerveződik évente. A magyar Limmud tulajdonképpen ebbe a „franchise”-ba illeszkedik bele. Természetesen a magyar közösségre, a helyi problémákra koncentrálva.

Mennyire tartjátok a kapcsolatot a többi országgal?

Vannak közös programok, képzések, közös „know-how”-k. Ha valamilyen problémával találjuk szembe magunkat, akkor megkérdezzük a nemzetközi közösséget, hogy ők milyen megoldást javasolnak. Évente van az angliai Limmud konferencia, amit karácsonykor rendeznek és amelyen az összes nemzetközi Limmud képviselői jelen vannak.

Limmud konferenciát Magyarországon is rendeztek.

Magyarországon 2006-ban kezdődött el a JDC támogatásával a Limmud-szerű események szervezése. Eleinte a Limmud Keset nevű eseményeket szerveztük, amik még a Limmud alapelveknek nem tökéletesen feleltek meg, de már hasonlított az eredetihez. Aztán 2009-ben létrejött az önálló Limmud Magyarország Alapítvány és azóta van Limmud konferencia Magyarországon. Ez egy olyan esemény, amely színtisztán az önkéntességen alapul. Nincsenek fizetett rendezvényszervezőink, az előadók sem kapnak fizetést. Mindenki fizet belépőjegyet, még az is, aki előadást tart. Mi az olyan előadókat keressük, akik egyébként is eljönnek a Limmudra, és pluszban még előadásokat is tartanak, mert ők így járulnak hozzá a rendezvényhez. Ami nagyon fontos, az a szervezői folyamat, és az a közösség, akik ezt megszervezik, folyamatosan együtt gondolkoznak. Az önkénteseink ezáltal felelős részei lesznek a zsidó közösségnek.

Hány önkéntesetek van?

Ez nagyon változó. Most van egy olyan 5-10 fős alapmag, akikkel megpróbáljuk átalakítani a Limmud szerkezetét úgy, hogy egy sokkal nagyobb és sokkal jobban felépített szervezet lehessen, aminek nagyobb a teherbírása. Nagyon nagy terveink vannak azzal kapcsolatban, hogy miket szeretnénk elérni az elkövetkező 5-10 évben, amiket eddig nem sikerült megvalósítani.

Hogyan épül fel egy ilyen konferencia?

Ez minden évben változó. Minden Limmud konferenciának van egy vagy két főönkéntese, akik eldöntik, hogy akarnak-e egy témát vagy kulcsszavakat, amik köré szervezzük az eseményt, vagy nyitottnak hagyjuk, és az előadók dönthetik el, hogy miről szeretnének beszélni. Azt nagyon fontosnak tartjuk, hogy minél változatosabb legyen a program. Nem akarunk olyan Limmud konferenciát, ahol csak hagyományos szövegtanulás van, vagy amin csak a holokausztról van szó, vagy csak a zsidó aktuálpolitikáról.

Említetted, hogy átalakításokat szeretnétek. Miért?

A jelenlegi szervezet meg tudja valósítani ezt az évente egyszer-kétszer, 100-200 főnek szóló eseményt, de mi nagyon szeretnénk akár egy többnapos Limmud eseményt létrehozni, és a regionális Limmudok közti együttműködést erősíteni. Ehhez most építünk egy olyan szervezeti struktúrát, egy olyan gondolatmenetet, ami elvezet a célhoz. Most például a Mozaik Hubbal együttműködve dolgozunk ki egy olyan munkamegosztást a csapattal az egyes emberek között, amivel meg tudjuk hódítani a világot és megváltoztatni a magyar közösséget.

Szerinted miben kell megváltoznia a magyar közösségnek?

Nagyon szeretnénk, ha a zsidó közösségen belüli apróbb közösségek között szorosabb lenne a kapcsolat, és jobban éreznénk azt, hogy mi egy nagy közösségbe tartozunk. Gondolhatunk itt a vallási felekezetekre, az ifjúsági szervezetekre vagy akár a különböző cionista szervezetekre. Azt is szeretnénk, ha a magyar zsidó közösség jobban érezné, hogy mennyire közösségformáló értékkel bír a tanulás. Végül pedig nagyon fontosnak tartjuk, hogy a magyar zsidó közösség felelősséget vállaljon saját magáért. Ahelyett, hogy külső segítségre számítsunk mindig, egy olyan közösséget hozzunk létre, ami önfenntartó, ahol mi magunk létrehozzuk, amire vágyunk.

Szerinted ebbe az irányba haladunk?

Igen, én azt látom, hogy sokkal több a tanulási lehetőség, akár csak 5 évvel ezelőtthöz képest is. Több az önkénteskedési lehetőség is, és az emberek egyre jobban értik, hogy hozzá kell járulniuk a közösséghez. Ezek nem olyan változások, amiket egyik napról a másikra el lehet érni.