Vita robbant ki a Cipők a Duna-parton emlékmű mellett felállított tfilin-stand körül.
Az EMIH egy tfilin-standot állított fel a Cipők a Duna-parton emlékmű mellett, hogy az arra járó zsidók micvát (vallási kötelezettséget) végezzenek az ott történt tragikus események áldozatainak emlékére. Tzemmy Bassman rabbi, az EMIH CTeen elnevezésű ifjúsági szervezetének vezetője a Facebook-oldalán posztolt fotókat a holokauszt-emlékmű szomszédságában lévő standról és a Cipők mellett tfilint (imaszíjat) tekerő, sófárt fújó emberekről.
„És miközben ros hásánára, a zsidó újévre készülünk, felhangzott a sofár hangja, amely a reményt és a megújulást szimbolizálja. Kívánom, hogy az emlékezésnek és a hagyománynak ezek a cselekedetei vigaszt és gyógyulást hozzanak mindenkinek”
– fogalmaz Bassman rabbi.
Többek szerint azonban mindez pont nem az emlékezést segíti, hanem kimondottan sérti az áldozatok emlékét.
„Mi lesz a következő helyszín? Esetleg az auschwitzi krematórium bejárata vagy a zsidó temető ravatalozója?”
– teszi fel a kérdést Facebook-posztjában Radnóti Zoltán főrabbi, a BZSH Rabbiságának igazgatója.
A poszt alatti hozzászólásokban a kommentelők zömében nem a tfilin-felrakásának micváját kifogásolják, hanem a helyszínválasztással nem értenek egyet. Valamint azzal, hogy az EMIH a standon lévő feliratokkal önmagát is reklámozza, ami többek szerint ízléstelen egy emlékhely közelében. Mint ahogy az is sokak nemtetszését váltotta ki, hogy többen mosolyognak a fotókon.
Más hozzászólók viszont úgy látják, a holokauszt-emlékmű mellett tflilint tenni és sófárt fújni éppen, hogy a zsidóság győzelmét jelképezi a gyilkosok felett.
A Chábád mozgalom, amelyhez az EMIH is tartozik, világszerte helyez ki tfilin-standokat, és szólítja meg az arra járó zsidó férfiakat, hogy ha aznap még nem végezték el a tfilin feltevésének micváját, akkor álljanak már meg egy rövid „tekerésre”. A zsidók által elvégzett micvák számának emelése szerintük ugyanis közelebb hozza a messiás eljövetelét.
A helyszínválasztás azonban néha konfliktusokat szül. Izraelben például az állami, nem vallásos iskolák közelébe telepített standok váltották ki a szekuláris szülők haragját. A szülők azt nehezményezték, hogy a Chábád emberei az iskolába jövő-menő gyerekeket szólítgatják le a szülők engedélye nélkül.
-
Zsidónak lenni nem kerül pénzbe, a zsidó média viszont nincs ingyen.
Támogasd te is Magyarország egyik legolvasottabb zsidó lapját, a Kibic Magazint!
