A pusztítás, amely a zsidókban megszülte a visszatérés igényét a Biblia földjére

Abel Pann, a múlt század egyik legnagyobb zsidó képzőművészének képei a Magyar Zsidó Múzeum és Levéltár kiállításán a 2B Galériában.

„Nem illusztrációja lesz ez a Bibliának, hanem egy képbiblia, amely független a szövegtől. Nem egy vallásnak vagy felekezetnek a Bibliáját akarom megteremteni, hanem az egész emberiségét”

(Abel Pann nyilatkozata a Pesti Naplónak 1925-ből)

Abel Pann: Káin pedig földművelő. (1Móz, 4, 2.), fekete-fehér litográfia, 1924

Végigélte a világtörténelem legsűrűbb félszázadát, a cári Oroszországból eljutott Párizson és az Egyesült Államokon át Izraelbe, dokumentálója lett a század elején zajló kisinyovi pogromoknak, látott két világháborút, részt vett a születő Izrael művészetének formálásában, és megérte az ország új életre kelését. Abel Pann mindent látott, és mindent megmutatott, összekapcsolva a Biblia világát ezzel a modern pusztulás- és teremtéstörténettel. Életének szemtanúja volt egy pillanatra Kosztolányi Dezső, vagy Klebelsberg Kunó és Jászai Mari is.

Abel Pann, a múlt század egyik legnagyobb zsidó képzőművésze a cári Oroszországban született 1883-ban, és nyolcvanévesen halt meg Izraelben. Élete utolsó éveiben a gyorsan változó világ túllépett az ő század eleji stílusán és ízlésén, ma viszont újra aktuálisnak tűnik művészete.

Abel Pann: Öreg zsidó, olaj, karton, é.n.

Világok omlottak össze és születtek újjá a szeme előtt, és ő nemcsak mindent látott, hanem mindent elénk is tárt. Élettörténete egybeesett a zsidóság és a világ történetének legnagyobb megrázkódtatásaival. Most nyíló kiállításán látni lehet azt a pusztítást, amely a zsidókban megszülte a tömeges visszatérés igényét a Biblia földjére. Pann első – a tárlaton látható – fontos munkája az 1903-as, hírhedt kisinyovi pogrom illusztrációja.

Nagy látomásában összeér, összekapcsolódik a Biblia nagyszabású, elementáris történeteivel az az apokaliptikus világ, amely a XX. századdal köszöntött rá, ezért akarta újjáalkotni a Szentírás történeteit: úgy érezte, a pusztítás és a teremtés, a történelem és a cionizmus új életre keltette a Biblia figuráit. Ezt az új, és mégis régi életet szerette volna felmutatni hatalmas vállalkozásában, amelynek egy része – a Teremtés könyvének feldolgozása – szintén megtekinthető a mostani kiállításon a 2B Galériában.

Abel Pann: És lett világosság. (1Móz, 1, 5.), színes litográfia, 1924

Pann két alkalommal is járt Magyarországon az 1920-as években, erről és a hozzá kapcsolódó magyar társadalomtörténetről is beszél az új tárlat majdnem száz év elteltével. Azt is megtudhatjuk, hogy fogadtatásában hogyan vett részt Klebelsberg Kunó, a Pannra felfigyelő Kosztolányi Dezső, és miképpen reagált kiállítására a korabeli sajtó.

Abel Pann a két világháború között szerte a világon „divatos” művész volt, és ma – egy vélhetően rendkívül bizonytalan és ijesztő korszak kezdetén – megrázóan aktuálisnak tűnnek a pusztítás és teremtés kölcsönviszonyára figyelő, most bemutatott munkái.