A zsidókat mentő Nemes Nagy Ágnes nevét viselheti Budapest első korzója

A Kossuth-díjas költőn kívül a II. kerületben neveznek el közterületet a zsidó gyerekeket mentő Karig Sáráról is.

Nemes Nagy Ágnes korzó lesz a Vízivárosban található a 13584/1 és 13570/4 helyrajzi számú, egymásba nyíló közterület, amely a címkezelésről szóló kormányrendeletben felsorolt feltételeknek is megfelelve Budapest első – és így jelenleg egyetlen – korzója lehet, olvasható a II. kerület közleményében.

Nemes Nagy Ágnes Kossuth-díjas magyar költő, műfordító, esszéíró, pedagógus, a Digitális Irodalmi Akadémia posztumusz tagja. Lengyel Balázs műkritikus első felesége volt, akivel együtt a holokauszt idején több zsidó életét is megmentették. Amiért 1997-ben posztumusz megkapták a jeruzsálemi Jad Vasem Világ Igaza kitüntetését.

Karig Sára köz lesz a Rózsadombon található, Bimbó út 32/b mellett nyíló 12840/1 és 12589/6 helyrajzi számú névtelen közterület a Karig Sára köz nevet viselheti a jövőben, tájékoztat a II. kerület közleménye. Karig Sára „embermentőként” 1985-ben szintén megkapta a Világ Igaza kitüntetést, ám előtte még megjárta Szibériát is.

Baján született 1914-ben. Az intelligens, érdeklődő kislányt alapvetően szabad szellemű, nyitottan gondolkodó, igazságszerető emberek vették körül, ennek is köszönhető kritikus szelleme, igazságérzete. A második világháború kitörésekor a Salgótarjáni Gépgyárban dolgozott angol-német levelezőként. 1944 tavaszától a Svéd Vöröskereszttel együttműködve mentette az embereket – angol hadifoglyokat éppúgy, mint zsidó kisgyerekeket.

Nagyon sok zsidó származású gyermek, magyar katonaszökevény, angol hadifogoly köszönhette neki életét, többek között Székely Magda vagy Gyarmati Fanni édesanyja is.

Túl nagy, túl nehéz falat volt minden rendszernek – nem tűrt semmilyen elnyomást, s ha választania kellett, hogy a saját erkölcsi törvényeit, vagy a hatalom írásba foglalt szabályait kövesse, sosem volt kérdéses számára, miképp döntsön,

áll a II. kerület közleményében.