“Kőleves” helyszín bejegyzései.

  • 18:00
    Winkler Nóra beszélget Kürti Lászlóval, Simon Mártonnal és Szántó T. Gáborral. Hányféle identitás mögé rejtőzhet egy költő? Mit jelent az identitástudat? Hányféle identitásunk van?Az értelmező szótárak szerint az identitás, én-azonosság, önmeghatározás. Az én-azonosság érzése, amely szerepeken, értékrendszereken keresztül jön létre. Érdekes, hogy egy ember hogyan határozza meg magát, vagy mit felel magának arra a kérdésre, hogy milyen identitástudata van? Mert ha nő, akkor az is egy identitástudat, ha férfi akkor az is az. Ha tudom, hogy hova tartozok és azzal önazonosnak érzem magam akkor egyszerű a kérdés és komfortosan lehet érezni és meghatározni saját mivoltunkat. Na de mi van akkor, ha sokféle identitástudatba tudom magam besorolni, mert sokféle van, akkor hogy van ez a kérdés? Hogy kezeli ezt egy kortárs költő egyáltalán tudom-e, hogy ki hova tartozik? Fontos ez? Miért fontos ez? Helyszín: Kőleves Étterem (1075, Budapest, Kazinczy utca 41.)Időpont: 2018. november 18.,...
  • 19:00
    Női történetek – példaképek Vendégeink: Fűszeres Bodrogi Eszter (gasztroblogger) Réz Anna (Űvegplafon Blog szerzője) Ungár Anikó (bűvész) és Winkler Nóra (televíziós és rádiós műsorvezető) Az őszi évadban ismét arra törekszünk, hogy minél érdekesebb témát tálaljunk a kedves közönségünk elé. Füst Milán Páholy – Női szemmel Hogyan lehet nőként helytállni egy sikerorientált maszkulin társadalomban? Milyen nehézségekkel és előítéletekkel kell szembenéznie egy nőnek? Hogyan tud érvényesülni? Szakmailag, családon belül, társadalmilag, zsidóságon belül, hogyan lehet és tudunk helytállni? Milyen nehézségekkel és előítéletekkel kell szembenéznie egy nőnek, ha például vezetői, vagy „maszkulinabb” szakmában, pozícióban találja magát, hogyan tud érvényesülni? Mik az elvárások, nem-elvárások a nők felé a társadalom különböző szegmensein belül? Izgalmas kérdések nőkről, akik példaképekké tudtak válni, izgalmas életutak. Női történetek – példaképek Mindezekről olyan ismert nőket...
  • 18:00
    Kern András irodalmi felfedező útja Vándor (dr. Walder) Lajos verseinek világába. A korabeli zenei hangulatról Weszely Ernő harmonikaművész gondoskodik, útikalauz Váradi Júlia. Vándor Lajosról írta Hegedűs Géza irodalomtörténész, hogy ő volt, aki „vidáman rettegett“. Az Irodalomtörténeti Lexikon csupán annyit ír róla, hogy Vándor (Walder) Lajos (1913-1945) költő volt, a fasizmus elhurcolta, és azóta nyoma veszett. Pedig nem is neki veszett nyoma, hanem izgalmas, egyéni hangú költészetének, amely egy történelmi másodpercben népszerű és nagyra értékelt volt a hazai pódiumokon.Először a Rózsahegyi György „Névtelen jegyző“ című folyóiratában, majd annak megszűnése után a maga által alapított és két évig életben tartott Keresztmetszet című folyóiratban közölte verseit. Életében két soványka kötete jelent meg. Hegedűs Gézával együtt szabadult az ausztriai Gunskicheni-i koncentrációs táborból, de csak a Wels-i szükségkórházig jutott.A zenés irodalmi est január 10-én, szerdán 18.00 órakor...
  • 19:00
    A Talmud nem csak Nőknek ezúttal egy izgalmas időutazásra invitál Mózes idejébe. Az este folyamán egy történész és a szófer (Tóra-író) szemüvegén keresztül nézzük meg, mit jelent a hagyomány állandósága a zsidóságban. Ha a Tóra örök, mondja a zsidó hagyomány, hogyan lehetséges az, hogy mégsem értette az a Mózes Akiva órjáának történéseit, aki személyesen kapta meg a kőtáblákat az Örökkévalótól? Időutazunk napjainkból az i.e. 2. évezredbe, Mózes idejébe, a találkozási pont pedig a 2. század, Rabbi Akiva „tanterme” lesz. Egy este, amikor a történész és a szófer (Tóra-író) szemüvegén keresztül nézzük meg, mit jelent a hagyomány állandósága a zsidóságban. A 6. században szerkesztett talmudi szövegeinkben feltűnik Mózes és a Tóra az i.e. 2. évezredből, és mindehhez hogyan viszonyulunk mi, mintegy 1500 évvel később? Vannak szövegek, amik már nem jelenthetik ugyanazt, mint őseinknek. A néhol igen nagynak tűnő ellentmondás kizökkent-e minket? Tudunk-e azonosulni azzal és kell-e egyáltalán...
  • 19:00
    A Kőleves Vendéglő emeletén szokatlan előadással lepi meg közönségét a Gólem Színház. A Lichtenwörthöt megjárt Endrei Istvánné született Weisz Hedvig – Nagy Mari alakításában – az ételeken keresztül meséli el az életét. Szakácskönyv a túlélésért (Czingel Szilvia azonos című könyve alapján)Hogyan múlatja az ember az idejét egy fogolytáborban, miközben éhezik? Milyen étel jellemző leginkább a magyar kommunista évekre? Milyen is az igaz magyar desszert? Lehet-e a szombati kalácsot zsírral készíteni? Előadásunkban a XX. század magyar történelmét recepteken keresztül mutatjuk be. Hédike/Hédi/Hédi néni konyhája eleinte játékokból, a táborban töltött hónapokban képzeletbeli eszközökből és alapanyagokból, az azt követő években ételjegyekből, majd a Magyar Szocialista Népköztársaság termékeiből, végül '89 után igazi magyar hozzávalókból állt. Hédi vacsorára látja vendégül a 35-40 fõs közönséget, akik a nagy családi asztal mellett hallgatják-nézik-eszik végig az elmúlt évszázadot.A Centrópa...
  • 19:00
    Előadásunkban a XX. század magyar történelmét recepteken keresztül mutatjuk be. Hédike/Hédi/Hédi néni konyhája eleinte játékokból, a táborban töltött hónapokban képzeletbeli eszközökből és alapanyagokból, az azt követő években ételjegyekből, majd a Magyar Szocialista Népköztársaság termékeiből, végül '89 után igazi magyar hozzávalókból állt. Hogyan múlatja az ember az idejét egy fogolytáborban, miközben éhezik? Milyen étel jellemző leginkább a magyar kommunista évekre? Milyen is az igaz magyar desszert? Lehet-e a szombati kalácsot zsírral készítenHédi vacsorára látja vendégül a 35-40 fõs közönséget, akik a nagy családi asztal mellett hallgatják-nézik-eszik végig az elmúlt évszázadot.A Centrópa Alapítvány 2013-ban kiadott életinterjúja és receptgyűjteménye a Szakácskönyv a túlélésért a tavalyi könyvpiac egyik legizgalmasabb kiadványa volt. Ez a könyv adja az alapját a darabnak, amit további túlélők és rokonaik visszaemlékezéseiből az előadás rendezője és dramaturgja írtak...
  • 15:00
    A Centrópa Alapítvány életinterjúja és receptgyűjteménye a Szakácskönyv a túlélésért a könyvpiac egyik legizgalmasabb kiadványa volt. Ez a könyv adja az alapját a Gólem Színház darabjának, amelyet további túlélők és rokonaik visszaemlékezéseiből az előadás rendezője és dramaturgja írtak színpadra. Hogyan múlatja az ember az idejét egy fogolytáborban, miközben éhezik? Milyen étel jellemző leginkább a magyar kommunista évekre? Milyen is az igaz magyar desszert? Lehet-e a szombati kalácsot zsírral készíteni? Előadásunkban a XX. század magyar történelmét recepteken keresztül mutatjuk be. Hédike/Hédi/Hédi néni konyhája eleinte játékokból, a táborban töltött hónapokban képzeletbeli eszközökből és alapanyagokból, az azt követő években ételjegyekből, majd a Magyar Szocialista Népköztársaság termékeiből, végül '89 után igazi magyar hozzávalókból állt.Hédi vacsorára látja vendégül a 35-40 fõs közönséget, akik a nagy családi asztal mellett hallgatják-nézik-eszik végig az elmúlt évszázadot. A...
  • 19:00
    Szakácskönyv a túlélésért(Czingel Szilvia azonos című könyve alapján)Hogyan múlatja az ember az idejét egy fogolytáborban, miközben éhezik? Milyen étel jellemző leginkább a magyar kommunista évekre? Milyen is az igaz magyar desszert? Lehet-e a szombati kalácsot zsírral készíteni?Előadásunkban a XX. század magyar történelmét recepteken keresztül mutatjuk be. Hédike/Hédi/Hédi néni konyhája eleinte játékokból, a táborban töltött hónapokban képzeletbeli eszközökből és alapanyagokból, az azt követő években ételjegyekből, majd a Magyar Szocialista Népköztársaság termékeiből, végül '89 után igazi magyar hozzávalókból állt.Hédi vacsorára látja vendégül a 35-40 fõs közönséget, akik a nagy családi asztal mellett hallgatják-nézik-eszik végig az elmúlt évszázadot. A Centrópa Alapítvány 2013-ban kiadott életinterjúja és receptgyűjteménye a „Szakácskönyv a túlélésért" a tavalyi könyvpiac egyik legizgalmasabb kiadványa volt. Ez a könyv adja az alapját a darabnak, amit további túlélők és rokonaik...
  • 19:00
    AZ AMNESTY INTERNATIONAL MAGYARORSZÁG ÉS A GRUND SZÍNHÁZ BEMUTATJA az idegenség témájával foglalkozó A VENDÉG című darabot. Az előadás az “Élet határok nélkül – adj esélyt a menekülőknek” kampány része, amelynek célja, hogy az uralkodó idegenellenes retorika mellett megjelenhessen azoknak a hangja is, akik esélyt akarnak adni a kiszolgáltatott embereknek. Vendégségben vagy. Más otthonába érkezel. Azaz más van otthon és nem Te. Le kell venni a cipőt? Hogyan viselkedj? Mit üzen az arcod, a tekinteted nekik? Befogadnak? Akarod, hogy befogadjanak? A Grund Színház előadásában improvizált jelenetekben keressük az ember és az otthon kapcsolatának sajátosságait, az idegen helyzet gyanakvó vagy kíváncsi természetét. Az improvizáció technikája lehetővé teszi, hogy a színészek játékán keresztül olyan kérdéseket kutassunk, amelyek foglalkoztatnak minket. Az “Élet határok nélkül – adj esélyt a menekülőknek” kampány célja, hogy a magyar társadalom befogadóbb és szolidárisabb legyen a hazánkba...
  • 19:00
    Hogyan múlatja az ember az idejét egy fogolytáborban, miközben éhezik? Milyen étel jellemző leginkább a magyar kommunista évekre? Hédi vacsorára látja vendégül a 35-40 fõs közönséget, akik a nagy családi asztal mellett hallgatják-nézik-eszik végig az elmúlt évszázadot. Előadások: 2016. jan. 24., febr. 18 19h HÉDI Tegyünk bele „amennyit felvesz"? De az mennyi?ÉVA Hát amennyit felvesz, mondom.HÉDI De az mennyi fél kiló krumplinál? Tíz gramm? Egy kiló?ÉVA Mit tudom én, hát az látszik. Írd csak, hogy amennyit felvesz! Majd meglátod... ha egyszer még főzhetsz...(Lichtenwörthi koncentrációs tábor, 1944 december)   Hogyan múlatja az ember az idejét egy fogolytáborban, miközben éhezik? Milyen étel jellemző leginkább a magyar kommunista évekre? Milyen is az igaz magyar desszert? Lehet-e a szombati kalácsot zsírral készíteni? Idei első premierünkben a XX. század magyar történelmét recepteken keresztül mutatjuk be. Hédike/Hédi/Hédi néni konyhája eleinte játékokból, a táborban töltött...
  • 20:00
    Mikor, hogyan és miért nevetnek, tréfálkoznak egymással és egymáson egy zsidó közösség tagjai? Papp Richárd kulturális antropológus közel tíz éve kutatja a zsidó humort és annak közösségi-kulturális vonatkozásait. Bezzeg a mi rabbink című új kötetében legújabb gyűjtéseit teszi a témában közkinccsé. A közérthető, szórakoztató, mégis tudományos alapossággal megírt könyv meghatározó részét a viccek, anekdoták, tradicionális zsidó történetek, humoros kijelentések teszik ki, amelyek leírását elemzések követik. Az olvasó így egyszerre ismerheti meg az élő zsidó humort, valamint a közösség mindennapjait: szemléletes és vicces példákon keresztül szembesülhet a zsidó-magyar kettős identitás alapvető kérdéseivel. A szerzővel Dés Mihály, író beszélget.
  • 19:00
    A Centrópa Alapítvány 2013-ban kiadott életinterjúja és receptgyűjteménye a „Szakácskönyv a túlélésért" a tavalyi könyvpiac egyik legizgalmasabb kiadványa volt. Ez a könyv adja az alapját a darabnak, amit további túlélők és rokonaik visszaemlékezéseiből az előadás rendezője és dramaturgja írtak színpadra. HÉDI: Tegyünk bele „amennyit felvesz"? De az mennyi? ÉVA : Hát amennyit felvesz, mondom.HÉDI : De az mennyi fél kiló krumplinál? Tíz gramm? Egy kiló?ÉVA : Mit tudom én, hát az látszik. Írd csak, hogy amennyit felvesz! Majd meglátod... ha egyszer még főzhetsz...(Lichtenwörthi koncentrációs tábor, 1944 decemberében)                       Hogyan múlatja az ember az idejét egy fogolytáborban, miközben éhezik? Milyen étel jellemző leginkább a magyar kommunista évekre? Milyen is az igaz magyar desszert? Lehet-e a szombati kalácsot zsírral készíteni? Előadásunkban a XX. század magyar történelmét recepteken keresztül mutatjuk be. Hédike/Hédi/Hédi néni konyhája eleinte játékokból, a...
  • 19:00
    A „Szakácskönyv a túlélésért" a tavalyi könyvpiac egyik legizgalmasabb kiadványa volt. Ez a könyv adja az alapját az előadásnak, amit további túlélők és rokonaik visszaemlékezéseiből a rendező, Borgula András és dramaturgja, Németh Virág írtak színpadra. Ebből olvashatnak alább egy részletet. Bemutató november 2. További előadások: november 27, 30. A Gólem Színház idei első premierjében a XX. század magyar történelmét recepteken keresztül mutatja be. Hédike/Hédi/Hédi néni konyhája eleinte játékokból, a táborban töltött hónapokban képzeletbeli eszközökből és alapanyagokból, az azt követő években ételjegyekből, majd a Magyar Szocialista Népköztársaság termékeiből, végül, '89 után igazi magyar hozzávalókból állt. A Centrópa Alapítvány 2013-ban kiadott életinterjúja és receptgyűjteménye a „Szakácskönyv a túlélésért" a tavalyi könyvpiac egyik legizgalmasabb kiadványa volt. Ez a könyv adja az alapját az előadásnak, amit további túlélők és rokonaik visszaemlékezéseiből a rendező es...