A Magyar Információtudományi Alapítvány és az ELTE Egyetemi Könyvtár és Levéltár együtt immár tizedik alkalommal rendezi meg a fővárosi felsőoktatási intézményekbe felvételt nyert első, illetve felsőbb éves hallgatók és doktoranduszok számára a Könyvtári Napot. A kitelepülő könyvtárak, levéltárak és kiadók bemutathatják szolgáltatásaikat, árulhatják köteteiket, valamint fölös példányaikat, illetve beiratkozásra biztosíthatnak lehetőséget. Az idei évben nemcsak könyvtárak és levéltárak, hanem több kiadót is a kiállítók között köszönthetünk! Közgyűjteményi kiállítóink: Budapest Főváros Levéltára ELTE Egyetemi Könyvtár és Levéltár ELTE Informatikai Kar Könyvtára ELTE Társadalomtudományi Kar Némedi Dénes Könyvtár Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Központi Könyvtára Goethe Intézet Könyvtára Holocaust Dokumentációs Központ és Emlékgyűjtemény Közalapítvány Könyvtártudományi Szakkönyvtár KSH Könyvtár Magyar Mezőgazdasági Múzeum és Könyvtár Magyar Nemzeti Múzeum Központi...

Marmorstein Berta együtt született századdal.. A történelem nem kényezteti el. Sújtja árvaság, válság, háború, mások bolond eszméi. Vállalkozó asszony, magyar zsidó, józsefvárosi kapitalista Ám őt nem lehet legyőzni. Ez az asszony kemény, ragyogó, örökéletű, mint a márványkő, ami után nevét kapta… Marmorstein Berta.Előadja: Rák KatiKözreadta: Czető Bernát László

1913 március 17-én, egy átmulatott éjszaka után Miles Armstrong New Orleans-i afro-amerikai albinó trombitás véletlenül rossz gőzhajóra szállt a Missisipin, és Európában tért magához. A fiúmei kikötőben találkozott Dankó Aladár cigányprímással, aki épp egy lagziból menekült, ahol összetörték a fején a muzsikáját, miután kiejtette a száján a következő három szót: „Azt nem ismerem.” Megbeszélték, hogy hegedű helyett jobb inkább harsonázni, a fém mégiscsak nehezebben törik, majd a Kondorosi csárdában egy kocsmai verekedésből együtt menekültek az ablakon át Zwack Aurél zsidó harmonikással, aki később bemutatta őket Erbeskorn Frigyes óbudai sváb sírkőfaragónak. Herr Erbeskorn meghívta őket az Bécsi úti Téglagyár munkásainak szervezett krumpli búcsúba muzsikálni, és mivel a kalapácsot is ügyesen kezelte, ő maga is csatlakozott egy kissé megviselt dobbal, amelyet a pesti nagy árvíz uszadékában talált megboldogult grószfaterje. Azóta is úgy zenélnek, ahogy tudnak.