“Újlipótvárosi Klub-Galéria” venue bejegyzései.

  • 17:00
    A zsidótörvények legfőbb célja a zsidók kiszorítása volt Magyarország gazdasági életéből. Kónya Judit, a Jeruzsálemi Nemzeti Könyvtár munkatársának előadása a zsidótörvények árnyékában élő vallástartó magyarországi zsidóság élethelyzeteit mutatja be, a törvényekre és rendeletekre született zsidó válaszokon keresztül. A rabbik feladatuknak tekintették a hagyomány fenntartását, a lehető legkevesebb változtatás mellett, hogy a vallásos zsidóság a körülményekhez képest viszonylag zavartalanul élhesse az életét, továbbra is a vallás szabta kereteken belül. Az előadás azokat a problémákat járja körül, amelyek a vallásos magyarországi zsidóság mindennapi tapasztalatát adták az orthodox közösségek pusztulásáig. Az előadás az antiszemita törvénykezés zsidó tapasztalatát mutatja be Magyarországon a második világháború idején íródott responsumok ('vallásjogi kérdések és válaszok') tükrében. Kérdések és válaszok, Kónya Judit a Jeruzsálemi Nemzeti Könyvtár munkatársának előadása az...
  • 17:00
    A Központi Zsidó Tanács a nyilas uralom idején. A holokauszt történetének egyik legtöbbet vitatott kérdése a „Zsidó Tanácsok" megítélése. Karsai László történésszel Benedek István Gábor beszélget a Kérdések és válaszok c. sorozat keretében. Mit tettek a német megszállás után Magyarországon Stern Samu és a Tanács többi tagja? Gyáva kollaboránsok voltak, vagy a nácik és magyar barátaik, kollaboránsaik „zsidótlanító" politikájának tehetetlen eszközei? A Szálasi-féle „zsidópolitika" milyen új lehetőségeket, feladatokat jelentett a Zsidó Tanács számára? A Tanács „naplója", vagyis a tanácskozásaikon rögzített feljegyzések és más, eredeti dokumentumok, valamint a Tanács tagjainak és más túlélőknek a visszaemlékezései alapján mutatjuk be a holokauszt történetének utolsó Zsidó Tanácsa vezetőit, harcaikat, tetteiket. Az előadás-sorozat szervezői:Nonprofit Társadalom kutató EgyesületBZSH Hegedűs Gyula utcai körzete   A következő előadás: Az 5. előadás: 2015. május 14., Kónya Judit a...
  • 17:00
    A magyar cionisták szerepe a hazai ellenállásban, embermentésben (1940-1944). Kérdés, Magyarországon mit tudtak a zsidó vezetők az Európában történő zsidóüldözésről, és hogyan próbáltak a menekülteken segíteni, és a hazai katasztrófát megelőzni. Molnár Judit történésszel Benedek István Gábor beszélget az Újlipótvárosi Galériában a Kihívások és válaszok című sorozat keretében. Az előadás a magyar cionisták ellenállásban, embermentésben játszott szerepét elemzi Komoly Ottó (a MCSZ és a Budapesti Mentőbizottság/Vaada elnöke) és Kasztner Rezső (a Vaada elnökhelyettese) „szemüvegén" keresztül. Komoly naplója, levelezése, Kasztner 1945-1946-ban írt jelentése azt is dokumentálja, hogy Magyarországon mit tudtak a zsidó vezetők az Európában történő zsidóüldözésről, és mely határon túli zsidó szervezetekkel tartották a kapcsolatot, milyen eredménnyel; továbbá fény derül a cionisták közötti kapcsolatokra, ellentétekre vagy összefogási szándékokra. Nyomon követhető, hogy a sokszor budapesti...
  • 17:00
    A Művészakció színházában, a Goldmark-teremben (és még két budapesti helyszínen) 1939 és 1944 között a zsidótörvények miatt máshonnan kitilitott színészek, zeneművészek, írók százai léptek fel. Harsányi László társadalomkutatóval Benedek István Gábor beszélget az Újlipótvárosi Galériában. Az Országos Magyar Izraelita Közművelődési Egyesület (OMIKE) az első, majd a második zsidótörvény nyomán létrehozta a Művészakciót. A Művészakció színházában, a Goldmark-teremben (és még két budapesti helyszínen) 1939 és 1944 között színészek, zeneművészek, írók százai léptek fel több száz színházi előadásban, irodalmi esten, koncerten. Ugyanígy a Művészakció szervezésében jött létre az a hat képzőművészeti kiállítás, amelyeken másfélszáznál több zsidó festőművész, szobrász, grafikus állíthatta ki munkáit. Az előadás a Művészakció bemutatásán kívül, kitér azokra az akciókra is, amelyekben a máshonnan kitiltott zsidó művészek szerepeltetését szervezték a vidéki hitközségekben. Harsányi László...
  • 17:00
    A Holokauszt idején, 1938-tól, a zsidóellenes törvénykezés kezdetétől egyfajta kényszerű, de tudatos együttműködés jellemezte a magyarországi zsidó vallási irányzatokat. Ez volt az első olyan időszak, amelynek során az előző majdnem egy évszázad alatt egymástól egyre inkább eltávolodott irányzatok közeledtek egymáshoz.  Frojimovics Kinga történész, levéltárossal Benedek István Gábor beszélget az Újlipótvárosi Galériában a Kihívások és válaszok című sorozat keretében. „Testvéredet ne hagyd el!" - Frojimovics Kinga történész, levéltáros előadása A Magyar Izraeliták Pártfogó Irodája (MIPI) és az Országos Magyar Zsidó Segítő Akció (OMZSA) működése a soá idején. A Holokauszt idején, tehát 1938-tól, a zsidóellenes törvénykezés kezdetétől egyfajta kényszerű, de tudatos együttműködés jellemezte a magyarországi zsidó vallási irányzatokat, a neológiát, az orthodoxiát, és a statusquo ante irányzatot. A 19. század második felében bekövetkezett szétválásuk óta ez volt az első alkalom, hogy a...