“Müpa – Művészetek Palotája” venue bejegyzései.

  • 20:00
    A Jeruzsálemben született Yasmin Levy többnyire a középkorban Kasztíliából elüldözött szefárd zsidók archaikus ladino (judeo-spanyol) nyelvén énekel, de dalaiban előszeretettel ötvözi népének zenei hagyományait andalúziai flamencóval, argentin tangóval és török vagy perzsa muzsikákkal. Yasmin Levy családi tradíció örököse: édesapja, Yitzak Levy szintén híres dalszerző-énekes és zenekutató, valamint a jeruzsálemi Izrael Hangja közszolgálati rádió ladino adásainak és etnikai zenei műsorainak felelőse volt. Az 1975-ben született Yasmin a történelmi városban nevelkedve egyaránt hallgatott zsidó és muszlim zenéket, marokkói dalok török változatait, görög énekeseket, klasszikusokat, jazzt és sanzonokat, Billie Holiday-t, Edith Piafot, Julio Iglesiast és Luciano Pavarottit.A nagy énekesek és történetmesélők hagyományait folytató Yasmin 2004 óta jelenteti meg albumait, hol melankolikus, hol szenvedélyesen melodramatikus dalaival, melyeknek hatásosságához sokat ad hozzá az élő előadás. Me Voy...
  • 18:00
    A Met új produkciója Saint-Saëns ószövetségi történetet feldolgozó gyönyörű operájának új produkciójában lép fel újra Elīna Garanča és Roberto Alagna - a két világsztár ugyanis nyolc éve, egy másik érzéki francia operában, Bizet Carmenjében is elvarázsolta már a közönséget. Az olasz tenor szerint Sámson szerepében nemcsak az erő fontos, hanem a hang eleganciája is, kettejük együttműködéséről pedig így fogalmazott: „Nagyon közel vagyunk egymáshoz a színpadon, minden különbözőségünket félre tudjuk tenni, igazi párként vagyunk képesek megjelenni”. A filiszteus papnőt alakító Elīna Garanča, mint egy interjúban nyilatkozta, Delila gyengesége mellett azt is meg szeretné mutatni, hogy milyen szerelembe esni egy hősbe. Dagon főpapját a francia operarepertoár egyik legjobb anyanyelvi művésze, Laurent Naouri kelti életre. Abimelech satrapát a moszkvai Bolsoj Színház neves baritonja, Elchin Azizov alakítja, a zsidó vénembert pedig az orosz Dmitrij Beloszelszkij. A lenyűgöző látványvilágú,...
  • 18:55
    A Met új produkciója Saint-Saëns ószövetségi történetet feldolgozó gyönyörű operájának új produkciójában lép fel újra Elīna Garanča és Roberto Alagna - a két világsztár ugyanis nyolc éve, egy másik érzéki francia operában, Bizet Carmenjében is elvarázsolta már a közönséget. Az olasz tenor szerint Sámson szerepében nemcsak az erő fontos, hanem a hang eleganciája is, kettejük együttműködéséről pedig így fogalmazott: „Nagyon közel vagyunk egymáshoz a színpadon, minden különbözőségünket félre tudjuk tenni, igazi párként vagyunk képesek megjelenni”. A filiszteus papnőt alakító Elīna Garanča, mint egy interjúban nyilatkozta, Delila gyengesége mellett azt is meg szeretné mutatni, hogy milyen szerelembe esni egy hősbe. Dagon főpapját a francia operarepertoár egyik legjobb anyanyelvi művésze, Laurent Naouri kelti életre. Abimelech satrapát a moszkvai Bolsoj Színház neves baritonja, Elchin Azizov alakítja, a zsidó vénembert pedig az orosz Dmitrij Beloszelszkij. A lenyűgöző látványvilágú,...
  • 19:00
    Dr. Voltaire / Dr. Pangloss / Házigazda / Bölcs / 2. bárány: Kálmán Péter Candide: Szemenyei János Kunigunda: Antonia Dunjko Maximillian: Geiger Lajos Félfenekű hölgy: Wiedemann Bernadett Paquette: Kálnay Zsófia Kormányzó / Főinkvizítor / 1. bolgár sorozótiszt: Tarjányi Tamás Vadászmester / Bolgár őrmester / 1. ügynök sintérhurokkal / Rabszolgahajcsár / 1. matróz: Hajnal János Bárónő / 1. bárány: Polgár Etelka Egy vesztfáliai katona / 2. ügynök sintérhurokkal / A kormányzó szárnysegédje / 2. matróz: Vincze Márton Lakáj / 2. bolgár sorozótiszt / Titkos ügynök / 3. matróz: Sütő András Báró / Don Issachar / Hajós / 4. matróz: Magócs Ottó Oroszlán: Hámori Máté Három vezeklő / Három spanyol don: Szegedi Benjámin, Matyó Márió, Kristóf István   Közreműködik: UMZE Kamaraegyüttes, Pécsi Balett, a Magyar Állami Operaház Énekkara (karigazgató: Csiki Gábor)   Zene: Leonard Bernstein Színpadi adaptáció: Hugh Wheeler Dalszöveg: Richard Wilbur Szöveg: Stephen Sondheim, John...
  • 19:30
    R. Strauss: Zueignung R. Strauss: Morgen Cser Ádám: Wandl' ich in dem Wald des Abends Cser Ádám: Schattenleben Petrovics: Erdő, mért hajladozol? – 1. kantáta (Egyedül az erdőben) Balázs Árpád: Tavaszi szeretők dala Balázs Árpád: Ringató Iván Sára: Két dal a Tiszai dalok c. dalciklusból Balassa Sándor: Mikor az utcán átment a kedves Liszt: Oh! Quand je dors Zombola Péter: Robogó szekerek Douglas Moore: The Ballad of Baby Doe – Willow Song (Baby Doe áriája) Solti Árpád: Várjon Tóth Péter: Árgyélus királyfi – Hah, átok, mit látok (Mortadella áriája) Tóth Péter: Árgyélus királyfi – Sipirc, Seperc, Kalamajk (Mortadella áriája) Britten: Lukrécia meggyalázása – Give him this orchid (Lukrécia áriája) Bernstein: Candide – Glitter and Be Gay (Kunigunda áriája)   Közreműködik: Koczka Ferenc – zongora A fiatal, Vajdaságban született énekesnőre, Baracskai Juditra 2016-ban figyelhettünk fel, amikor kategóriájában legfiatalabbként, 24 évesen megnyerte a Nemzetközi Simándy József...
  • 19:30
    Ráadásul a műsor sem éppen szokványos. A magyar közönség által mindig lelkesen fogadott hegedűsfenomén, az 1970-ban Moszkvában született, de Olaszországban élő Szergej Krilov, Msztyiszlav Rosztropovics egykori kamarapartnere egyrészt csupa zenekari kíséretes szólódarabot játszik, másrészt műsorának minden száma a 20. és 21. század zeneszerzőitől származik. További különleges vonása az összeállításnak, hogy két olyan zeneszerző művei is szerepelnek benne, akiket a magyar közönség nem, vagy csak felületesen ismer. Arvydas Malcys (1957) Tejútja a litván kortárs zenéből nyújt ízelítőt, Pēteris Vasks (1946) hegedűversenye, a Távoli fény a lett kortárs zene képviseletében hangzik fel. A balti zeneszerzés két újabb mesterének modern hangzatai után hagyományosabb vizekre evez szólista és zenekar: Bartók Béla remeke, a Román népi táncok a maga ízes ritmikájával és temperamentumos folklórdallamaival régi kedves ismerőse a magyar közönségnek. Leonard Bernstein öttételes Szerenádja, amely Platón...
  • 19:30
    A varsói zsidó családba született csodagyerek a legnagyobbaktól tanult hegedülni: Fleschtől Berlinben, Thibaud-tól Párizsban, ugyanott párhuzamosan zeneszerzést is Nadia Boulanger-tól. Az ígéretes karriert a második világháború szakította félbe: a hét nyelven beszélő fiatal hegedűst az emigráns lengyel kormány feje, Sikorski tábornok vette maga mellé összekötő tisztként és tolmácsként. Ugyanakkor ez idő tájt több mint háromszáz koncerten játszott a szövetséges csapatoknak szerte a világon, tehát mégsem szakadt el a hangszerétől. Amikor Sikorski egyik útja nyomán Mexikó négyezer zsidó menekült számára biztosított letelepedési lehetőséget, Szerynget oly mértékben meghatotta a gesztus, hogy felvette a mexikói állampolgárságot, amelyet haláláig meg is tartott.A nemzetközi koncertéletbe egy véletlen találkozás hozta vissza. 1954-ben Rubinstein Mexikóvárosban koncertezett, Szeryng meglátogatta, s a hangverseny után éjjel, a hotelszobában Bachot játszott neki - a zongoraművészt pedig...
  • 20:00
    Az immár tizenharmadik alkalommal megrendezett New Orleans Swingfesztivál koncertjei a jazzhőskor egy-egy kiemelkedő alakja előtt tisztelegnek. A záróest felidézi George Gershwin megkerülhetetlen alakját és munkásságát, amely hidat képez a klasszikus és jazz-zene között. Bár a stílusok iránt érdeklődők többsége úgy gondolhatja, hogy kiválóan ismeri a Rhapsody in Blue és az Egy amerikai Párizsban szerzőjét, valójában kevesen tudják, honnan indult, miből táplálkozott művészete. Talán az sem közismert, hogy bár Amerikában született, orosz zsidó származású volt, és gyermekkorában nem a zenének, hanem a sportnak élt. Miután azonban bátyja részére a szülei vásároltak egy pianínót, George Gershwin egész nap a hangszer előtt ült és improvizált. Tanulmányaiban fontos szerepet játszott egy magyar zeneszerző, Kilényi Ede, akitől Gershwin 1915-től tanult kottaírást, zeneelméletet és hangszerelést, s aki megismertette vele Chopin, Liszt és Debussy műveit. Fiatalon egy New York-i zeneműboltban...
  • 16:00
    BUDAPESTI WAGNER-NAPOK Wagner: Trisztán és Izolda - Háromfelvonásos opera A két halhatatlan szerelmes története már a 19. századot megelőző időkben is az egyetemes művelődéstörténet maradandó része volt, megkerülhetetlenné és egy korszak jelképévé azonban alighanem a romantika tette. Richard Wagner zenedrámája ugyanis arra vállalkozott, hogy a kor két nagy kultuszát egyesítse. A romantika egyik nagy témája természetesen a szerelem. Senki sem tudott olyan lángolón és szenvedélyesen szeretni, mint a regényesség korának hősei. A szerelem volt az a fény, amely ragyogásával elárasztotta a romantika korszakát, uralkodva költészeten, zenén, festészeten. Ugyanakkor ennek a kornak volt egy másik nagy témája is, a kontraszt jegyében: a sötétség, az éjszaka, a halál. Novalistól Caspar David Friedrichig az éjszakának szentelt műalkotásokkal van tele a 19. század, és a halálkultusz nyomot hagyott a romantikus versekben, prózában, zenében is. Wagner az 1850-es évek második felében úgy alkotta meg...
  • 16:00
    BUDAPESTI WAGNER-NAPOK Wagner: Trisztán és Izolda - Háromfelvonásos opera A két halhatatlan szerelmes története már a 19. századot megelőző időkben is az egyetemes művelődéstörténet maradandó része volt, megkerülhetetlenné és egy korszak jelképévé azonban alighanem a romantika tette. Richard Wagner zenedrámája ugyanis arra vállalkozott, hogy a kor két nagy kultuszát egyesítse. A romantika egyik nagy témája természetesen a szerelem. Senki sem tudott olyan lángolón és szenvedélyesen szeretni, mint a regényesség korának hősei. A szerelem volt az a fény, amely ragyogásával elárasztotta a romantika korszakát, uralkodva költészeten, zenén, festészeten. Ugyanakkor ennek a kornak volt egy másik nagy témája is, a kontraszt jegyében: a sötétség, az éjszaka, a halál. Novalistól Caspar David Friedrichig az éjszakának szentelt műalkotásokkal van tele a 19. század, és a halálkultusz nyomot hagyott a romantikus versekben, prózában, zenében is. Wagner az 1850-es évek második felében úgy alkotta meg...
  • 16:00
    BUDAPESTI WAGNER-NAPOK Wagner: Trisztán és Izolda - Háromfelvonásos opera A két halhatatlan szerelmes története már a 19. századot megelőző időkben is az egyetemes művelődéstörténet maradandó része volt, megkerülhetetlenné és egy korszak jelképévé azonban alighanem a romantika tette. Richard Wagner zenedrámája ugyanis arra vállalkozott, hogy a kor két nagy kultuszát egyesítse. A romantika egyik nagy témája természetesen a szerelem. Senki sem tudott olyan lángolón és szenvedélyesen szeretni, mint a regényesség korának hősei. A szerelem volt az a fény, amely ragyogásával elárasztotta a romantika korszakát, uralkodva költészeten, zenén, festészeten. Ugyanakkor ennek a kornak volt egy másik nagy témája is, a kontraszt jegyében: a sötétség, az éjszaka, a halál. Novalistól Caspar David Friedrichig az éjszakának szentelt műalkotásokkal van tele a 19. század, és a halálkultusz nyomot hagyott a romantikus versekben, prózában, zenében is. Wagner az 1850-es évek második felében úgy alkotta meg...
  • 19:00
    A bennünket körülvevő világ káoszát és őrületét tükrözi Uri Ivgi izraeli és Johan Greben holland koreográfusok Baby Boy című darabja, melyet február 27-én, szombaton mutat be a Szegedi Kortárs Balett Budapesten a Müpában. Az új produkció sajtótájékoztatóján és nyilvános próbáján Pataki András, a társulat igazgatója elmondta, hogy az évad elején még nem szerepelt a műsortervben a darab, a társulat azonban felkérést kapott a Budapesti Táncfesztivál szervezőitől egy új bemutató elkészítésére. A produkció koreográfusául Uri Ivgit és Johan Grebent kérték föl, akik korábban már többször dolgoztak az együttessel. A koreográfuspáros a társulat számára új mozgásnyelvet használ, amely fizikailag nagyon igénybe veszi a táncosokat. Munkamódszerükhöz hozzátartozik, hogy a próbák során is folyamatosan csiszolják a mozdulatokat, nagyon erős képeket, jeleneteket hoznak létre. A darab komponistájának állandó alkotótársukat, a brit Tom Parkinsont kérték föl, aki szintén napról napra formálja a...
  • 19:00
    Január 23-án egyetlen alkalommal látható a Művészetek Palotájában Eötvös Péter új operája. A világ egyik legfoglalkoztatottabb zeneszerzőjének Paradise Reloaded (Lilith) című művét 2013 októberében mutatták be a bécsi Wien Modern fesztiválon. A mű egyik alapkérdése: mi lett volna, ha a mi Biblián alapuló kultúránk nem Évát tekinti ősanyának, hanem az emancipált Lilithet? A szerző nem volt teljes mértékben elégedett előző operaszínpadi munkájával, a Madách drámája alapján íródott Az ördög tragédiájával, ezért átdolgozta a szövegét, és új művet írt az egyik szereplője köré. Lilith az apokrif héber források szerint Ádám első felesége volt, akit száműztek a Paradicsomból, ám a történet szerint megelégelvén a démonlétet vissza szeretne térni eredeti otthonába. A gondolatjátéknak komoly tétje van: mi lett volna, ha a mi Biblián alapuló kultúránk nem Évát tekinti ősanyának, hanem az emancipált Lilithet? Úgy tűnik, az operaműfaj újra fénykorát éli: Eötvös Péter színpadi műveit évről évre...
  • 19:00
    Korunkat eluraló erőszakról beszél az izraeli Kibbutz Contemporary Dance Company Aide memoire című előadása a holokauszt tematikát használva. Az alkotók az új generációk tapasztalataiból és érzelmeiből szemlélik a tragédiát. A 20 éve bemutatott darab a Holokauszt Emlékév részeként 2014. január 5-én és 6-án a Művészetek Palotájában lesz látható. „Az Aide Memoire nem csak a holokausztról szól. (...) Azért alkottam meg ezt a darabot, hogy elkiálthassam: állítsátok meg az erőszakot! Állítsátok meg a holokausztot!" - így foglalta össze a táncelőadás legfontosabb mondanivalóját a társulat művészeti vezetője és koreográfusa, Rami Be'er, aki személyes indíttatással bírt az Aide Memoire létrehozásakor. Egy izraeli kibucban nőtt fel, magyar származású holokauszt-túlélő szülők gyermekeként, akik azonban évtizedekig nem beszéltek a múlt sötét fejezetéről. „Amikor úgy éreztem, készen állok arra, hogy szembenézzek a holokauszt rettenetével, megszületett az előadás, amelyben azt az...
'; else echo ''; ?>