“ELTE Bölcsészettudományi Kar” helyszín bejegyzései.

  • 10:00
    A Magyar Információtudományi Alapítvány és az ELTE Egyetemi Könyvtár és Levéltár együtt immár tizedik alkalommal rendezi meg a fővárosi felsőoktatási intézményekbe felvételt nyert első, illetve felsőbb éves hallgatók és doktoranduszok számára a Könyvtári Napot. A kitelepülő könyvtárak, levéltárak és kiadók bemutathatják szolgáltatásaikat, árulhatják köteteiket, valamint fölös példányaikat, illetve beiratkozásra biztosíthatnak lehetőséget. Az idei évben nemcsak könyvtárak és levéltárak, hanem több kiadót is a kiállítók között köszönthetünk! Közgyűjteményi kiállítóink: Budapest Főváros Levéltára ELTE Egyetemi Könyvtár és Levéltár ELTE Informatikai Kar Könyvtára ELTE Társadalomtudományi Kar Némedi Dénes Könyvtár Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Központi Könyvtára Goethe Intézet Könyvtára Holocaust Dokumentációs Központ és Emlékgyűjtemény Közalapítvány Könyvtártudományi Szakkönyvtár KSH Könyvtár Magyar Mezőgazdasági Múzeum és Könyvtár Magyar Nemzeti Múzeum Központi...
  • 11:00
    A Trefort-kert több épületén fut végig egy bronzcsík, mely még sok ott tanuló egyetemistáknak se tűnik fel. Pedig összesen 198 nevet rejt - azokon egykori tanárokét és diákokét, akik a második világháború áldozatává váltak. Gólyák, megbecsült professzorok - ismert és ismeretlen nevek, akiknek így fonódik egybe a sorsa. Mi volt a nívó-díjas mű koncepciója? Hogyan illeszkedik az emlékjel a kertben található számos egyéb emlékmű sorába? Hogyan zajlott a vonatkozó kutatás? Milyen az emlékmű utóélete? Ezekre és sok egyéb kérdésre kapunk választ Csonka Laura történész-levéltárostól, aki az ELTE doktoranduszaként aktívan részt vett az emlékművel kapcsolatos kutatásban. Szeptember 2-a az Európai Zsidó Kultúra Napja, mellyel kapcsolatban a kontinens számos pontján szerveznek helyi zsidó közösségek és kulturális szervezetek eseményeket. Idehaza egyesületünk ezzel a sétával kívánja kifejezni az európaiság, a közös emlékezés, a kollektív tudat fontosságát. A részvétel ingyenes, de...
  • 16:00
    Mennyire lehet személyes az egyén vallásgyakorlása, mennyire kell a közösséghez alkalmazkodnia? Erről beszélt többek között Tarján Tamás, az ELTE Modern Magyar Irodalomtörténeti Tanszékének professzora a modern hitvitázó dráma kapcsán az ELTE Bibliatudományi programján rendezett Az írás arcai című sorozat keretében. Következő alkalom április 27, szerda 16 óra! Tarján Tamás elmondta, hogy a magyar irodalom erdélyi ágának nagy szerepe volt a modern magyar hitvitázó dráma megszületésében. A műfaj virágzása 1968-1981-ig tartott nagy történelmi események között, amely korszak inkább az örkényi groteszkkel jellemezhető a magyar drámaírásban. A hitvitázó dráma a 16-17. században jelent meg először Magyarországon és lényege a hitújítás irodalmi formába öntése volt.A modern hitvitázó dráma középpontjában az a kérdés állt, hogy mennyire mozoghat egy központi eszme erős szorításában szuverén módon az egyéniség. A hitéleten belül ez úgy jelenik meg, hogy mennyire lehet személyes az egyén...
  • 16:00
    A korai időkben a bibliai városokat azért kezdték kutatni a régészek, hogy a Szentírás kijelentéseit megpróbálják igazolni, 1948 után Izrael korábbi létezésére kerestek főként bizonyítékot a kutatók, hangzott el március 30-án az ELTE Bibliatudományi programjának Írás arcai elnevezésű előadássorozatában. Az i. e. 7-6. századi sírok tanúsága alapján a korabeli átlagéletkort férfiak esetében 60, nők esetében 50 évre teszik a régészek. A teológiának nagy szerepe volt az izraeli régészet megszületésében, mert a nyugati kulturális emlékezetből csak azért nem esett ki Izrael, mert a Biblia történetei ott játszódnak, mondta Kőszeghy Miklós, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Ókortörténeti Tanszékének professzora. A korai időkben a bibliai városokat azért kezdték kutatni a régészek, hogy a Szentírás kijelentéseit megpróbálják igazolni. 1948 után a modern Izrael államában szerettek volna jelentős leleteket találni, ezzel is erősítve az ország történelmi gyökereit.Kőszeghy Miklós szerint...
  • 11:00
    Egy évvel ezelőtt avatták fel az ELTE holokauszt- és második világháborús emlékművét a Trefort-kertben, ahova 199 egykori oktató és hallgató nevét vésték fel. 2015. november 17-én a Bölcsészettudományi Kar Kari Tanácstermében mutatják be azt a kettős kötetet, melynek első része az emlékmű-pályázatra beérkezett terveket gyűjti egybe, második része pedig a megvalósult emlékmű avatásához kapcsolódó konferencia előadásait tartalmazza. A könyvbemutatót filmvetítés és kerekasztal-beszélgetések követik. A 11 órakor kezdődő megnyitón Balog Zoltán, az Emberi Erőforrások minisztere; Mezey Barna, az ELTE rektora és Borhy László, a Bölcsészettudományi Kar dékánja mond beszédet. A kötetek bemutatását követően levetítik az emlékműről elkészült filmet is.  További program:14 órától: Ki fér hozzá a múlthoz? kerekasztal-beszélgetésMikó Zsuzsanna (főigazgató, Magyar Nemzeti Levéltár) György Péter (intézetigazgató, ELTE BTK Művészetelméleti és Médiakutatási Intézet) Rainer M. János (oktató,...
  • 10:00
    Az Eötvös Loránd Tudományegyetem a Holokauszt Emlékév keretei között emlékművet állít a második világháború bölcsészkari áldozatainak, akik a háború idején erőszakos halált haltak. Az ehhez kapcsolódó konferencián november 12-13-án előadást tart többek között Takács Zsuzsa, Komoróczy Géza, György Péter, Vári György, Bán Zsófia, Visky András. Az emlékmű felavatására november 14-én 13 órakor kerül sor a Trefort-kertben. Az építészeti jellegű emlékmű felállítását megelőző kutatások tavaly nyár óta folynak, mivel az egyetem halottainak igen jelentős részét eddig nem ismerték név szerint, sírjuk ismeretlen helyen van. „Az egyetem kertje lesz az a tér, ahol hosszú évek után ki-ki (áldó imádság mellett) elolvashatja a nevüket. A buktató kövek eddig is ismert koncepciójából ered az emlékmű alapötlete. Az egyetem épületének tégláira olyan magasságban, amely az olvasást lehetővé teszi, a teljes Trefort kerten végig futó bronzcsíkot helyeznek el az áldozatok nevével. Ez a csík folytonos...
  • 16:00
    A szarajevói merénylet századik évfordulóján, 2014. június 28-án, csehországi, szlovákiai, romániai, észt és finn történészekkel vitadélutánra kerül sor az erőszak témájában az Aspektus program keretében 16 órától az ELTE BTK tanácstermében. A szarajevói merénylet századik évfordulója alkalmából Budapesten szervezett nemzetközi Aspektus vitaest résztvevői: Heino Nyyssönen történész, a finnországi Tamperei Egyetem Nemzetközi Kapcsolatok Tanszékének tanára;Vahur Luhtsalu politológus, az Észt Köztársaság volt törökországi diplomatája;Simon Attila, a révkomáromi Selye János Egyetem tanszékvezető tanára, a Fórum Kisebbségkutató Intézet Történelmi Kutatások Részlegének igazgatója;Tóth Andrej történész, az Opavai Sziléziai Egyetem dékán-helyettese;Hunyadi Attila, a Kolozsvári Magyar Történeti Intézet tanára;Ottmar Trasca, a Román Tudományos Akadémia George Barit Történeti Intézetének főmunkatársa;Gerő András, az ELTE BTK Gazdaság- és Társadalomtörténeti Tanszékének vezetője ésTőkéczki...