A műsorban a keleti hagyományokon alapuló hangzásvilágon keresztül jutunk el a kötött hangzású opera és a kötetlen jazz egyszerre színes és szabad improvizációs világába. Bernstein Kaddish című művéből megszólal a női hang lelke; Gershwin Porgy és Bess című operájából a „Summertime” csodálatos, elringató, békét hozó, ugyanakkor ősi női erőt sugárzó dallama; valamint Golijovtól az Ainadamar, amely a különleges ritmusú hangzás keleties vonulatát szólaltatja meg.A The man I love című est alkotói:Bauer Andrea – ének, a műsor művészi koncepciójának megalkotójaKéménczy Antal – zongora és zenei átiratokLajos Péter – ütős hangszerek, és az ütős átiratokSzékely Edit – fuvolaSalamon György – szaxofonGyörgy Attila – nagybőgőA látványról a Zennaphotography gondoskodik.

Közös estjükön zsidó zeneszerzők, Mendelssohn, Mahler, Korngold, Schönberg, Offenbach, Hahn, Weill, Bernstein és Gershwin műveiből adnak elő egy válogatást. A műsorra tűzött dalokat és áriákat Csordás Klára németül, angolul, franciául, magyarul és jiddisül énekli.A Párizsban élő Csordás Klára Bécsben kezdte énekesi karrierjét, és azóta rendszeres fellépője mind az európai, mind az amerikai kontinens hangverseny-színpadain, tapsolhattak neki a világ szinte összes jelentős koncerttermében.Harazdy Miklós a Magyar Állami Operaház főkorrepetitora, a Zeneakadémia billentyűs és akkordikus hangszerek tanszékének professzora, aki hazai és külföldi hangversenyeken rendszeres kísérője volt olyan operaénekeseknek, mint Rost Andrea, Miklósa Erika, Andor Éva vagy Sass Sylvia. Fellépett Európa több országában, Oroszországban, az Egyesült Államokban és Japánban is.

A Zsidó Kulturális Fesztiválon egy külön erre az alkalomra összeállított levélválogatást hallhat majd a közönség olyan előadók tolmácsolásában, mint Fullajtár Andrea, Grisnik Petra, Simon Kornél és Makranczi Zalán. Az est házigazdája Oláh Andrea rádiós műsorvezető, újságíró lesz, a műsort élőzenei betétekkel is színesítik. Rendező: Böhm György.A Független Színművészetért Alapítvány produkciója.

Rubin Eszter nevét a Barhesz, majd a Bagel című regénye tette ismertté, amelyeknek az volt a különlegességük, hogy nem csak a hagyományos zsidó ételek elkészítésének rejtelmeibe vezették be az olvasót, hanem egy igazi jiddis mame életébe is.Rubin Eszter ugyanis nem csak kiválóan ír, hanem remekül főz, és imádja, ha a főztjéből esznek. Ő mindenkit szívből etet, s nem csak hagyományos zsidó ételekkel, hanem saját, egyedi kreálmányokkal, amelyekbe belefőzi szívét-lelkét. Így nem csoda, hogy írásai színpadra kívánkoznak.A fesztivál keretében Bagel című regénye alapján a Terminal Workhouse Társulat tart felolvasószínházi előadást, amelyben közreműködik Gerlits Réka, Kálóczi Orsolya, Géczi Zoltán és Nagy Judit fuvolista, a dramaturg: Tóth Réka Ágnes.Részlet a műből: „Eszedbe jutott már, miért hívják a zsidókat zsidónak? Elgondolkodtál már ezen a szón? Hogy miért hangzik minden nyelven ilyen rosszul? Jude, jew, észrevetted már, milyen rémes? A legtöbb nyelven milyen durva? (...) Nem lehet...