“Nők” címke bejegyzései.

  • 19:30
    Az ’Oldalborda’ című előadás saját élményanyagok alapján készült, és azt a témakört dolgozza fel, hogy mit jelent nőnek lenni. Stúdiósaink meglátása szerint ugyanis a jelenleg Magyarországon élő legnagyobb kisebbség megnevezése: nők. Alább lányok, asszonyok vallanak Bár az évadnak lassan vége, és nulla forintos állami támogatásunkat is elköltöttük már az utolsó fillérig, azért töretlenül dolgozunk.A Gólem Stúdió tagjai olyan produkciót készítettek, melyben egy őket foglalkoztató, jelenleg igen ingatag talapzaton álló kérdéskört dolgoznak fel. Az ’Oldalborda’ című előadás saját élményanyagok alapján készült, és azt a témakört dolgozza fel, hogy mit jelent nőnek lenni. Stúdiósaink meglátása szerint ugyanis a jelenleg Magyarországon élő legnagyobb kisebbség megnevezése: nők. Az előadás természetesen ítélet nélkül tesz fel kérdéseket, melyekre mindenki maga válaszolhat, és mondhatja el véleményét szabadon. A május 14-i bemutató előtt az előadásban szereplő nőket, asszonyokat, és...
  • 18:00
    Amikor a magyar történeti avantgárdról beszélünk, ritkán kerülnek elő női nevek. Holott a polgári társadalom művészetfogalmának kitágítása, az új társadalom óhajtásának baloldali hevülete, az életforma radikális átalakítása magával hozta a női emancipáció gondolatát és gyakorlatát is. Két alkalommal arra szeretnénk rávilágítani, hogy milyen alkotó szerepe volt a nőknek a mozgalomként értett avantgárdban, új formákat és törekvéseket honosítottak meg. A második beszélgetés pedig Simon Jolánról és Szalmás Piroskáról, az avantgárd és a munkáskultúra metszéspontjában működő kórusok kiemelkedő szereplőiről, K. Horváth Zsolt társadalomtörténész vendégei: Földes Györgyi irodalomtörténész és Őze Eszter művészettörténész.  Társadalmi-művészeti beszélgetéssorozat, a Mérei Ferenc Szakkollégiummal közös szervezésbenA sorozatrólA sorozatban kortárs művekről, filmekről, irodalmi alkotásokról és bennük megjelenő társadalmi kérdésekről beszélget K. Horváth Zsolt társadalomtörténész, kritikus az...
  • 19:00
    Bár a legtöbbjüket nem ismerjük, számtalan tehetséges és sikeres nő él körülöttünk. Olyan nők, akik imádják a hivatásukat, és szenvedéllyel beszélnek róla. Feminizmusról, egyenjogúságról szórakoztatóan. Veiszer Alinda vendége Liptay Gabriella, telekommunikációs szakember, Luka Enikő borász, Virág Judit galériatulajdonos. Bár a legtöbbjüket nem ismerjük, számtalan tehetséges és sikeres nő él körülöttünk. Olyan nők, akik imádják a hivatásukat, és szenvedéllyel beszélnek róla; akiknek nem pusztán az életútja inspiráló, hanem az is, ahogyan megosztják velünk azt az egyedülálló tudást és tapasztalatot, amivel itt és most, ebben az országban csak ők rendelkeznek. Nők, akik olyan területeken értek el sikereket, ahol a férfiak fölényes túlsúlyban vannak. A Plafontörők című előadássorozat minden alkalommal három nőt mutat be, akik 20 percben beszélnek egy olyan szakmai kérdésről, amely hivatásukat meghatározza. Célunk olyan kevéssé ismert arcok bemutatása, akiknek a példáján keresztül...
  • 15:00
    Purimkor fókuszban a nők! Groó Diana Regina című filmjének vetítése után, új utakon járó zsidó nőkről fog beszélni Balázs Gábor, kerekasztal-beszélgetésünkön pedig arról, lesz szó hogy milyen „Zsidó nőnek lenni". Kovács Edit gender-kutatóval, Polnauer Flóra kántorral, Tikos Katalin családállítóval Wirth Judit (NANE) beszélget. A Bálint Ház PROAKTÍV sorozata a társadalmi aktivizmus és a vallás kérdéseit járja körül egy-egy zsidó ünnep apropóján. RÉSZLETES PROGRAM: 15:00 Groó Diana: Regina filmvetítés16:00 Balázs Gábor: Esztertől Regináig | előadásZsidó nők, akik új utakat jártak.17:00 „Zsidó nőnek lenni" | kerekasztal beszélgetésRésztvevők: Kovács Edit gender-kutató | Polnauer Flóra kántor (skype-on keresztül) | Tikos Katalin családállítóModerátor: Wirth Judit (NANE)Vendégeink a zsidóságban megjelenő hagyományos és rendhagyó nemi szerepekről beszélgetnek.Purimról sokaknak a jelmezek, evés-ivás és mulatozás jut eszébe. Azt talán kevesebben tudják, hogy Purim négy parancsából kettő a...
  • 18:00
    Mit értünk háborítatlan szülés alatt, és miért olyan nehéz megvalósítani? Szükségmegoldás vagy megváltás? – a császármetszés társadalmi megítélése. Bababarát vagy anyabarát – milyen helyzetekben áll fenn érdekkonfliktus a szülő és születő között? Fazakas Pálma szociálpolitikus, Csermely Gyula szülész, Péterfy-Novák Éva író Réz Anna sorozatában.   Mit értünk háborítatlan szülés alatt, és miért olyan nehéz megvalósítani? Szükségmegoldás vagy megváltás? – a császármetszés társadalmi megítélése. Bababarát vagy anyabarát – milyen helyzetekben áll fenn érdekkonfliktus a szülő és születő között? Rendszerhiba vagy egyéni hitványságok következménye a szülési erőszak? Magyarországon állandó vita tárgya, kinek a szava számít a legtöbbet egy gyerek világrahozatalánál. Az egészségügyi szempontok, az anyasággal kapcsolatos elvárások, az orvoslásról és a tudományról alkotott képünk mind-mind befolyással vannak arra, mekkora szabadságot engedünk a nőknek abban, hogy meghatározhassák szülésük...
  • 18:00
    Mi az oka annak, hogy a téma iránt elkötelezettek között erős többségben vannak a nők? Réz Anna sorozata, vendégek Kiss Balázs Kunó spirituális gondolkodó, Pál Mónika, a sajatszoba.hu szerzője, Szécsi Noémi író. A spirituális és ezoterikus elméletek, tréningek, terápiák virágkorukat élik – ha nagyon akarnánk, sem térhetnénk ki előlük. Miközben a tudósok finnyásan elfordulnak vagy a fogukat csikorgatják, egyre több ember – zömében nők – kérdőjelezik meg, hogy a tudomány képviselői képesek lennének megválaszolni leghúsbavágóbb kérdéseiket, megoldani legsúlyosabb életproblémáikat. Mi különbözteti meg a spiritualitást az ezotériától; a „bevett" pszichológiai megközelítéseket az alternatív elméletektől; a kuruzslást a segítségtől?Milyen problémák és motivációk vezetnek az ezoterikus és spirituális gondolkodás térnyeréséhez?Milyen kép alakul ki a női (Női) és férfi (Férfi) szerepekről ezen elméletek alapján?  Kiss Balázs Kunó spirituális gondolkodó, Pál Mónika, a sajatszoba.hu szerzője,...
  • 18:00
     A játszótérig és tovább – az anyaság dilemmái. Fodor Éva szociológus, Kánya Kinga, JÓL-LÉT Alapítvány és Vida Ágnes, a Kismamablog szerzője. Társadalmi beszélgetéssorozat. Moderátor: Réz Anna filozófus Az üvegplafon áttörésének legsúlyosabb objektív akadálya a gyerekvállalás -- a „család vagy karrier?" dilemma folyamatosan terítéken van, és szinte kizárólag a nőket érinti. Mi a családpolitika célja: a demográfiai adatok vagy az anyák helyzetének javítása? Ellentmond egymásnak ez a két célkitűzés? Szuperanyu: milyen és mekkora áldozatokat vár el mai társadalmunk az anyáktól? Mennyire elterjedt jelenség a tudatos gyermektelenség? Milyen intézkedésekkel érhető el, hogy az apák valóban egyenrangú társak legyenek a család életének menedzselésében? Résztvevők: Fodor Éva szociológusKánya Kinga, JÓL-LÉT AlapítványVida Ágnes, a Kismamablog szerzője  Jegy Belépő: 800 Ft Kedvezmények: Bálint Ház tagságival: 600 Ft; Nyugdijas és felsőokatatási diákigazolvánnyal: 600 Ft Bálint Ház Hűség...
  • 16:30
    A SZÍNHÁZ folyóirat női számának bemutatója. Molnár Piroska és Szamosi Zsófia színésznőkkel, Gáspár Ildikó dramaturg-rendezővel, Réz Anna esztétával és Králl Csaba tánckritikussal Tompa Andrea beszélget.  A SZINHÁZ folyóirat márciusi száma a színház és a NŐ témakörében gyűjtött írásokat, reflexiókat, interjúkat. A lapbemutató beszélgetésen arra keressük majd a választ, mennyire szorulnak be a színésznők szerepkörökbe, milyen volt és milyen ma a magyar színház a  nők szempontjából, mitől "női" egy koreográfia, és egyáltalán: hol a helye a nőknek egy olyan színházkultúrában, ahol nincsenek igazgató nők és rendező nők sem. Hogy kerül ide a Pussy Riot és a Csárdáskirálynő? Aki eljön a beszélgetésre megtudja!   Vendégek: Molnár Piroska színésznő, Szamosi Zsófia színésznő, Gáspár Ildikó dramaturg-rendező, Réz Anna esztéta, Králl Csaba tánckritikus A beszélgetést vezeti: Tompa Andrea kritikus, író
  • 19:00
    Most először látható színpadon Karinthy Ferenc Nők című műve, amelynek ősbemutatóját a Karinthy Színház tartotta, az író fia, Karinthy Márton rendezésében. Az alkotók felvetik a kérdést: vajon lehet-e megrendültség és pátosz nélkül beszélni egy bűnökkel és áldozatokkal terhes korról. Karinthy Márton, a színház igazgatója felidézte, hogy a 60-70-es évtized fordulóján sokáig nem jelenhetett meg az előadás alapjául szolgáló kisregény, az Aranyidő, amelyből még maga Karinthy Ferenc készített szövegkönyvet Nők címmel. Témáját tabuk övezték, elhallgatása különös izgalmat és várakozást okozott. A történet főhőse, Beregi Józsi bujkáló zsidó polgár, különös módon éli túl a vészkorszakot és Budapest ostromát: végigjárja a romos belvárosi ház pincéjébe költözött hölgyeket, szépeket mond nekik és odafigyel rájuk, az ágyukba bújik, ezzel pedig a saját életét is megmenti. "Az írás megjelenését botrány övezte. A zsidó- és a holokausztkérdés kényes és nemkívánatos témának számított. Mára megint...