“kiállítás” címke bejegyzései.

  • 18:00
    Az otthonteremtés vágya, az otthon hiánya, az otthon valamilyen okból való elhagyása jelenik meg az alkotásokban konkrét és átvitt értelemben egyaránt. A helyszínen lesz hanuka ünnepség december 14-én! Az otthon témakörét járja körül a magyar és külföldi fiatal alkotók fotó-, film- és hanginstallációiból született csoportos kiállítás. Az önmagunk által kisajátított fizikai tér és az objektíve nehezen definiálható képzet - az otthon -, amire a kiállító művészek a szó jelentéstartalmán keresztül, annak különböző nyelvekben való megjelenésére reflektálnak. Az otthonteremtés vágya, az otthon hiánya, az otthon valamilyen okból való elhagyása jelenik meg az alkotásokban konkrét és átvitt értelemben egyaránt, hiszen a haza, a lakóhely, a család, a tulajdon, illetve az üresség, amit betölteni vágyunk, mind lehetnek szinonimái az otthonnak Kiállító művészek: Szombat Éva, Flohr Zsuzsi, Chantal Meng, Fazekas Mihály, Esteban De La Torre, Varju Tóth Balázs, Ausztrics Andrea. Kurátor: Ausztrics...
  • 08:30
    Az Élet Menete Alapítvány szervezésében nyílik a holokauszt folyamatát bemutató vagonkiállítás a szegedi pályaudvaron. A vándorkiállításhoz ezúttal Holokauszt-Csend-Beszéd-Emlékezet-Üzenet címmel konferencia is társul. Az Élet Menete Alapítvány évek óta működtet egy az iskolák, tanárok körében is roppant népszerű mozgó vagonkiállítást. Egy korabeli marhavagon a kiállítási tér, amelyben bemutatjuk hazánk egyik nagy történelmi traumájának, az 1944-es holokausztnak a folyamatát. Az adott helyszíneken pedig a régióra vonatkozó legfontosabb tényeket és a történelemórákon ritkán hallott érdekességeket is felsorakoztat az Alapítvány. A tárlatvezetők munkáját erre felkészített helyi diákok segítik. 2017. október 18-22. között a szegedi pályaudvaron (6725 Szeged, Indóház tér 2.) tekinthető meg a tárlat. A megnyitóra október 19-én 8:30-kor kerül sor a Holokauszt-Csend-Beszéd-Emlékezet-Üzenet című konferencia keretein belül, amely a Szegedi Tudományegyetem, Az Élet Menete Alapítvány, A...
  • 18:00
    A Zsidó Autonóm Terület növény- és állatvilága című kiállítás a 20. századi szovjet zsidó történelemre összpontosítva közelíti meg az együttélés, a kulturális sokféleség és az autonómia kérdéseit. A Zsidó Autonóm Terület Oroszország területén, a kínai határ közelében, a távol-keleti transzszibériai vasútvonal mentén helyezkedik el. 1934-ban alapították, a szovjet nemzetiségi politika keretében, amely arra ösztönözte az egyes etnikai csoportokat, hogy alakítsanak ki autonóm régiókat a Szovjetunióban, ahol később saját nyelvüket használhatták, de hagyományos kultúrájukat szocialista tartalommal kellett újraértelmezniük. A Zsidó Autonóm Terület is így jött létre, mintegy megoldásként a szovjetuniói „zsidó kérdésére”. Fővárosa Birobijan lett, hivatalos nyelvének a jiddist tették meg. Kezdetben a projekt vonzó volt sok szovjet és külföldről - így például Argentínából, az Egyesült Államokból és Palesztinából - érkező zsidó számára. Önként jöttek, hogy részt vegyenek a világi, szocialista...
  • 18:00
    Tavaly tavasszal megöltek egy izraeli férfit Tiszakécskén, az eset nagy port kavart a médiában. Ennek a történetnek eredt nyomába Szász Lilla fotóművész és Hidas Judit író, és végül született ebből egy kiállítás az OFF Biennálé keretében. Valahol egy magyar kisvárosban meggyilkolnak egy külföldi turistát. A hír sokkolja a közvéleményt. Ritkán ölnek meg Magyarországon külföldieket, még ritkábban járják hátizsákos turisták a magyar vidéket. Az sem nevezhető tipikusnak, hogy az illető nomád körülmények között, egy vasúti állomás mellett ver sátrat, és itt tölti hosszú heteken keresztül a napjait. A tragédiával végződő történet nem Magyarország egyik legsötétebb zugában esett meg, ahol tombol a nyomor és a szegénység. A hely egy szépen fejlődő alföldi kisváros, ahol virágzik a turizmus, néhány nagyobb vállalkozás is hozzájárul a város gyarapodásához. Nincs kilátástalan nyomor. Ugyanakkor rengeteg árva gyerek él itt nevelőszülőknél. A helyi értelmiség szégyenteljes, ámde véletlen...
  • 18:00
    A 2B Galériában nyílik Hermann Ildi kiállítása Hiányzó történetek címmel, amelyben New Yorkban élő magyar zsidók otthonukban mesélik el sorsukat. A több szempontból hiánypótló anyag alapötlete a fotós saját, elvesztett lehetőségéből született. „Ismerni a történetünket – alapvető szükségletünk. Kell körénk-mögénk a kontextus, amibe beilleszkedünk, aminek részei vagyunk.Hermann Ildi New Yorkban élő magyar zsidókat keresett fel otthonaikban, hogy meghallgassa, lejegyezze sorsukat és fotókat készítsen róluk. A több szempontból hiánypótló anyag alapötlete a fotós saját, elvesztett lehetőségéből született. Holokauszt-túlélő nagymamájának a meg-nem-kérdezett története adta a lökést, hogy másokét olvashatóvá, láthatóvá tegye. A jól szituált, látványosan jól-lévő, néhol egészen hasonló enteriőrt kedvelő portréalanyok talán így még nem mesélték el senkinek az életüket. A közössé tehető tudásanyagból, a hazai holokauszt-történetek közül pedig az övék még biztosan hiányzott.A vészkorszakról...
  • 18:00
    A képek a londoni zsidó LMBT+ közösséggel való találkozások során készültek A kiállításon bemutatásra kerülnek a tagokról készült portrék, interjúk, valamint a zsidó vallás és szexualitás kapcsolata is. Képeink a londoni zsidó LMBT+ közösséggel való találkozásunk során készültek. Az együtt töltött idő alatt alkalmunk volt megismerni a Keshet UK közösségi munkáját, a UJS ezirányú tevékenységét, valamint az IGLYO aktivizmusát a témában. A kiállításon bemutatásra kerülnek a tagokról készült portrék, interjúk, valamint a zsidó vallás és szexualitás kapcsolata. A kiállítás az EUJS, a Hillel Hungary támogatásával és a Keshet UK közreműködésével valósul meg! Kiállító művészek: Beszédes Noémi, fotográfus; Holland Kati, fotográfus, grafikusMegnyitó: Július 6., 18:00A kiállítást megnyitja: Büchler TamásA kiállítás megtekinthető: Július 7-28.A kiállítás megvalósulását támogatta: EUJS – European Union of Jewish Students, Hillel Hungary - Magyarország, Keshet UK,  Budapest PrideA kiállítás...
  • 18:00
    Pável-Grósz Zoltán festő 2005-ben kezdett festeni héber szöveges képeket, munkáin áldások és imádságok részletei láthatók, így azok olvasása, vagy akár csak szemlélése sajátos kapcsolatot alakíthat ki a mű befogadója és az Örökkévaló között. A kiállítást héber kalligráfia-alapozó workshop és héber gyorstalpaló is kíséri. Pável-Grósz Zoltán kiállítása A kiállítást megnyitja: Pajor TamásA kiállításhoz kapcsolódó program:18:30-19:30 Héber kalligráfia-alapozó workshop18:30-19:00 Héber gyorstalpaló az Izraeli Kulturális Intézettel, héber tanár: David Srolovitch Pável-Grósz Zoltán 1968-ban született Budapesten, 13 éves kora óta foglalkozik festészettel. 2011 és 2015 között Párizsban élt és dolgozott.Művészi érdeklődése sokszínű, választott témái életművében párhuzamosan futnak. Ilyen például az idő, ezért applikál a festett felületekre óraalkatrészeket, vagy a sakk, amikor a sakkbábuk lesznek képei főszereplői. Legújabban kör alakú képekkel kísérletezik. 2016-tól újból fest csokoládéval...
  • 18:00
    1992 és 1995 között a boszniai háború idején a szarajevói zsidó közösség humanitárius segélyszervezetté alakult, ahol zsidók, muszlimok, szerb ortodoxok és katolikus horvátok közösen dolgoztak nap mint nap, hogy élelmet, gyógyszert és reményt nyújtsanak az ostromlott város lakosainak. Ezt a nem mindennapi, ma is aktuális történetet mutatja be a Centropa új vándorkiállítása. A megnyitó egyik érdekessége, hogy a kiállítást a Közös Nevező Oktatási Program keretében megvalósuló „Szarajevótól Szolnokig” című diákprojekt résztvevői mutatják be. A diákok a szolnoki Baross Gábor Műszaki Szakgimnázium, az ELTE Apáczai Csere János Gyakorló Gimnázium és a Scheiber Sándor Gimnázium tanulói. A kiállítás 2017. március 28-ig tekinthető meg az Izraeli Kulturális Intézet nyitva tartási idejében.
  • 16:00
    Árny a kövön - Ország Lili művészete a Magyar Nemzeti Galériában. A több mint háromszáz művet felvonultató kiállítás két különlegességgel is szolgál. Gyere kiállításra a Building Bridges csapatával! A Magyar Nemzeti Galéria, folytatva a magyar művészet meghatározó egyéniségeit feldolgozó kiállítássorozatát, Ország Lilinek (1926–1978), a modern magyar művészet egyik kiemelkedő alakjának életművét mutatja be 2016. december 17-től. A több mint háromszáz művet felvonultató kiállítás két különlegességgel is szolgál. Egyrészt – eddig még soha nem látott módon – hazai és külföldi analógiákkal, Bálint Endre, Vajda Lajos, Paul Delvaux, Giorgio de Chirico, Vieira da Silva, Toyen és Zoltan Kemeny műveivel párhuzamban szemlélteti a művész látásmódjának alakulását. Másrészt a kiállításon Ország Lili eredeti elképzelésének megfelelően felépül a Labirintus, benne a több mint ötvendarabos labirintus-sorozattal, mely ebben a teljességében még az 1980-as Ország Lili-emlékkiállításon sem volt...
  • 10:00
    Jeruzsálem, a három világvallás szent helyének kapcsolata a zsidósággal és Izraellel. Az Arany Jeruzsálem című fotókiállítás az UNESCO és az ENSZ által született állásfoglalásokra kíván reflektálni Angyal László, Arató Mátyás és Szabados Attila képeivel. Az Arany Jeruzsálem című fotókiállítás a Szochnut (The Jewish Agency for Israel) és az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség (EMIH) gondozásában jött létre, azzal a céllal, hogy bemutassa Jeruzsálem, a három világvallás szent helyének kapcsolatát a zsidósággal és Izraellel. Az UNESCO Végrehajtó Tanácsa a történelmi tények ellenére nemrég elfogadta azt a határozatot, amely megkérdőjelezi a zsidóságnak a jeruzsálemi Templom-hegyhez és a Siratófalhoz fűződő kapcsolatát. Ezt követően az ENSZ Biztonsági Tanácsa határozatban kijelentette, hogy az úgynevezett 1967-es tűzszüneti, zöldvonal mögötti területen a zsidó jelenlét jogtalan, ez alapján például a Jeruzsálem óvárosi negyedében lakó zsidók nem kívánt telepeseknek számítanak. A...
  • 18:00
    Hermann Ildi fotográfus a Saul fia című film forgatása alatt portrékat készített a film szereplőiről. A kiválasztott harmincegy, szinte életnagyságú portré alkotta kiállítást három olyan archív felvétel egészíti ki, amelyeknek a negatívjait az Auschwitz-Birkenau Állami Múzeumban őrzik. Hermann Ildi fotográfus a Saul fia című film forgatása alatt – Nemes Jeles László rendező és Erdély Mátyás operatőr koncepciója alapján – portrékat készített a film szereplőiről: a nemzetközi színészgárdáról csakúgy, mint a statisztákról. Ezek a fotográfiák  a köztes időben, különös határmezsgyén készültek. A színészek nem játszanak éppen, de a szerepüket még nem hagyták el és az sem hagyta el őket. Ők maguk és a filmbeli énjük eggyé válva néz a kamerába. A portrék így utat nyitnak a múlt irányába, a szerepek szerinti valóságba, ugyanakkor egy teremtett-konstruált világban, a film színterében is léteznek. Különös erejük többek között ennek a kettősségnek a művészi megörökítéséből fakad.A kiválasztott...
  • 16:00
    Az Élet Menete Alapítvány Utazó Vagonkiállítása Dombóvárra érkezik! A megnyitóra november 14-én 16:00-kor kerül sor a dombóvári vasútállomáson. November 15 és 20 között a Dombóvári Magyar- Izraelita Baráti Társaság aktív közreműködésével lesz látogatható a korabeli marhavagonban berendezett utazó tárlat naponta 9-17 között. A tárlatvezetők munkáját Dombóváron is erre felkészített fiatalok segítik majd.A megnyitóra november 14-én 16:00-kor kerül sor, mindenkit szeretettel várunk a Vasútállomáson.
  • 10:00
    Az Élet Menete Alapítvány Párhuzamos sorsok kiállítása a Múzeumsarok Kiállítóhelyen lesz látogatható november 10-18 között. A megnyitón az Eötvös Loránd Általános Iskola diákjai is részt vesznek. A KÜLVÁROSI ZSIDÓ VALLÁSI ÉS KULTURÁLIS EGYESÜLETÉS A TOMORY LAJOS MÚZEUMmeghívja Önt és munkatársaitAz Élet Menete Alapítvány Párhuzamos sorsokcímű vándorkiállításának megnyitójáraIdőpont: 2016. november 10. csütörtök 10.00 óraKöszöntőt mond: Galgóczy Zoltán alpolgármesterA kiállítást megnyitja: Gábor Veronika Az Élet Menete Alapítvány képviseletébenHelyszín: Múzeumsarok Kiállítóhely1183 Budapest, Szent Lőrinc sétány 2.A megnyitón részt vesznek az Eötvös Loránd Általános Iskola diákjai.A kiállítás megtekinthető 2016. november 18-áig, keddtől szombatig 14.00–18.00 között vagy csoportok számára előzetes bejelentkezéssel más időpontban.Bejelentkezés: [email protected]  
  • 18:00
    A Centropa Alapítvány Szerelem papírrepülőn címmel rendez fotótörténeti kiállítást a 2B Galériában. Az első világháború időszakát felölelő kiállítás személyes élettörténeteken és családi fényképeken keresztül, szubjektív olvasatban mutatja be a korszak zsidóságának életét. Nem tudjuk az órát visszaállítani. Nem tudunk 1912-ben bemenni Szegeden Keglovits Emil fotóműtermébe, ahol Braun Zsigmond és Buchhalter Aranka pózol esküvője alkalmával. Abbáziában sem lehetünk együtt 1916-ban egy jómódú nyaraló családdal. Ugyanúgy, ahogy nem léphetünk be abba a mészárszékbe, ahol Goldgruber Simon pálfai (Tolna m.) mészáros első világháborús emlékeit mesélte. Nem vehetünk részt Klein Henrik és Wagschal Rózsa esküvőjén sem, amely 1910-ben Máramarosszigeten (ma Románia), igazi hagyományos zsidó lakodalom volt, és nem kérdezhetjük meg Feith Paulát sem, aki az első világháború idején ápolónőként dolgozott egy katonai kórházban. Azt azonban megtehetjük, hogy megkérünk idős zsidókat, meséljenek nekünk....
  • 18:00
    A náci antiszemitizmus a holokauszthoz, hatmillió zsidó férfi, nő és gyermek meggyilkolásához vezetett. Anne Frank egy volt közülük. Az amszterdami Anne Frank Ház legújabb, egyedülálló vándorkiállítása az Izraeli Kulturális Intézetben. “Tudom mit akarok, van célom, véleményem, hitem és szerelmem.Csak akkor nyugszom meg, ha az lehetek, aki vagyok."Ezeket a szavakat Anne Frank jegyezte le naplójába 1944. április 11-én. Amikor ezt írta, már két éve bujkálni kényszerült amszterdami rejtekhelyén. Javában zajlott a második világháború; Hollandia 1940 májusától német megszállás alatt állt. Anne szüleivel és testvérével a Hátsó traktusban, édesapja vállalkozásának nem használt részében keresett menedéket, hogy a nácik ne ejthessék foglyul őket.A nácik szemében Anne csak egy „zsidó” volt. Faji törvények alapján állapították meg, ki zsidó és ki nem, megtagadva ezzel az élethez való jogukat. A náci antiszemitizmus a holokauszthoz, hatmillió zsidó férfi, nő és gyermek meggyilkolásához...
  • 18:00
    Beszédes Noémi kiállítása újra látható az IKI-ben! A tárlatvezetést a kiállító művész fogja tartani, melyen a képekhez kapcsolódó történetekről lesz szó. A résztvevők megismerhetik Nyugat-Galilea lakóinak saját történeteit, narratíváit Izraelről; valamint a mindennapi élet és az együttélés felmerülő nehézségeit, megoldásra váró problémáit. Szeretünk manapság nagyvárosokba költözni, a jobb életkörülmények, kedvezőbb munkalehetőség, magasabb szintű oktatási lehetőségek a gyermekeink számára valamint a hatékonyabb szociális szolgáltatási rendszer igénybevétele céljából. De mi lesz így a vidéki régiók sorsa, melyek kiesnek a figyelem központjából? Ki fog érdemben foglalkozni ezeknek a valamikori élénk és népes helyeknek a felmerülő szociális problémáival? Túl fogják élni a 21. századot, vagy szépen lassan szellemvárosokká alakulnak, az elnéptelenedés és az elhagyatottság miatt? A kérdés Izraelben is, mint világ számos más pontján égetően aktuális napjainkban. Pillantsunk bele...
  • 18:00
    A menekülő emberekre vethető pillantás olyan is lehet, amely őket hétköznapi, hozzánk hasonlóan békére és biztonságra vágyó, de kényszerűségek okán idegenbe vetett, gyakran kiszolgáltatott helyzetbe került emberekként mutatja be. Elválaszthatatlanul - Déri Miklós és Turay Balázs fotókiállítása. Nagy a képek felelőssége, ahogy azoké is, akik nézik őket. Az utóbbi hónapok menekültválságát rendkívül könnyű volt úgy látni és láttatni, mint egy homogén, áthatolhatatlan, arctalan, ijesztő tömeg vonulását. Fotókiállításunkban azt mutatjuk meg, hogy a menekülő emberekre vethető pillantás olyan is lehet, amely őket hétköznapi, hozzánk hasonlóan békére és biztonságra vágyó, de kényszerűségek okán idegenbe vetett, gyakran kiszolgáltatott helyzetbe került emberekként mutatja be. Megnyitó: 2015. november 18. szerda, 18:00 (Bálint Ház 1065, Budapest Révay utca 16.) Megnyitja: Földes András, újságíró, Index Turay Balázs fotói kiemelik alanyaikat a tömegből, de máshogyan, mint Déri képei teszik....
  • 11:00
    A metrószerelvényekben roma festők alkotásai, roma költők versei és a túlélők visszaemlékezései idézik fel, hogy a holokausztnak tízezernyi roma áldozata is volt a zsidók mellett. A két hónapon át látható kiállítás megnyitója július 31-én 11 órakor lesz a 2-es Metró Puskás Ferenc Stadion állomásán. A kiállítás szeptember 30-ig látható a 2-es, 3-as és 4-es metró szerelvényeiben. Az auschwitzi koncentrációs tábor „cigánytáborának" több ezer foglyát 1944. augusztus 2-áról 3-ára virradó éjjel ölték meg és égették el. Az Európa Parlament idén áprilisban nyilvánította augusztus 2-át a Roma Holokauszt Emléknapjává. A megnyitó házigazdája és a vendégeket köszönti: Kirschner Péter, a Magyar Zsidó Kulturális Egyesület elnöke. A kiállítást megnyitja: Takács Szabolcs államtitkár, a Nemzetközi Holokauszt Emlékezési Szövetség magyar elnöke, valamint Donáth László evangélikus lelkész.Közreműködnek: Ruva Farkas György költő és a Snétberger Zenei Tehetség Központ növendékei. A kiállítás kurátora:...
  • 15:00
    „A pesti gettó emlékezete 1944. november – 1945. január" címmel szabadtéri kiállítás nyílik kortárs művészek reflexióiból november 28-án, 15 órakor a Klauzál téren.  1944. november 29-én jelent meg az a belügyminiszteri rendelet, amely a VII. kerületben kijelölt, kerítéssel körülvett gettóba kényszerítette Budapest még életben lévő zsidó lakosságának többségét. Az 1945. január 18-ig tartó, sok ezernyi halottat követelő, szenvedésekkel teli időszak terrorjának áldozataira emlékezik Erzsébetváros. Ahol 1945 elején halottak százai feküdtek, ott nyílik rájuk emlékező művészeti és történeti kiállítás – a szabad ég alatt. A kiállítás egyik feladata, hogy szembesítse a látogatókat Erzsébetváros történetének legsúlyosabb drámájával, hogy az „áldozatok" szó valóságos értelmet nyerjen. A kiállítás másik célja, hogy bemutassa kortárs fiatal művészek reflexióit a gettó és a hely történetére. A tervek szerint 2015-ben a Csányi utcában felújított épületben megnyíló Erzsébetvárosi Zsidó Történeti...
  • 18:00
    Shy Abady két műve lesz látható a Magyar Nemzeti Galériában november 13-án nyíló Fordulópontok című kiállításon; az „Arendt projekt" illetve az „Augusztina Viktória" című képek. Ehhez kapcsolódóan „II. Vilmos császártól Hanna Arendt-ig – történelem, politika és művészet" címmel tart előadást a kiállítás megnyitását megelőzően az Izraeli Kulturális Intézetben. Abady a Midrasha Művészeti Iskolát végezte el, majd a Tel Aviv-i Egyetem művészettörténet szakán szerzett mesteri diplomát. Előadásában a vékony összekötő fonalat mutatja be a történelem, politika és a kortárs művészeti portrék között. Kitér Hannah Arendt filozófiájára, valamint II. Vilmos császár és Herzl Tivadar történetén keresztül két nemzet allegóriáját is ismerteti. Az előadás címe: II. Vilmos császártól Hanna Arendt-ig – történelem, politika és művészetIdőpont: 2014 november 12. 18:00Helyszín: Izraeli Kulturális Intézet, 1061 Budapest, Paulay Ede utca 1.
  • A Néprajzi Múzeum az emlékezés sajátos formáját választotta. Olyan kiállítást tár a látogató elé, amely megkísérli előhívni azt a képet, ami a Holokauszt előtti időszakból a múzeumi anyagra építve megismerhető a magyar vidéki zsidóságról. Mindezt úgy, hogy közben a megmaradó, újraéledő magyar zsidó kultúra elemeire is reflektál. A kiállítás tudatosan vállalja a töredékességet: a bemutatni kívánt korról töredékesek ismereteink, töredékes a rendelkezésre álló anyag, s ez az egész világ az elmúlt és a megmaradt töredékekben értelmezhető leginkább. A tárlat tehát nem akar teljes képet felrajzolni, sokkal inkább azt emeli ki, hogy ez a kultúra mára nehezen rekonstruálható, a maga egykori teljességében nem, csupán bizonyos elemeiben idézhető fel. A kiállítás egy-egy kérdésről konkrét példák (családi történetek, adott közösségek, lokális sajátosságok, kiemelt részletek stb.) alapján beszél. Ebben a szellemben a zsidó hétköznapokat és ünnepeket, a különböző foglalkozási és társadalmi...
  • 18:00
    Uri Asaf az elmúlt négy évben egy festmény sorozaton dolgozott, melynek fő "ihletője" a Jeruzsálemi Botanikus Park, amely a nyugat jeruzsálemi egyetemi város, Givát Rám szomszédságában fekszik. A festő kiállítandó munkái még soha nem kerültek a nyilvánosság elé. Givát Rám helyén az ókorban kőfejtő volt és a sziklába vésett temetkezési barlangok ligete. Az akkori kaktusz, szőlő, gránátalma, pisztácia, mandula, olajfa és füge, ma is a park "élvonalban" lévő fái közül valók.A festő évekig lakott a park mellett és nap mint nap sétált benne. A kiállítandó munkái még soha nem kerültek a nyilvánosság elé. A festmények technikája: pigment és gesso/vászon.A kiállítás megnyitójaának időpontja: 2014. 10. 14., kedd 18:00 óra. Helyszín: Izraeli Kulturális Intézet, 1. emelet, Futureal terem. A kiállítást megnyitja Konkoly Ágnes, művészettörténész.    
  • 19:00
    Fiatal képzőművészek, azaz a tragédia utáni harmadik generáció holokauszt emlékezetét mutatja be A mi holokausztunk címmel a Fiatal Képzőművészek Stúdiója Egyesület (FKSE) csütörtöktől, október 9-től látható kiállítása. A kiállítás központi kérdése az, hogy mi lehet a 35 év alatti képzőművészek szerepe a trauma feldolgozásában. A holokauszt első generációjához,­ annak átélőihez és az 1945 után született második generációhoz képest ez az a korosztály, akik a rendszerváltás körül élték gyermekkorukat, és a holokausztot mint eseménysort másképp ismeri, mint a korábbi generációk.A harmadik generáció holokauszt­emlékezete harmadkézbeli ismereten alapul: a nagyszülők elbeszéléséből, valamint az azóta született képi és médiareprezentációból áll össze. Nemcsak a trauma után vagyunk 70 évvel, hanem az elsődleges ­emlékezet után is. Fontos szempont az is, hogy hogyan szól hozzá a mindenkori kortárs művészet a generációkon átívelő traumához. A projekt célja ennek megértéséhez és...
  • 18:00
    2014. április 22-én a Holokauszt Emlékév alkalmából Budapesttől Tel-Avivig: Irsai István modernista designer címmel rendhagyó kiállítás nyílik az Izraeli Kulturális Intézetben. Legyen szó napolaj, cipőpaszta vagy cigipapír reklámjáról, Irsai István remekműveket alkotott. A kamaratárlat keretében most először kerül együtt bemutatásra a Magyarországon majd Izraelben híressé vált grafikus, Irsai István életműve. Irsai István (1896-1968) személyében a reklámgrafika úttörőjét ismerheti meg az itthoni közönség. Grafikus és építész volt, a harmincas évek magyar modernista plakátművészetének központi alakja, a második világháború után pedig meghatározó izraeli grafikus, egyben az első modern héber betűtípus, a Haim megalkotója. Életművét sajátos módon kettétörte a Holokauszt: 1945 előtti munkásságát Magyarországon, későbbi tevékenységét Izraelben jól ismerik, de az egész életművet a művész egyik hazájában sem ismerhette meg eddig a közönség. Az üldöztetés és menekülés révén kétfelé...