“K Horváth Zsolt” címke bejegyzései.

  • 18:00
    Justus Pál-beszélgetések K. Horváth Zsolt társadalomtörténész, kritikus beszélgetőtársai GELENCSÉR GÁBOR filmesztéta, az ELTE BTK MMI Filmtudomány Tanszékének docense) és KÁDÁR ANNA (PhD-hallgató, ELTE BTK MMI) lesznek.BÓDY GÁBOR 70 BÓDY GÁBOR (Budapest, 1946. augusztus 30. – Budapest, 1985. október 24.) filmrendező, videóművész és filmteoretikus szerteágazó és nagy hatású munkásságát nehéz röviden összefoglalni. Az 1970–1980-as években az egyik legeredetibb kísérletező mind a mozgóképnyelv és a filmkészítés, mind a színház, sőt az akkor újnak számító médium, a videó területén is. A kritikusok akkoriban "új érzékenységnek", "új narrativitásnak", sőt akár "új eklektikának" is nevezték – mások mellett – Bódy szubverzív munkásságát is. Ami kiemeli a korszak más kísérletező rendezői közül, az talán az a kitartó szemiotikai és narratológiai kutatássorozat, mely szinte egyetemista korától folytatott, s mely több, máig is igen jelentős mozgóképelméleti dolgozatot, kötetet...
  • 18:00
    Folytatódik a Justus Pál-beszélgetések sorozat a Bálint Házban! Kortárs művekről, filmekről, irodalmi alkotásokról és bennük megjelenő társadalmi kérdésekről beszélget K. Horváth Zsolt társadalomtörténész, kritikus az alkotókkal és a téma szakértőivel. Időről-időre megkapja egy-egy film azt, hogy: generációs alkotás. Ez annyit tesz, hogy kifejezi az akkori ifjúság általános életérzését, a tettre készséget és tenni akarást éppúgy, mint az enerváltságot, a lemondó visszahúzódást. A magyar filmtörténetből a fényes szelek vagy a "nem akarok állni, ha futnak a percek" tenni akarásától a "nem akarok futni, ha állnak a percek" rezignáltságáig sok példával lehetne illusztrálni a fenti tételt. No, de van-e egyáltalán nemzedék? Ki lehet-e fejezni általánosan egy generáció érzéseit? Mit jelent a szociológia számára e kifejezés, és hogyan képes reflektálni erre a film?Ilyen kérdésekre keressük a választ vendégeinkkel,» Éber Márk szociológussal,» Hirsch Tibor filmtörténésszel és» Vida Katalin...
  • 18:00
    Ki volt Justus Pál? K. Horváth Zsolt társadalomtörténész, kritikus magáról Justus Pálról beszélget Radnóti Sándor filozófussal, egyetemi tanárra, és Standeisky Éva történésszel. Az eseménysorozat záróepizódján a nyári szünet előtt, K. Horváth Zsolt társadalomtörténész, kritikus magáról Justus Pálról beszélget Radnóti Sándor filozófussal, egyetemi tanárra, és Standeisky Éva történésszel. Társadalmi-művészeti beszélgetéssorozat, melyet a Bálint Ház és a  Mérei Ferenc Szakkollégium szervezésében!A sorozatrólJustus Pál (1905-1965) neve hallatán a többség számára az ugrik be, hogy 1945 után szociáldemokrata politikus volt, pártja baloldalán állt, s a Rajk-per VIII. rendű vádlottjaként elítélték. E beállítás nem téves, de leegyszerűsítő. Justus 1923-ban érettségizett a Kölcsey Gimnáziumban, 1925-ben Fekete ormok alatt címmel kis kötetet adott ki, majd a rövid életű Együtt című lapban tudósított a munkáskultúra egyes eseményeiről, kiváltképp az akkor meginduló szavalókórusokról. Vagyis a...
  • 18:00
    Társadalmi-művészeti beszélgetéssorozat, a Mérei Ferenc Szakkollégium és a Bálint Ház közös szervezésében! Döbbenetes történetnek lehetnek átélői, akik megnézik Ember Judit dokumentumfilmjét. A film, annak ellenére, hogy fekete-fehér kópiában készült, és csak egyetlen szereplőt hallgathatunk benne - rendkívül izgalmas. Egy asszony küzdelméről, magánnyomozásáról szól, amely XX. századi történelmünk legsötétebb időszakába vezet vissza, s teszi árnyaltabbá a korról kialakult képet. Vajon az ÁVH miért kedvezett egy háborús bűnösnek? Mi történt Bosnyák Zoltánnal a világháború után? Kik és milyen céllal akarták felhasználni? A dokumentumfilm a nyolcvanas évek közepén készült, s akkor betiltották.Vendég: Takács Ádám (egyetemi adjunktus, Atelier Európai Társadalomtudomány és Historiográfia Tanszék, ELTE BTK) Ember Judit, Hagyd beszélni a Kutruczot c. (1985) filmjéről beszélgetünk, a filmből pár perces részleteket vetítünk. Az est házigazdája: K. Horváth Zsolt társadalomtörténész, kritikusA...
  • 18:00
    Társadalmi-művészeti beszélgetéssorozat. Az est házigazdája: K. Horváth Zsolt társadalomtörténész, kritikus.Vendégek: György Péter esztéta és Standeisky Éva történész, akikkel György Péter legújabb könyvéről, A hatalom képzeletéről beszélgetünk. Vajon tényleg elsüllyedt-e az államszocializmus időszaka a jelen számára? Mit jelent az, hogy "elsüllyedt szerzők", hogy a körúti antikváriumokban fillérekért kaphatóak az egykor ünnepelt életművek, mit mond nekünk ma ez a kánonon kívüliség? Miről szóltak a korszak filmjei és építészeti vitái?György Péter könyve ezeket a kérdéseket járja körül, a beszélgetés pedig Standeisky Éva történész, a korszak ismert kutatója segítségével megpróbálja más szemszögből is körbejárni a fenti kérdéseket. A sorozatrólJustus Pál (1905-1965) neve hallatán a többség számára az ugrik be, hogy 1945 után szociáldemokrata politikus volt, pártja baloldalán állt, s a Rajk-per VIII. rendű vádlottjaként elítélték. E beállítás nem téves, de leegyszerűsítő.Justus...
  • 18:00
    A kötet egyik fő kérdése: a 20. századi és a kortárs magyar irodalomban milyen identifikációs mintázatokba ágyazódnak és miként jelennek meg a különböző „zsidó" identitásképek, milyen retorikai, poétikai eljárások viszik őket színre. Részlet a könyv előszavából: "A mai magyar társadalom hétköznapi nyelvhasználatának különböző szintjein – éppen úgy, mint a társadalomtudományokban, a privát és a nyilvános szférában – a legnehezebben kezelhető szavak közé tartozik a „zsidó". Alig feltérképezett örvénylése személyiség- és társadalompszichológiai, történeti, szociális, jogi, esztétikai, testtudati aspektusokat érint – és nincs olyan területe a társadalmi életnek, ahol felbukkanása kizárható volna." A tanulmánykötet tervezésekor az volt az alkotók célja, hogy példákon keresztül váljék láthatóvá, a 20. századi és a kortárs magyar irodalomban milyen identifikációs mintázatokba ágyazódnak és miként jelennek meg a különböző „zsidó" identitásképek, milyen retorikai, poétikai eljárások...