A budapesti gettó felszabadulásának 73. évfordulója alkalmából rendeznek emléksétát a volt gettó területén. A megemlékezést követően, a Csányi utca 5. épületében megtekinthető a budapesti gettó történetét bemutató, A pesti gettó emlékezete című kiállítás. Az emlékezés sétája a budapesti gettó felszabadulásának 73. évfordulója alkalmából:A sétát Deák Gábor vezeti.Az emléksétán részt vesz: Csepregi Róbert, a Terézvárosi Szent Teréz Plébániatemplom káplánja,Fabiny Tamás evangélikus püspök, Fekete László főkántor és Fináli Gábor rabbi. Találkozás az Erzsébetvárosi Zsidó Történeti Tár épülete előtt. Csányi utca 5.Időpont: január 18. csütörtök, 14.30A megemlékezést követően, a Csányi utca 5. épületében megtekinthető a budapesti gettó történetét bemutató, A pesti gettó emlékezete című kiállítás.Az Erzsébetvárosi Zsidó Történeti Tár és a Magyar Zsidó Kulturális Egyesület közös rendezvénye

Séta Cserépfaluból Mezőkövesdre. Negyedik alkalommal beszélgetünk az életről, azokon a helyeken végigsétálva, ahol 1944-ben a mezőkövesdi gettóig vittek cserépi családokat parancsszóra. Rövid faluséta során az 1944-ben deportáltak házait érintjük, majd a budapesti holokauszt emlékmű alkotójának, Pauer Gyulának bronzból készített könyvszobrát, a templomkertben található emlékoszlopot és a zsidó temetőt tekintjük meg. Ezután a Cserépfalutól 17 kilométerre lévő Mezőkövesdig, az akkori gettó területéig gyalogolunk. 16 óra körül érünk a mezőkövesdi Hársfa Diófa utca sarkára. Hetvenhárom éve többek között a Groszmann és a Schwartz család is megtette ezt a távot. Ezután Miskolcra vitték, majd Auschwitzba deportálták őket.Az út során a helyi zsidóság két kutatója, Tóth Péter és Balázs István beszámol a 2014-ben kezdődött kutatás eredményeiről, melyet a Groszmann Lili blogon publikálnak magyar nyelven.Program:10.00 Cserépfaluból, a Cserépfalvi Könyvmegállóból indul az emlékező faluséta –...

Megemlékezés a holokauszt magyarországi áldozatainak emléknapja alkalmából a Holokauszt Emlékközpontban.  A köszöntőbeszédeket követően a Lauder Javne iskola diákjai zenei műsorral emlékeznek, majd a Páva utcai zsinagóga karzatán állófogadásra kerül sor. PROGRAM MEGNYITÓ Prof. Haraszti György, a Holocaust Közalapítvány kuratóriumi elnöke KÖSZÖNTŐ BESZÉDEK Takács Szabolcs Ferenc, államtitkár, miniszteri biztos, Latorcai Csaba, a Miniszterelnökség helyettes államtitkára, Őexcellenciája Colleen Bell, az Amerikai Egyesült Államok magyarországi nagykövete, Őexcellenciája Ilan Mor, Izrael Állam magyarországi nagykövete, Adorjáni Dezső Zoltán, az Evangélikus-Lutheránus Egyház püspöke, Kolozsvár Marius Bucur, a kolozsvári Babes-Bolyai Egyetem Történet és Filozófia Karának dékán helyettese VISSZAEMLÉKEZÉS „Az ember, akit kétszer deportáltak" Shlomo Graber visszaemlékezése a Kamenyec-Podolszkij-i, majd az 1944-es deportálására TISZTELETADÁS Kaddis és...

A holokauszt túlélő Lili néni és az általa bújtatott Anikó emlékezik vissza abban a filmben, amelyet a Lauder Iskola diákjainak kamerája rögzített és most bemutatásra kerül az Izraeli Kulturális Intézetben. A megrázó vallomásokat vers-, prózarészletek és zenei betétek is színesítik. A Lauder Javne Iskola a Civil Alap 2014. sikeres pályázata jóvoltából „Az emlékezet rezonanciái" címmel egy oktatási és összművészeti projektet dolgozott ki több diák és kolléga aktív részvételével. A projekt keretein belül több vidéki és határon túli oktatási- és művelődési intézményt, hitközséget keresnek fel a 2014-es év során, és júniusban az Izraeli Kulturális Intézetben is bemutatják projektjüket.A komplett összművészeti, multimédiás előadás gerincét a Lauder Iskola diákjai és tanárai által készített dokumentumfilm, a „Lili és Anikó" alkotja. A holokauszt túlélő Lili néni anno egy zsidó családot, köztük az akkor kislány Anikót bújtatta a vészkorszak legsötétebb napjaiban Budapesten....

Kérdés, a kortárs művészet miként járulhat hozzá a valós társadalmi emlékezet, s ezen belül különösen a Holokauszt emlékezetének megújításához? Miként képes egy-egy művészi tett az eleven polgárt lelkiismeret-vizsgálatra, önreflexióra serkenteni?  A nemzedékek és emlékezet - előadássorozat és kiállítás nyitóelőadása a hagyományos köztéri emlékállítás korszerűtlenné válásának történeti problémájából kiindulva (ennek a most felállítandó Szabadság-téri emlékmű ad különös aktualitást) vizsgálja azt a kérdést, hogy a kortárs művészet miként járulhat hozzá a valós társadalmi emlékezet, s ezen belül különösen a Holokauszt emlékezetének megújításához. Néhány konkrét példa ismertetésével azt vizsgálja, hogy miként képes egy-egy művészi tett az eleven polgárt lelkiismeret-vizsgálatra, önreflexióra serkenteni, saját személyes, közösségi és nemzeti múltjával való szembenézésre ösztönözni?   Az emlékezés felelősség. Jelentős életeseményeinket, családi legendáinkat, közösségünk, városunk,...

Az emlékezetkultúráról, a zsidó-keresztény párbeszédről lesz szó többek között Szentendrén, ahol evagélikusok és zsidók vitatják meg ezt a kérdést. A programban Romsics Ignác történész is felszólal az emlékezés történeti aspektusaival kapcsolatban. Az eseményen sor kerül még Ámos Imre és a 20. század kortárs összművészeti kiállítás irodalmi kéziratainak átadására az Ámos Imre - Anna Margit Múzeum számára.PROGRAM:15:00 zsidó-keresztény párbeszéd az emlékezetkultúráról a holokauszt emlékév kapcsán. Horváth-Hegyi Olivér szentendrei evangélikus lelkész és Vajda János, a szentendrei zsidó hitközség vezetőjemoderátor: Galambos Ádám evangélikus teológusTéma: 16:00 - 16:10 az Ámos Imre és a 20. század kortárs összművészeti kiállítás irodalmi kéziratainak átadása. A merített papírra készült írások szerzői: Darvasi László, Ferdinandy György, Juhász Ferenc, Kertész Imre, Krasznahorkai László, Lator László, Parti-Nagy Lajos, Petőcz András, Podmaniczky Szilárd, Takács Zsuzsa, Závada Pál16:10 -...