“Dráma” címke bejegyzései.

  • 19:00
    A lengyel Słobodzianek egy iskolai osztály diákjainak sorsát követi, tíz lengyel és zsidó diák személyes elbeszélésének és megrendítő visszaemlékezésének tükrében mutatja be hazája részvételét a XX. század borzalmaiban 1925-től napjainkig. A felhőtlen gyermekkor küszöbén kitör a világháború, az osztályt először a bolsevik diktatúra, később a fasiszta terror, majd ismét a kommunista önkény szakítja ketté. A különféle ideológiák elterjedésével elmélyülnek a kölcsönös ellentétek, a jóbarátok árulások aktív résztevőivé és az egymás elleni erőszak áldozataivá válnak, kezdeti gondtalan közös játékuk a felnőttkor elérésével rémtörténetek sorává alakul. Az autentikus események részleteit felhasználó darab nem csupán a XX. századi komplikált lengyel-zsidó-német-orosz kapcsolatok elé kíván tükröt állítani, hanem egyetemes üzenetet hordoz az emberek közötti megértés – és megértés szándékának – hiányáról, illetve arról a történelmi folyamatról, midőn az ártatlan tréfák, felelőtlen kijelentések...
  • 19:30
    A második világháborút követően a háborús- és népellenes bűntettekkel gyanúsítottak ügyét egy különleges intézmény, a népbíróságok vizsgálták. A népbírák a politikai pártok által delegált, jogi végzettséggel általában nem rendelkező személyek voltak. Az ő feladatuk volt olyan élet-halál kérdésekben is döntést hozni, mint például a korszak jelentős színészének, többek között a Nemzeti Színház, a Színművészeti Akadémia és a zsidótörvényeket kiszolgáló Színészkamara vezetőjének, Kiss Ferencnek az ügyében. Kiss Ferenc bizonyos értelemben csupán a kor elvárásainak tett eleget – nem ölt, nem kínzott meg senkit, egyszerűen “csak” kiszolgálta a rendszert, amely munkát, megbecsülést, és pozíciók garmadáját biztosította számára.Bűn, vagy túlélési taktika belesimulni az éppen aktuális rendszerbe? Meddig tart “kiszolgálni az eszméket”, és honnantól épülnek be azok az egyén személyiségébe? Megteheti-e, feladata-e egy korszakos színésznek, hogy politikailag állást foglaljon és elfogadja a felkínált...
  • 19:00
    A lengyel Słobodzianek egy iskolai osztály diákjainak sorsát követi, tíz lengyel és zsidó diák személyes elbeszélésének és megrendítő visszaemlékezésének tükrében mutatja be hazája részvételét a XX. század borzalmaiban 1925-től napjainkig. A felhőtlen gyermekkor küszöbén kitör a világháború, az osztályt először a bolsevik diktatúra, később a fasiszta terror, majd ismét a kommunista önkény szakítja ketté. A különféle ideológiák elterjedésével elmélyülnek a kölcsönös ellentétek, a jóbarátok árulások aktív résztevőivé és az egymás elleni erőszak áldozataivá válnak, kezdeti gondtalan közös játékuk a felnőttkor elérésével rémtörténetek sorává alakul. Az autentikus események részleteit felhasználó darab nem csupán a XX. századi komplikált lengyel-zsidó-német-orosz kapcsolatok elé kíván tükröt állítani, hanem egyetemes üzenetet hordoz az emberek közötti megértés – és megértés szándékának – hiányáról, illetve arról a történelmi folyamatról, midőn az ártatlan tréfák, felelőtlen kijelentések...
  • 19:30
    A második világháborút követően a háborús- és népellenes bűntettekkel gyanúsítottak ügyét egy különleges intézmény, a népbíróságok vizsgálták. A népbírák a politikai pártok által delegált, jogi végzettséggel általában nem rendelkező személyek voltak. Az ő feladatuk volt olyan élet-halál kérdésekben is döntést hozni, mint például a korszak jelentős színészének, többek között a Nemzeti Színház, a Színművészeti Akadémia és a zsidótörvényeket kiszolgáló Színészkamara vezetőjének, Kiss Ferencnek az ügyében. Kiss Ferenc bizonyos értelemben csupán a kor elvárásainak tett eleget – nem ölt, nem kínzott meg senkit, egyszerűen “csak” kiszolgálta a rendszert, amely munkát, megbecsülést, és pozíciók garmadáját biztosította számára.Bűn, vagy túlélési taktika belesimulni az éppen aktuális rendszerbe? Meddig tart “kiszolgálni az eszméket”, és honnantól épülnek be azok az egyén személyiségébe? Megteheti-e, feladata-e egy korszakos színésznek, hogy politikailag állást foglaljon és elfogadja a felkínált...
  • 19:30
    Na és akkor tömegesen szaladtak neki a magasfeszültségű drótnak ott a lányok. És azt mondja nekem az egyik jászapáti barátnőm, hogy "Gyere, szaladjunk neki a drótnak!" Mondom: "Hülye vagy te? Dehogy szaladok!" Asszondja: "Mér nem?" Mondom: "Ide figyelj! Ha én most neki szaladok a drótnak, és ezek másnap elveszítik a háborút, engem a másvilágon megüt a guta!" Aki ezt hallotta körülöttem, mindegyik elkezdett röhögni. Aznap egyetlen öngyilkos nem volt. Egyetlen röhögésért. Moller Ágnes A színdarab szövegét Mohácsi János és a szereplők közösen válogatták. Gerincét személyes visszaemlékezések adják, Claude Lanzmann Shoah című filmjének textusán kívül - mint az Mohácsi János előadásaiban megszokott - számos vendégszöveg is található benne. Az esettanulmányok, túlélők visszaemlékezései, szépirodalmi művek, naplórészletek, történelmi források, jegyzőkönyvek és személyes gyűjtések segítenek a korabeli atmoszféra és a történelmi kor bemutatásában. A vallomások és írott anyagok közé...
  • 19:00
    Két fiatal bujkál egy gellérthegyi villában. A fiú katonaszökevény, aki a háború miatt saját emberségében csalódott, a lány családját zsidó származása miatt megölték, csak neki sikerült megmenekülnie.Egy menedékük marad. A játék. Játszanak, hogy legyőzzék félelmeiket, hogy eltöltsék az időt, hogy túléljék a borzalmat. Eljátsszák a múltjukat, hogy képesek legyenek feldolgozni. Egymásba szeretnek.De vajon van-e értelme álmodozni közös, boldog jövőről, mely talán soha nem válik valóra? „Játék. Mert nincs más dolgunk, csak élni. Túlélni. “Szereplők:Kálmán Henrietta Károlyi Krisztián Rendező: Bródy NorbertRendezőasszisztens: Szőke Dániel Írta: Karinthy Ferenc
  • 19:30
    Békésen alvó házaspár egy széles, nagy, hitvesi duplaágyban. Az éjszaka közepén a férfi hirtelen felriad: roppant nyomást érez a mellén. Ez infarktus - gondolja - és akkor itt a vég. S itt a számvetés ideje. Úgy érzi elfecsérelte az egész életét, s szerinte mindennek fő oka a mellette alvó, szuszogó asszony, aki - most is! - ahelyett, hogy vele törődne, édesdeden mosolyog, és feltehetően nagyon kellemes dolgokról álmodik. A férfi ekkor tehetetlen dühében, elfelejtkezve előbbi halálfélelméről leborítja asszonyát az ágyról, majd bejelenti: elköltözik és új életet, új asszonyt keres, mielőtt még nem késő. Az elhatározás azonban mindig könnyebb, mint a végrehajtás... A házaspár éjszakai, több menetes, sírni- és nevetnivaló élet halál harcáról szól Hanoch Levin izraeli szerző íróilag és színpadilag bravúros színdarabja. Az emberi párkapcsolatok olyan mély és igaz alaphelyzetéről beszél, amellyel legalább is egyszer nagyon sok férfi és nő szembesült, szembesül, vagy szembesülni fog élete...
  • 19:00
    A lengyel Słobodzianek egy iskolai osztály diákjainak sorsát követi, tíz lengyel és zsidó diák személyes elbeszélésének és megrendítő visszaemlékezésének tükrében mutatja be hazája részvételét a XX. század borzalmaiban 1925-től napjainkig. A felhőtlen gyermekkor küszöbén kitör a világháború, az osztályt először a bolsevik diktatúra, később a fasiszta terror, majd ismét a kommunista önkény szakítja ketté. A különféle ideológiák elterjedésével elmélyülnek a kölcsönös ellentétek, a jóbarátok árulások aktív résztevőivé és az egymás elleni erőszak áldozataivá válnak, kezdeti gondtalan közös játékuk a felnőttkor elérésével rémtörténetek sorává alakul. Az autentikus események részleteit felhasználó darab nem csupán a XX. századi komplikált lengyel-zsidó-német-orosz kapcsolatok elé kíván tükröt állítani, hanem egyetemes üzenetet hordoz az emberek közötti megértés – és megértés szándékának – hiányáról, illetve arról a történelmi folyamatról, midőn az ártatlan tréfák, felelőtlen kijelentések...
  • 19:00
    Két fiatal bujkál egy gellérthegyi villában. A fiú katonaszökevény, aki a háború miatt saját emberségében csalódott, a lány családját zsidó származása miatt megölték, csak neki sikerült megmenekülnie.Egy menedékük marad. A játék. Játszanak, hogy legyőzzék félelmeiket, hogy eltöltsék az időt, hogy túléljék a borzalmat. Eljátsszák a múltjukat, hogy képesek legyenek feldolgozni. Egymásba szeretnek.De vajon van-e értelme álmodozni közös, boldog jövőről, mely talán soha nem válik valóra? „Játék. Mert nincs más dolgunk, csak élni. Túlélni. “Szereplők:Kálmán Henrietta Károlyi Krisztián Rendező: Bródy NorbertRendezőasszisztens: Szőke Dániel Írta: Karinthy Ferenc
  • 19:00
    A lengyel Słobodzianek egy iskolai osztály diákjainak sorsát követi, tíz lengyel és zsidó diák személyes elbeszélésének és megrendítő visszaemlékezésének tükrében mutatja be hazája részvételét a XX. század borzalmaiban 1925-től napjainkig. A felhőtlen gyermekkor küszöbén kitör a világháború, az osztályt először a bolsevik diktatúra, később a fasiszta terror, majd ismét a kommunista önkény szakítja ketté. A különféle ideológiák elterjedésével elmélyülnek a kölcsönös ellentétek, a jóbarátok árulások aktív résztevőivé és az egymás elleni erőszak áldozataivá válnak, kezdeti gondtalan közös játékuk a felnőttkor elérésével rémtörténetek sorává alakul. Az autentikus események részleteit felhasználó darab nem csupán a XX. századi komplikált lengyel-zsidó-német-orosz kapcsolatok elé kíván tükröt állítani, hanem egyetemes üzenetet hordoz az emberek közötti megértés – és megértés szándékának – hiányáról, illetve arról a történelmi folyamatról, midőn az ártatlan tréfák, felelőtlen kijelentések...
  • 19:30
    Békésen alvó házaspár egy széles, nagy, hitvesi duplaágyban. Az éjszaka közepén a férfi hirtelen felriad: roppant nyomást érez a mellén. Ez infarktus - gondolja - és akkor itt a vég. S itt a számvetés ideje. Úgy érzi elfecsérelte az egész életét, s szerinte mindennek fő oka a mellette alvó, szuszogó asszony, aki - most is! - ahelyett, hogy vele törődne, édesdeden mosolyog, és feltehetően nagyon kellemes dolgokról álmodik. A férfi ekkor tehetetlen dühében, elfelejtkezve előbbi halálfélelméről leborítja asszonyát az ágyról, majd bejelenti: elköltözik és új életet, új asszonyt keres, mielőtt még nem késő. Az elhatározás azonban mindig könnyebb, mint a végrehajtás... A házaspár éjszakai, több menetes, sírni- és nevetnivaló élet halál harcáról szól Hanoch Levin izraeli szerző íróilag és színpadilag bravúros színdarabja. Az emberi párkapcsolatok olyan mély és igaz alaphelyzetéről beszél, amellyel legalább is egyszer nagyon sok férfi és nő szembesült, szembesül, vagy szembesülni fog élete...
  • 19:00
    A történet Kr. u. 39-41. között játszódik Júdeában. Petroniusnak, Caligula császár helytartójának parancsot kell végrehajtania: be kell vinnie a császár szobrát a jeruzsálemi templomba. A zsidó nép számára elképzelhetetlen, hogy a szobor bekerüljön a templomba. És nemcsak elképzelhetetlen, hanem lehetetlen, mert, ha mégis megteszik, a templom megszűnik számukra templomnak lenni, hiszen az Úr akkor onnét kiköltözik, eltávozik, mihelyt belépnek a szoborral. „És nem marad más, csak egy üres csarnok, amely talán jó Caligulának, de nem az Úrnak.” Hogy tud Petronius egyszerre hűséges lenni császárához és lojális az alattvalókhoz?Székely János erdélyi költő, író e lehetetlen helyzetbe helyezi a főhősét. Drámájában azt vizsgálja, hogyan működik az ember embersége, akár a hatalmat gyakorolja, akár ki van szolgáltatva a hatalomnak. Azt kérdezi, hogy meddig terjed a szabadságunk? Egyáltalán létezik-e szabadság? Áruló-e az, aki az emberséget választva szembeszáll a hatalommal?      Szereposztás:...
  • 19:30
    Békésen alvó házaspár egy széles, nagy, hitvesi duplaágyban. Az éjszaka közepén a férfi hirtelen felriad: roppant nyomást érez a mellén. Ez infarktus - gondolja - és akkor itt a vég. S itt a számvetés ideje. Úgy érzi elfecsérelte az egész életét, s szerinte mindennek fő oka a mellette alvó, szuszogó asszony, aki - most is! - ahelyett, hogy vele törődne, édesdeden mosolyog, és feltehetően nagyon kellemes dolgokról álmodik. A férfi ekkor tehetetlen dühében, elfelejtkezve előbbi halálfélelméről leborítja asszonyát az ágyról, majd bejelenti: elköltözik és új életet, új asszonyt keres, mielőtt még nem késő. Az elhatározás azonban mindig könnyebb, mint a végrehajtás... A házaspár éjszakai, több menetes, sírni- és nevetnivaló élet halál harcáról szól Hanoch Levin izraeli szerző íróilag és színpadilag bravúros színdarabja. Az emberi párkapcsolatok olyan mély és igaz alaphelyzetéről beszél, amellyel legalább is egyszer nagyon sok férfi és nő szembesült, szembesül, vagy szembesülni fog élete...
  • 17:00
    A lengyel Słobodzianek egy iskolai osztály diákjainak sorsát követi, tíz lengyel és zsidó diák személyes elbeszélésének és megrendítő visszaemlékezésének tükrében mutatja be hazája részvételét a XX. század borzalmaiban 1925-től napjainkig. A felhőtlen gyermekkor küszöbén kitör a világháború, az osztályt először a bolsevik diktatúra, később a fasiszta terror, majd ismét a kommunista önkény szakítja ketté. A különféle ideológiák elterjedésével elmélyülnek a kölcsönös ellentétek, a jóbarátok árulások aktív résztevőivé és az egymás elleni erőszak áldozataivá válnak, kezdeti gondtalan közös játékuk a felnőttkor elérésével rémtörténetek sorává alakul. Az autentikus események részleteit felhasználó darab nem csupán a XX. századi komplikált lengyel-zsidó-német-orosz kapcsolatok elé kíván tükröt állítani, hanem egyetemes üzenetet hordoz az emberek közötti megértés – és megértés szándékának – hiányáról, illetve arról a történelmi folyamatról, midőn az ártatlan tréfák, felelőtlen kijelentések...