“2B Galéria” címke bejegyzései.

  • 18:00
    "Préd 3.22 Így beláttam, hogy nincs jobb az ember számára, mint hogy örömét lelje munkájában, mert ez a sorsa. Mert ugyan ki juttathatja odáig, hogy lássa, mi lesz utána? Megértettem, mondták elegen, eleget hogy sohasem léteztem, vagy, hogy a hetvenes évek óta legfeljebb ha kenyér-gőzt termelek. Mert már nem vagyok része rég a nemzeti kánonnak – mi az? –mondhatni, már nem is élek. Még papírom is van róla. Szabad vagyok tehát! Végre azt csinálom, amihez kedvem van, ami érdekel, és nagyon nem érdekel, hogy tudnak-e követni. Akarnak-e követni. Mondom a magamét, ha megértik, jó. Ha nem – nem. Vénségemre gőgös lettem. Érdekel, hogy hogyan válnak jellé, amik nem jelek, de dolgok, meg mit tudok kezdeni a vallás nélküli vallásosságommal, lehet–e „kultur-zsidó” az ember, vagy muszáj fehér klepetusban leinolni, dallamra imádkozni? Mi van, ha a Szöveg a kép, és a kép a szöveg? Ha látom, de nem értem, nem értem, de felfogom? Ha a Név, a kimondhatatlan képpé lesz? Aktuális-e még amit...
  • 18:00
    Az otthonteremtés vágya, az otthon hiánya, az otthon valamilyen okból való elhagyása jelenik meg az alkotásokban konkrét és átvitt értelemben egyaránt. A helyszínen lesz hanuka ünnepség december 14-én! Az otthon témakörét járja körül a magyar és külföldi fiatal alkotók fotó-, film- és hanginstallációiból született csoportos kiállítás. Az önmagunk által kisajátított fizikai tér és az objektíve nehezen definiálható képzet - az otthon -, amire a kiállító művészek a szó jelentéstartalmán keresztül, annak különböző nyelvekben való megjelenésére reflektálnak. Az otthonteremtés vágya, az otthon hiánya, az otthon valamilyen okból való elhagyása jelenik meg az alkotásokban konkrét és átvitt értelemben egyaránt, hiszen a haza, a lakóhely, a család, a tulajdon, illetve az üresség, amit betölteni vágyunk, mind lehetnek szinonimái az otthonnak Kiállító művészek: Szombat Éva, Flohr Zsuzsi, Chantal Meng, Fazekas Mihály, Esteban De La Torre, Varju Tóth Balázs, Ausztrics Andrea. Kurátor: Ausztrics...
  • 17:30
    Korunk városa egyszerre a szabadság és a jólét, de az igazságtalanság és a nyomorúság szinonimája is. Ahogyan valaha fékezhetetlen hatalmú uralkodók jutalmazták és büntették a városlakókat, ma politikusok törnek pálcát felettünk és a történelem homályába vesző nevek némelyike újra gazdára talál. A város évszázadok óta a szabad és független polgári lét eszményének szimbóluma. Egykor - a történelem kezdetéig visszatekintve -, Istenek teremtették és rombolták földig falaikat. Neveiket máig őrzi az emlékezet; a Szent város, az Örök város, a Bűnös város. Az aztékok romvárosát „az Istenek helyének” (Teotihuacán)  nevezték, „A hely, ahol az emberek istenekké válnak”. A legenda szerint összegyűltek az Istenek és tanácsaikkal segítették a város megalapítását. Korunk városa egyszerre a szabadság és a jólét, de az igazságtalanság és a nyomorúság szinonimája is. Ahogyan valaha fékezhetetlen hatalmú uralkodók jutalmazták és büntették a városlakókat, ma politikusok törnek pálcát felettünk és a...
  • 18:00
    A Zsidó Autonóm Terület növény- és állatvilága című kiállítás a 20. századi szovjet zsidó történelemre összpontosítva közelíti meg az együttélés, a kulturális sokféleség és az autonómia kérdéseit. A Zsidó Autonóm Terület Oroszország területén, a kínai határ közelében, a távol-keleti transzszibériai vasútvonal mentén helyezkedik el. 1934-ban alapították, a szovjet nemzetiségi politika keretében, amely arra ösztönözte az egyes etnikai csoportokat, hogy alakítsanak ki autonóm régiókat a Szovjetunióban, ahol később saját nyelvüket használhatták, de hagyományos kultúrájukat szocialista tartalommal kellett újraértelmezniük. A Zsidó Autonóm Terület is így jött létre, mintegy megoldásként a szovjetuniói „zsidó kérdésére”. Fővárosa Birobijan lett, hivatalos nyelvének a jiddist tették meg. Kezdetben a projekt vonzó volt sok szovjet és külföldről - így például Argentínából, az Egyesült Államokból és Palesztinából - érkező zsidó számára. Önként jöttek, hogy részt vegyenek a világi, szocialista...
  • 18:00
    A 2B Galériában nyílik Hermann Ildi kiállítása Hiányzó történetek címmel, amelyben New Yorkban élő magyar zsidók otthonukban mesélik el sorsukat. A több szempontból hiánypótló anyag alapötlete a fotós saját, elvesztett lehetőségéből született. „Ismerni a történetünket – alapvető szükségletünk. Kell körénk-mögénk a kontextus, amibe beilleszkedünk, aminek részei vagyunk.Hermann Ildi New Yorkban élő magyar zsidókat keresett fel otthonaikban, hogy meghallgassa, lejegyezze sorsukat és fotókat készítsen róluk. A több szempontból hiánypótló anyag alapötlete a fotós saját, elvesztett lehetőségéből született. Holokauszt-túlélő nagymamájának a meg-nem-kérdezett története adta a lökést, hogy másokét olvashatóvá, láthatóvá tegye. A jól szituált, látványosan jól-lévő, néhol egészen hasonló enteriőrt kedvelő portréalanyok talán így még nem mesélték el senkinek az életüket. A közössé tehető tudásanyagból, a hazai holokauszt-történetek közül pedig az övék még biztosan hiányzott.A vészkorszakról...
  • 18:30
    Időutazásra invitál a Talmud nem csak nőknek következő előadása, hogy megértsük, hogyan került ez a körülbelül 800 évet felölelő időszakból származó vitagyűjtemény Dél-Koreába. A téma ezúttal a modern oktatás és a Talmud kapcsolata lesz. Előadóink elkalauzolnak bennünket azokba az időkbe, amikor a zsidó közösségben az oktatás megszervezésére került a sora. Milyen szempontokon volt a hangsúly és milyen problémákba ütköztek őseink? Nem gondolnánk, hogy a felvilágosodás kezdetén, amikor a modern oktatás alapjainak a lefektetése is elkezdődött, hasonló kérdések merültek fel: vitaközpontú, egyénre szabott tempó vagy frontális oktatás...?Ezekre a kérdésekre keressük együtt a választ és az is kiderül az este során, hogyan kötődnek a modern oktatási rendszerek a Talmudhoz. Május 11.Hogyan lesz tananyag Koreában a Talmud?Téma: a modern oktatás és a Talmud kapcsolataHelyszín: 2B Galéria (1092 Bp., Ráday utca 47.)Kezdés: 18.30Az interaktív előadást Fritz Zsuzsa és Zeitler Ádám vezeti.Az...