Tadeusz Słobodzianek, a kortárs lengyel drámairodalom egyik legfontosabb alkotójának darabja az 1930-as évektől követi nyomon egy lengyel iskolás osztály történetét, ahogyan annak tagjai próbálják túlélni előbb a második világháború borzalmait, majd a kommunizmus sötét éveit. Bár egy közösséget alkotnak, az osztály hamarosan magányos egyénekre hullik szét: lengyelekre, zsidókra, áldozatokra és elnyomókra ? miközben lepereg szemünk előtt a 20. század történelme, három nő és hét férfi személyes, kíméletlen tolmácsolásában.Csellón közreműködik: Márkos AlbertBrácsán közreműködik: Szakács Sára A(z) Miskolci Nemzeti Színház előadása

Na és akkor tömegesen szaladtak neki a magasfeszültségű drótnak ott a lányok. És azt mondja nekem az egyik jászapáti barátnőm, hogy "Gyere, szaladjunk neki a drótnak!" Mondom: "Hülye vagy te? Dehogy szaladok!" Asszondja: "Mér nem?" Mondom: "Ide figyelj! Ha én most neki szaladok a drótnak, és ezek másnap elveszítik a háborút, engem a másvilágon megüt a guta!" Aki ezt hallotta körülöttem, mindegyik elkezdett röhögni. Aznap egyetlen öngyilkos nem volt. Egyetlen röhögésért. (Moller Ágnes)A színdarab szövegét Mohácsi János és a szereplők közösen válogatták. Gerincét személyes visszaemlékezések adják, Claude Lanzmann Shoah című filmjének textusán kívül - mint az Mohácsi János előadásaiban megszokott - számos vendégszöveg is található benne. Az esettanulmányok, túlélők visszaemlékezései, szépirodalmi művek, naplórészletek, történelmi források, jegyzőkönyvek és személyes gyűjtések segítenek a korabeli atmoszféra és a történelmi kor bemutatásában. A vallomások és írott anyagok közé ismétlődően...

Ofra Haza a ’80-as, ’90-es évek izraeli zenei szcénájának egyik legjelentősebb és legkiemelkedőbb alakja, és azon kevés izraeli énekesek egyike, akik sikeres nemzetközi karriert futottak be. Egész pályafutását széleskörű siker jellemezte: nemcsak a nők, de a férfiak is példaképüknek tekintették az álmait kemény küzdelmek árán megvalósító lányt. A ’80-as, ’90-es években Haza Izrael egyik legfontosabb és legsikeresebb énekesnője volt: zenéjében a popos-rockos hangzás mellett jemeni és arab népzenei hatások is felfedezhetőek voltak - ez tette igazán különlegessé abban a korszakban, amikor a világzene mint műfaj még éppen csak éledezni kezdett. Haza volt az első izraeli díva, aki a keleti és nyugati kultúrák találkozását egyesítő új, izraeli közgondolkodást szimbolizálta. Ez a kulturális keveredés biztosította Haza számára a nemzetközi sikert: albumai - amelyek a mai népies világzene előfutárainak tekinthetők - megjelentek az USA-ban és Európában is. Lenyűgöző külseje, amely széleskörű...

Hadar Galron sok humorral fűszerezett, megrendítően szép története egy női fürdőben játszódik, egy mikvében. A mikve rituális fürdő, ahol havonta egyszer az asszonyok megmerítkeznek, hogy megtisztuljanak, és újra érintkezhessenek férjükkel. A dráma szereplői különböző életkorú nők, akiket vallási szabályok kötnek, és különféle társadalmi és családi szerepekben egy férfiuralta világban küzdenek elfogadásukért, szabadságukért, jogaikért, s ha kell lázadnak is. Hadar Galron kortárs izraeli drámaíró 2004-ben írta a Mikvét, melyet azóta a világ számos pontján bemutattak. A magyarországi ősbemutatót Michal Docekal a prágai Nemzeti Színház igazgatója rendezi. A(z) Pesti Színház előadása

Nádasdy Ádám és Nádasdy Vilma magyarnóta-estje kísér Hegyi Dávid és Lázár Zsigmond A magyarnóta pontos meghatározása: "népies műdal". Nem népdalok lesznek tehát a műsorban, hanem szerzemények, az 1850 és 1930 közötti korszak szórakoztató-iparának jellegzetes termékei. A magyarnóta a városi ember nosztalgiáját fejezi ki a falusi élet iránt, olyan szerepű tehát, mint az amerikai vadnyugat ábrázolása a hollywoodi filmekben. Az urbanizálódó érzületet mutatja ugyanakkor, hogy a nóták felvillantják a párkapcsolat házasságon kívüli formáit, a partnercsere lehetőségét is. A magyarnótát hagyományosan cigánybanda kíséri, ezért néha ?cigányzenének? hívják, ám ez nem cigány folklór: inkább a bécsi szalonzene, a zsidó klezmer és a magyar népzene elegye. Kétféle szám van: "hallgató" (lassú, amikor az asztalra borulva kell sírni) és "csárdás" (lassabb vagy gyorsabb, amikor mulatni kell). Némelyik szöveg ügyes dramaturgiája  ?"Mindenkiről írjon, anyám!" ? pedig már a sanzon világával rokonítja...

Békésen alvó házaspár egy széles, nagy, hitvesi duplaágyban. És akkor, az éjszaka közepén a férfi hirtelen felriad: roppant nyomást érez a mellén. Ez infarktus - gondolja - és akkor itt a vég. S itt a számvetés ideje. Úgy érzi elfecsérelte, elrontotta az egész életét, s szerinte mindennek fő oka a mellette alvó, szuszogó asszony, aki - most is!- ahelyett, hogy vele törődne, édesdeden mosolyog, és feltehetően nagyon kellemes dolgokról álmodik. A férfi ekkor tehetetlen dühében, elfelejtkezve előbbi halálfélelméről leborítja asszonyát az ágyról, majd bejelenti: elköltözik és új életet, új asszonyt keres, mielőtt még nem késő. Az elhatározás azonban mindig könnyebb, mint a végrehajtás...A házaspár éjszakai, több menetes, sírni - és nevetnivaló élet halál harcáról szól Hanoch Levin izraeli szerző íróilag és színpadilag bravúros színdarabja. Az emberi párkapcsolatok olyan mély és igaz alaphelyzetéről beszél, amellyel legalább is egyszer nagyon sok férfi és nő szembesült, szembesül, vagy...

„Az apukám nem szerette a cseheket, a magyarokat, az oroszokat, a zsidókat, a komunistákat, a cigányokat, a felvonulásokat, a pionírokat, a Szocialista Ifjúsági Szövetséget, a Honvédelmi Szövetséget, a Forradalmi Szakszervezetet, a Csemadokot, a Szlovák Nemzeti Felkelést, a Prágai Felkelést, a Nőszövetséget, a Győzedelmes Februárt, a Csehszlovák-Szovjet Barátság Szövetségét, a Nemzetközi Nőnapot, a Felszabadítást, és azt se szerette, ha az ún. Szlovák Államra azt mondták, hogy ún. Ez azt jelenti, hogy úgynevezett. Erre az apukám mindig azt mondta, hogy a komunisták az úgynevezettek. És még a Szabadeurópát is hallgatta, pedig az akkor olyan nagyon tilos volt, hogy csak na. Én megmondtam a TudSzocDr. Gunár Karolnak, hogy az apukám Szabadeurópát hallgat, hogy aztán ne legyen belőle baj, hogy nem mondtam meg. A TudSzocDr. Gunár Karol nagyon megdicsért, az apukámnak pedig megbocsájtotta a Szabadeurópát abban a tekintetben, hogy a TudSzocDr. Gunár Karol nagyon jó volt.”Samko Tále,...

Ofra Haza a ’80-as, ’90-es évek izraeli zenei szcénájának egyik legjelentősebb és legkiemelkedőbb alakja, és azon kevés izraeli énekesek egyike, akik sikeres nemzetközi karriert futottak be. Egész pályafutását széleskörű siker jellemezte: nemcsak a nők, de a férfiak is példaképüknek tekintették az álmait kemény küzdelmek árán megvalósító lányt. A ’80-as, ’90-es években Haza Izrael egyik legfontosabb és legsikeresebb énekesnője volt: zenéjében a popos-rockos hangzás mellett jemeni és arab népzenei hatások is felfedezhetőek voltak - ez tette igazán különlegessé abban a korszakban, amikor a világzene mint műfaj még éppen csak éledezni kezdett. Haza volt az első izraeli díva, aki a keleti és nyugati kultúrák találkozását egyesítő új, izraeli közgondolkodást szimbolizálta. Ez a kulturális keveredés biztosította Haza számára a nemzetközi sikert: albumai - amelyek a mai népies világzene előfutárainak tekinthetők - megjelentek az USA-ban és Európában is. Lenyűgöző külseje, amely széleskörű...

Ofra Haza a ’80-as, ’90-es évek izraeli zenei szcénájának egyik legjelentősebb és legkiemelkedőbb alakja, és azon kevés izraeli énekesek egyike, akik sikeres nemzetközi karriert futottak be. Egész pályafutását széleskörű siker jellemezte: nemcsak a nők, de a férfiak is példaképüknek tekintették az álmait kemény küzdelmek árán megvalósító lányt. A ’80-as, ’90-es években Haza Izrael egyik legfontosabb és legsikeresebb énekesnője volt: zenéjében a popos-rockos hangzás mellett jemeni és arab népzenei hatások is felfedezhetőek voltak - ez tette igazán különlegessé abban a korszakban, amikor a világzene mint műfaj még éppen csak éledezni kezdett. Haza volt az első izraeli díva, aki a keleti és nyugati kultúrák találkozását egyesítő új, izraeli közgondolkodást szimbolizálta. Ez a kulturális keveredés biztosította Haza számára a nemzetközi sikert: albumai - amelyek a mai népies világzene előfutárainak tekinthetők - megjelentek az USA-ban és Európában is. Lenyűgöző külseje, amely széleskörű...

A második világháborút követően a háborús- és népellenes bűntettekkel gyanúsítottak ügyét egy különleges intézmény, a népbíróságok vizsgálták. A népbírák a politikai pártok által delegált, jogi végzettséggel általában nem rendelkező személyek voltak. Feladatuk közé tartozott olyan élet-halál kérdésekben is döntést hozni, mint például a korszak jelentős színészének – többek között a Nemzeti Színház, a Színművészeti Akadémia és a zsidótörvényeket kiszolgáló Színészkamara vezetőjének -, Kiss Ferencnek az ügyében.Kiss Ferenc bizonyos értelemben csupán a kor elvárásainak tett eleget: nem ölt, nem kínzott meg senkit, egyszerűen “csak” kiszolgálta a rendszert, amely munkát, megbecsülést, és pozíciók garmadáját biztosította számára. Bűn, vagy túlélési taktika belesimulni az éppen aktuális rendszerbe? Meddig tart kiszolgálni az eszméket, és honnantól épülnek be azok az egyén személyiségébe? Megteheti-e, feladata-e egy korszakos színésznek, hogy politikailag állást foglaljon és elfogadja a...

Ofra Haza a ’80-as, ’90-es évek izraeli zenei szcénájának egyik legjelentősebb és legkiemelkedőbb alakja, és azon kevés izraeli énekesek egyike, akik sikeres nemzetközi karriert futottak be. Egész pályafutását széleskörű siker jellemezte: nemcsak a nők, de a férfiak is példaképüknek tekintették az álmait kemény küzdelmek árán megvalósító lányt. A ’80-as, ’90-es években Haza Izrael egyik legfontosabb és legsikeresebb énekesnője volt: zenéjében a popos-rockos hangzás mellett jemeni és arab népzenei hatások is felfedezhetőek voltak - ez tette igazán különlegessé abban a korszakban, amikor a világzene mint műfaj még éppen csak éledezni kezdett. Haza volt az első izraeli díva, aki a keleti és nyugati kultúrák találkozását egyesítő új, izraeli közgondolkodást szimbolizálta. Ez a kulturális keveredés biztosította Haza számára a nemzetközi sikert: albumai - amelyek a mai népies világzene előfutárainak tekinthetők - megjelentek az USA-ban és Európában is. Lenyűgöző külseje, amely széleskörű...

A több mint huszonötéves múltra visszatekintő Budapest Klezmer Band vezetője egy bensőséges hangulatú esten személyes történetekkel fűszerezve mutatja be pályáját és életművét a kárpátaljai gyermekkortól kezdve a budapesti éveken át a visszhangos európai és amerikai sikerekig. A szerző és muzsikustársai - Nagy Anna, Barbinek Gábor, Gazda Bence, Kohan Istvan, Máthé László és Végh Balázs - a sok humorral és életörömmel átszőtt sajátos kompozíciókban a hagyományos jiddis motivumokat elegyítik más népzenei elemekkel, és egy csepp modernitással is. Az összeállításban instrumentális és vokális szerzemények egyaránt helyet kapnak majd, s ez utóbbiakban a Budapesti Operettszínház művészei, Janza Kata, Siménfalvy Ágota, Földes Tamás, és Szabó P. Szilveszter is közreműködnek. A(z) Budapesti Operettszínház előadása

Mit tehet Petronius, Szíria helytartója, ha Caligula arra kötelezi, hogy a jeruzsálemi zsinagógába a császár szobrát állíttassa be hatalmi szimbólumként? A Római Birodalom (jelképes) térhódítása súlyos vészteher az ottani zsidóságra nézve. Petronius méltó ellenfélre lel a helyi főpap, Barakiás személyében, aki vitapartnereként lehetetlen morális helyzetbe hozza a rómait: egy nemzetet megsemmisíteni egy szobor miatt? A lázadás és a lázítás nagyszerű drámája ez: képes-e Barakiás főpap szavakkal szétzúzni egy fennálló rendet, Caligula parancsát, felébredhet-e a helytartóban a kétely? Mert ha igen, nem csak e rend omlik össze, hanem egy megingathatatlannak vélt ember, Petronius is elbukik. A megoldás Caligula lefizetésében rejlik, amit Barakiás, az övéi nevében fel is vállal. Aranyat kilószámra a császárnak! A küldönc hozza is a hírt: Caligula kiegyezik. Ám az utolsó pillanatban, egy besúgó által felfejtett árulás folytán, Róma ura megváltoztatja döntését: a szobornak be kell kerülnie...

Ofra Haza a ’80-as, ’90-es évek izraeli zenei szcénájának egyik legjelentősebb és legkiemelkedőbb alakja, és azon kevés izraeli énekesek egyike, akik sikeres nemzetközi karriert futottak be. Egész pályafutását széleskörű siker jellemezte: nemcsak a nők, de a férfiak is példaképüknek tekintették az álmait kemény küzdelmek árán megvalósító lányt. A ’80-as, ’90-es években Haza Izrael egyik legfontosabb és legsikeresebb énekesnője volt: zenéjében a popos-rockos hangzás mellett jemeni és arab népzenei hatások is felfedezhetőek voltak - ez tette igazán különlegessé abban a korszakban, amikor a világzene mint műfaj még éppen csak éledezni kezdett. Haza volt az első izraeli díva, aki a keleti és nyugati kultúrák találkozását egyesítő új, izraeli közgondolkodást szimbolizálta. Ez a kulturális keveredés biztosította Haza számára a nemzetközi sikert: albumai - amelyek a mai népies világzene előfutárainak tekinthetők - megjelentek az USA-ban és Európában is. Lenyűgöző külseje, amely széleskörű...

Mit tehet Petronius, Szíria helytartója, ha Caligula arra kötelezi, hogy a jeruzsálemi zsinagógába a császár szobrát állíttassa be hatalmi szimbólumként? A Római Birodalom (jelképes) térhódítása súlyos vészteher az ottani zsidóságra nézve. Petronius méltó ellenfélre lel a helyi főpap, Barakiás személyében, aki vitapartnereként lehetetlen morális helyzetbe hozza a rómait: egy nemzetet megsemmisíteni egy szobor miatt? A lázadás és a lázítás nagyszerű drámája ez: képes-e Barakiás főpap szavakkal szétzúzni egy fennálló rendet, Caligula parancsát, felébredhet-e a helytartóban a kétely? Mert ha igen, nem csak e rend omlik össze, hanem egy megingathatatlannak vélt ember, Petronius is elbukik. A megoldás Caligula lefizetésében rejlik, amit Barakiás, az övéi nevében fel is vállal. Aranyat kilószámra a császárnak! A küldönc hozza is a hírt: Caligula kiegyezik. Ám az utolsó pillanatban, egy besúgó által felfejtett árulás folytán, Róma ura megváltoztatja döntését: a szobornak be kell kerülnie...

Charlie Chaplin legnagyobb hatású műve, A diktátor mélyen humanista alkotás. A kis borbély és a nagy diktátor kettős szerepében önmagához híven most is a hatalommal fordul szembe a zseniális alkotó. Hol kíméletlenül szatirikusan, hol a bohóctréfa eszközeivel oldja fel sok millió ember szorongását. A színész felejthetetlen bajusza, legendás cipője, keménykalapja, mozdulatai mindenki emlékezetébe beleégtek. Chaplin Korda Sándor magyar származású filmrendező és producer tanácsára kezdte el forgatni a filmet 1939-ben. A diktátorban Ausztria megszállásáig követi Hitler Birodalmának kiépülését és a zsidóság meghurcoltatásának eseményeit. A film bemutatója 1941 márciusában volt. A történet a két világháború között játszódik egy olyan korban, amikor a szegénység és az őrület féktelenné vált. Az emberség és a szabadságba vetett hit elbukott. Chaplin később azt nyilatkozta: „Ha tudtam volna, hogy léteznek haláltáborok, nem írtam volna meg ezt a forgatókönyvet.” Közreműködik: ÁNOSI GÁBOR,...

Robert Merle Mesterségem a halál c. regénye nyománHogyan válhat egy átlagos kisfiúból felnőtt korára a Harmadik Birodalom egyik legnagyobb tömeggyilkosa? Hogyan képes deformálódni egy ember személyisége az őt ért társadalmi hatások által? Mit jelenet egy ember életében az erkölcs, a család, a hit vagy éppen a hűség fogalma? Ilyen és ehhez hasonló kérdésekre keressük a választ Robert Merle regényét és Rudolf Höss emlékiratait.Rudolf Lang katonacsaládba születik, de egy apja által tett fogadalom értelmében őt papnak szánják. Az apa halála után, kamaszként megszökik otthonról, és részt vesz az első világháborúban. Fiatal kora ellenére gyorsan ível felfelé a katonai karrierje, a harcok elültével azonban sorsa rosszabbra fordul, nem találja helyét a polgári életben. A gazdasági válság és zűrzavar sújtotta Németországban prefasiszta körökbe sodródik, a náci párt tagja lesz. A weimari köztársaság idején börtönbe kerül, majd 1929-től az SA, később az SS tagjaként egyre fontosabb...

Km.: Bódi Zsófia, Wittinger Gertrúd (szoprán), Megyesi-Schwartz Lúcia (mezzoszoprán), Horváth István (tenor), Sándor Csaba (bariton), Gáspár István (basszus), Bizják Dóra, Jozsef Acs, Zentai Károly (zongora) Rossini Korinthosz ostroma – Pamira áriájaRossini Mózes – jelenet az I. felvonásból, Mózes imájaSchubert Mirjam győzelmi dalaRossini Kis ünnepi mise Amikor a Rossini-házaspár 1823-ban Bécsbe érkezett, már a tetőpontján volt a Rossini láz: a bécsi rajongók lelkesedése valósággal divat eufóriává fokozódott. Rossini-kalapokat, Rossini-nyakkendőket hordtak és Rossini-ételeket ettek. Rossini művei akkoriban a szó legszorosabb értelmében elfoglalták Bécs zenés színházait. Beethoven is fogadta Rossiniékat és dicsérte a Sevillai borbélyt. Schubert az olasz mestert „rendkívüli zseninek” tartotta és egy jövőbeni siker reményében ő is elkezdett olasz stílusában komponálni. Rossini 37 éves kora után majdnem teljesen visszavonult a szakácsművészet remekei közé, hogy élvezni tudja az élet...

Az Auróra idei két napos Hanukai összművészeti fesztiválja, a Marom Budapest Zsidó Kultúra 2028 projektjére épül. ZSK2028 - Zsidó Kultúra 2028 Budapest 1945 előtt pezsgő zsidó művészeti, kulturális és szociális élet színtere volt. Ezzel szemben ma nagyon kevés az olyan színvonalas alkotás, ami a mai magyar zsidóság múltját és jelenét értelmezi, ábrázolja és azzal kapcsolatban kérdéseket tesz fel, vagy színvonalas új elemekkel gazdagítja. Annak ellenére, hogy jelenleg Budapesten található Közép-Európa legnagyobb élő zsidó közössége, akik nagy többségben értelmiségi / kreatív területen dolgoznak, a zsidó művészeti, kulturális és közösség projektek sokszor egy szűk körön belül maradnak, és a színvonaluk sem mindig kiemelkedő A kortárs zsidó kulturális felhozatalt az egy-egy külföldi meghívott időről időre feldobhatja, de mi azt gondoljuk lenne épp elég magyar téma és tehetség is színvonalasabb, és társadalmilag is relevánsabb alkotások, projektek létrehozására. Ezért a szervezők úgy...

Frida Kahlo a 20. századi festőművészet és politikai közélet ikonikus nőalakja, aki a mai kor számára nem véletlenül vált hiteles példaképpé. Élete, karaktere, önkifejezésének útjai és eszközei izgalmas világot tárnak fel. Látomásos, ősi kultúráktól átitatott alkotásai, szürrealistának mondott képi világa bonyolult és mély érzelmeit tükrözik. Szenvedélyesen perzselő élnivágyása, női bölcsessége minden szenvedését felülírta…amiből nem keveset mért rá a sors. A Mexikóban született német, zsidó, spanyol, indián és magyar felmenőkkel rendelkező bonyolult vérvonalú különc nem meglepő, hogy megbabonázta Diégo Rivérát, az akkori mexikói kortársművészet festő óriását és lett a felfedezettje, szerelme, barátja és felesége egy életen át. Diégo így mutatta be Fridát a new yorki mecénások neki rendezett fogadásán: “Jobb festő nálam!” Az előadás életükön, alkotásaikon keresztül mutatja meg azt a példaértékű őszinteséget és azt a megfejthetetlen és megfogalmazhatatlan, mindent elsöprő alkotási...

„Mivel hogy itt-tartózkodásuk akadályát képezi a megnyugvásnak, a lehető legsürgősebben… nem is: hat órán belül szíveskedjenek más településre költözni.” 1946. Kunvadas: fiktív magyar falu Szolnok közelében. Nemrég ért véget a második világháború, és a deportált zsidók közül csak kevesen tértek haza. Hadnagy Sándort, a falusi tanítót, háborús bűnökkel vádolják meg, és politikai csaták kereszttüzébe kerül. Eközben egyre jobban lángra kap a lincshangulat. A szegénység és az éhezés hisztériát generál, a falusiak pedig ellenséget keresnek: csapattá szerveződnek, és nekiindulnak, hogy a saját mércéjük szerint igazságot szolgáltassanak. A történelem pedig rövid időn belül megismétli önmagát. Závada Pál valós eseményekből és eredeti dokumentumokból kiindulva írta meg legújabb, Egy piaci nap című regényét, amely az elmúlt évek egyik legfontosabb kortárs irodalmi alkotása volt. A Kossuth-díjas író a magyar történelmi múlt egy sokak számára máig ismeretlen, rendkívül megrázó, brutális...

„Mivel hogy itt-tartózkodásuk akadályát képezi a megnyugvásnak, a lehető legsürgősebben… nem is: hat órán belül szíveskedjenek más településre költözni.” 1946. Kunvadas: fiktív magyar falu Szolnok közelében. Nemrég ért véget a második világháború, és a deportált zsidók közül csak kevesen tértek haza. Hadnagy Sándort, a falusi tanítót, háborús bűnökkel vádolják meg, és politikai csaták kereszttüzébe kerül. Eközben egyre jobban lángra kap a lincshangulat. A szegénység és az éhezés hisztériát generál, a falusiak pedig ellenséget keresnek: csapattá szerveződnek, és nekiindulnak, hogy a saját mércéjük szerint igazságot szolgáltassanak. A történelem pedig rövid időn belül megismétli önmagát. Závada Pál valós eseményekből és eredeti dokumentumokból kiindulva írta meg legújabb, Egy piaci nap című regényét, amely az elmúlt évek egyik legfontosabb kortárs irodalmi alkotása volt. A Kossuth-díjas író a magyar történelmi múlt egy sokak számára máig ismeretlen, rendkívül megrázó, brutális...

Na és akkor tömegesen szaladtak neki a magasfeszültségű drótnak ott a lányok. És azt mondja nekem az egyik jászapáti barátnőm, hogy "Gyere, szaladjunk neki a drótnak!" Mondom: "Hülye vagy te? Dehogy szaladok!" Asszondja: "Mér nem?" Mondom: "Ide figyelj! Ha én most neki szaladok a drótnak, és ezek másnap elveszítik a háborút, engem a másvilágon megüt a guta!" Aki ezt hallotta körülöttem, mindegyik elkezdett röhögni. Aznap egyetlen öngyilkos nem volt. Egyetlen röhögésért. (Moller Ágnes)A színdarab szövegét Mohácsi János és a szereplők közösen válogatták. Gerincét személyes visszaemlékezések adják, Claude Lanzmann Shoah című filmjének textusán kívül - mint az Mohácsi János előadásaiban megszokott - számos vendégszöveg is található benne. Az esettanulmányok, túlélők visszaemlékezései, szépirodalmi művek, naplórészletek, történelmi források, jegyzőkönyvek és személyes gyűjtések segítenek a korabeli atmoszféra és a történelmi kor bemutatásában. A vallomások és írott anyagok közé ismétlődően...

Hadar Galron sok humorral fűszerezett, megrendítően szép története egy női fürdőben játszódik, egy mikvében. A mikve rituális fürdő, ahol havonta egyszer az asszonyok megmerítkeznek, hogy megtisztuljanak, és újra érintkezhessenek férjükkel. A dráma szereplői különböző életkorú nők, akiket vallási szabályok kötnek, és különféle társadalmi és családi szerepekben egy férfiuralta világban küzdenek elfogadásukért, szabadságukért, jogaikért, s ha kell lázadnak is. Hadar Galron kortárs izraeli drámaíró 2004-ben írta a Mikvét, melyet azóta a világ számos pontján bemutattak. A magyarországi ősbemutatót Michal Docekal a prágai Nemzeti Színház igazgatója rendezi. A(z) Pesti Színház előadása