Tudta, hogy a Budai Várban található a város legrégibb rituális fürdője? Fedezzük fel együtt a régi zsidó utca rejtett kincseit! A túra során bejárjuk a nyugati pincerendszer zegzugos folyosóit, miközben a látogató megismerkedhet a középkori Buda első zsidónegyedének történetével. Az útvonal nem akadálymentesített, a lépcsők meredekek, kérjük, ezt vegye figyelembe jelentkezéskor. Találkozás a Korona Cukrászdával szemben (Palota út 1.).

Július 15. vasárnap 21 óra (esőnap július 16. hétfő 21:00) BUDAPEST KLEZMER BAND koncert Feat. BÍRÓ ESZTER A Budapest Klezmer Band 1990 óta szórakoztatja közönségét lendületes és humorral átszőtt színpadi fellépéseivel. Virtuóz módon ötvözi a Kárpát-medence különféle zenei irányzatait. A zenekar tagjai hangszereik igazi mesterei, akik a műfaji határokon átívelően újrafogalmazzák a klezmer zenét. A sajátos zenei kompozíciókban a hagyományos jiddis motívumok kiegészülnek cigányzenéből átvett és népzenei elemekkel, amit egy csepp modernitással fűszereznek. Bíró Eszter pályafutása 16 évesen a Miss Saigon főszerepével kezdődött, a Színház - és Filmművészeti Egyetem első évének elvégzése, majd az Egyesült Államokban végzett tanulmányai befejezése és fellépései után több más között a Mozart! és a Az Operaház Fantomja című musicalek, illetve a Csoda Krakkóban című film női főszereplője, illetve a Budapest Klezmer Band énekese A zenekar tagjai: Jávori Ferenc,...

Rendező: Török FerencFőszereplők: Rudolf Péter, Tasnádi Bence, Szabó Kimmel Tamás, Sztarenki Dóra, Szirtes Ági, Szarvas József, Nagy-Kálózy Eszter, Angelus Iván, Nagy Marcell, Znamenák István, Terhes Sándor, Székely B. MiklósÍró: Szántó T. Gábor (Hazatérés című novella)Forgatókönyvíró: Szántó T. Gábor, Török FerencOperatőr: Ragályi Elemér HSCVágó: Zeneszerző: Szemző TiborLátványtervező: Rajk LászlóProducerek: Angelusz Iván, Reich Péter, Török Ferenc1945 augusztus 12., 11 óra. Titokzatos szállítmányukkal két fekete ruhás, fekete kalapos idegen jelenik meg egy magyar falu vasútállomásán. A falu népe az orosz megszállás árnyékában a jegyző fiának esküvőjére készül, de a menyasszony korábbi vőlegénye is hazatér a hadifogságból.  Néhány óra alatt minden megváltozik. Titkok, bűnök, számvetés, szerelem, árulás, szembesítés…Az 1945, az idei Berlinale Panorama programjában nagy sikert aratott, a közönségszavazatok alapján közönség-díjat nyert.A 2017-es Miami Filmfesztivál közönsége a legjobb...

Tudta, hogy a Budai Várban található a város legrégibb rituális fürdője? Fedezzük fel együtt a régi zsidó utca rejtett kincseit! A túra során bejárjuk a nyugati pincerendszer zegzugos folyosóit, miközben a látogató megismerkedhet a középkori Buda első zsidónegyedének történetével. Az útvonal nem akadálymentesített, a lépcsők meredekek, kérjük, ezt vegye figyelembe jelentkezéskor. Találkozás a Korona Cukrászdával szemben (Palota út 1.).

A sztálini tisztogatások következményei egy magyar zsidó író bátor, szemeket felnyitó és elfelejtett életművében. Az este írója Lengyel József. Meghívott vendégek: Ungvári Tamás irodalomtörténész és Romsics Ignác történész.

Békésen alvó házaspár egy széles, nagy, hitvesi duplaágyban. Az éjszaka közepén a férfi hirtelen felriad: roppant nyomást érez a mellén. Ez infarktus - gondolja - és akkor itt a vég. S itt a számvetés ideje. Úgy érzi elfecsérelte az egész életét, s szerinte mindennek fő oka a mellette alvó, szuszogó asszony, aki - most is! - ahelyett, hogy vele törődne, édesdeden mosolyog, és feltehetően nagyon kellemes dolgokról álmodik. A férfi ekkor tehetetlen dühében, elfelejtkezve előbbi halálfélelméről leborítja asszonyát az ágyról, majd bejelenti: elköltözik és új életet, új asszonyt keres, mielőtt még nem késő. Az elhatározás azonban mindig könnyebb, mint a végrehajtás... A házaspár éjszakai, több menetes, sírni- és nevetnivaló élet halál harcáról szól Hanoch Levin izraeli szerző íróilag és színpadilag bravúros színdarabja. Az emberi párkapcsolatok olyan mély és igaz alaphelyzetéről beszél, amellyel legalább is egyszer nagyon sok férfi és nő szembesült, szembesül, vagy szembesülni fog élete...

A mű Jentl, a jesívanövendék egyike a Nobel-díjas amerikai jiddis író, Isaac Bashevis Singer életművét benépesítő, képzelet szülte és a mindennapok mágikus kavalkádjából ellesett, felejthetetlen alakoknak. A történet főhőse, a galíciai zsidó lány úgy érzi, nem arra született, hogy a falusi gazdasszonyok eseménytelen életét élje. A konyhai sürgölődésénél és a piaci locsogásnál sokkalta inkább érdeklik apja tudós könyvei: a Tóra, a Talmud és a kommentárok. Rabbikat megszégyenítő bátorsággal kérdez rá a világot mozgató erőviszonyokra és az embert nyugtalanító miértekre. Éjszakánként apja könyveit bújja, aki dermedten látja, hogy leányában egy írástudó lelke lakozik. Csakhogy a zsidó törvények a házimunkát rendelik sorsául. Mígnem Jentl egyedül marad. Atyja sírja fölött különös terv ver fészket a szívében: legénynek álcázza magát, hogy egy távolabbi tanházban végre közelébe juthasson a férfiak tudományának. A merész terv eleinte fényesen működik: Ánsel álnéven Jentl felvételt nyer egy...

“Mert hallod-e, zsidó, mert hallod-e, egy premisszád hamis. Egész beszédedet arra építetted, hogy van örök, igaz Úr, aki nektek, zsidóknak ilyen meg ilyen feltételekkel ilyen meg ilyen jövőt ígér. Csakhogy ez nem igaz. Te nálam is sokkal jobban tudod, hogy nincs ilyen isten. Nincsen, zsidó. Csak hitetekben él. Csak bennetek van – idekint sehol. Mondjuk ki, most, a legvégső szorultság perceiben, mondjuk ki valahára, hogy nincs, hogy nincs. Úgy nincs, mint Juppiter. Úgy nincs, ahogy az egész Panteon nincs. Minden további következtetés, mely rája épít: látszat és csalás. A templom, ahol ő lakik: üres. Bármit be lehet abba vinni, bármit, s marad, mi volt: egy lakatlan terem a lakatlan égbolt alatt. Lehetetlened oktalan. És kérlek, eszerint szíts békét vagy háborút.” AZ ELŐADÁS A 2017-ES SZÍN-TÁR FESZTIVÁLON ELNYERTE A MAGYAR MŰVÉSZETI AKADÉMIA LEGJOBB ELŐADÁSÁNAK JÁRÓ DÍJAT.

Márton és Miholka, két hetvenes figura a régi világból, évtizedek óta - kisfröccsök kíséretében - a kocsmapultot támasztja, és beszélget. Szó esik nőkről, lepkékről, focimeccsekről, temetésről és Montreálról, de legfőképp Denise-ről, aki „kegyetlen egy asszony volt”. Kettejük mulatságos, szeretetteljes civódása, egymás szembesítése saját életük valóságával, a világgal. Márton „itt van a vállamon az egész 20. század” életérzésével gondol vissza hosszú életére, hogy „vajon hol rontotta el,”? Hiszen ő mindent jól csinál! Ugratják egymást nap, mint nap, míg egy különösen induló reggelen feltűnik az ivóban Márton régi osztálytársa, a gazdag, amerikás zsidó Gejzlinger (egyeseknek Gerendás). És kiderül, hogy … de ezt majd az előadás meséli el. Játsszák:Tóth Zoltán, Kaszás Gergő, Juhász Réka és Kocsó Gábor Rendező: Kiss Csaba

Az apa a 19. századi kelet-európai zsidók hagyománytisztelő életét éli, s ebben a szellemben neveli gyermekét is, aki viszont már új eszmékben hisz és egy vándortársulat előadását látva maga is színésszé szeretne válni. A német változatból sem az eredeti negatív, sem pedig kópiák nem maradtak fenn.A világ különböző filmarchívumaiban viszont az exportváltozat több kópiája is fellelhető volt, ám ezek helyenként rövidebbek és eltérnek a jelenetek eredeti sorrendjétől. Lothar Schwab 1984-ben a Deutsche Kinemathek számára elkészítette az eredeti fekete-fehér változat első rekonstrukcióját.Később újabb források kerültek elő, melyek ösztönzést adtak egy újabb rekonstrukciós változathoz. A filmhez 2017-ben Philippe Schoeller komponált új zenét, melyet a müncheni Orchester Jakobsplatz a vetítéssel egyidőben, élőben, Daniel Grossmann vezényletével ad elő.

A lengyel Słobodzianek egy iskolai osztály diákjainak sorsát követi, tíz lengyel és zsidó diák személyes elbeszélésének és megrendítő visszaemlékezésének tükrében mutatja be hazája részvételét a XX. század borzalmaiban 1925-től napjainkig. A felhőtlen gyermekkor küszöbén kitör a világháború, az osztályt először a bolsevik diktatúra, később a fasiszta terror, majd ismét a kommunista önkény szakítja ketté. A különféle ideológiák elterjedésével elmélyülnek a kölcsönös ellentétek, a jóbarátok árulások aktív résztevőivé és az egymás elleni erőszak áldozataivá válnak, kezdeti gondtalan közös játékuk a felnőttkor elérésével rémtörténetek sorává alakul. Az autentikus események részleteit felhasználó darab nem csupán a XX. századi komplikált lengyel-zsidó-német-orosz kapcsolatok elé kíván tükröt állítani, hanem egyetemes üzenetet hordoz az emberek közötti megértés – és megértés szándékának – hiányáról, illetve arról a történelmi folyamatról, midőn az ártatlan tréfák, felelőtlen kijelentések...