“2B Galéria” organizer bejegyzései.

  • 17:30
    Korunk városa egyszerre a szabadság és a jólét, de az igazságtalanság és a nyomorúság szinonimája is. Ahogyan valaha fékezhetetlen hatalmú uralkodók jutalmazták és büntették a városlakókat, ma politikusok törnek pálcát felettünk és a történelem homályába vesző nevek némelyike újra gazdára talál. A város évszázadok óta a szabad és független polgári lét eszményének szimbóluma. Egykor - a történelem kezdetéig visszatekintve -, Istenek teremtették és rombolták földig falaikat. Neveiket máig őrzi az emlékezet; a Szent város, az Örök város, a Bűnös város. Az aztékok romvárosát „az Istenek helyének” (Teotihuacán)  nevezték, „A hely, ahol az emberek istenekké válnak”. A legenda szerint összegyűltek az Istenek és tanácsaikkal segítették a város megalapítását. Korunk városa egyszerre a szabadság és a jólét, de az igazságtalanság és a nyomorúság szinonimája is. Ahogyan valaha fékezhetetlen hatalmú uralkodók jutalmazták és büntették a városlakókat, ma politikusok törnek pálcát felettünk és a...
  • 18:00
    A Zsidó Autonóm Terület növény- és állatvilága című kiállítás a 20. századi szovjet zsidó történelemre összpontosítva közelíti meg az együttélés, a kulturális sokféleség és az autonómia kérdéseit. A Zsidó Autonóm Terület Oroszország területén, a kínai határ közelében, a távol-keleti transzszibériai vasútvonal mentén helyezkedik el. 1934-ban alapították, a szovjet nemzetiségi politika keretében, amely arra ösztönözte az egyes etnikai csoportokat, hogy alakítsanak ki autonóm régiókat a Szovjetunióban, ahol később saját nyelvüket használhatták, de hagyományos kultúrájukat szocialista tartalommal kellett újraértelmezniük. A Zsidó Autonóm Terület is így jött létre, mintegy megoldásként a szovjetuniói „zsidó kérdésére”. Fővárosa Birobijan lett, hivatalos nyelvének a jiddist tették meg. Kezdetben a projekt vonzó volt sok szovjet és külföldről - így például Argentínából, az Egyesült Államokból és Palesztinából - érkező zsidó számára. Önként jöttek, hogy részt vegyenek a világi, szocialista...
  • 18:00
    A 2B Galériában nyílik Hermann Ildi kiállítása Hiányzó történetek címmel, amelyben New Yorkban élő magyar zsidók otthonukban mesélik el sorsukat. A több szempontból hiánypótló anyag alapötlete a fotós saját, elvesztett lehetőségéből született. „Ismerni a történetünket – alapvető szükségletünk. Kell körénk-mögénk a kontextus, amibe beilleszkedünk, aminek részei vagyunk.Hermann Ildi New Yorkban élő magyar zsidókat keresett fel otthonaikban, hogy meghallgassa, lejegyezze sorsukat és fotókat készítsen róluk. A több szempontból hiánypótló anyag alapötlete a fotós saját, elvesztett lehetőségéből született. Holokauszt-túlélő nagymamájának a meg-nem-kérdezett története adta a lökést, hogy másokét olvashatóvá, láthatóvá tegye. A jól szituált, látványosan jól-lévő, néhol egészen hasonló enteriőrt kedvelő portréalanyok talán így még nem mesélték el senkinek az életüket. A közössé tehető tudásanyagból, a hazai holokauszt-történetek közül pedig az övék még biztosan hiányzott.A vészkorszakról...
  • 18:30
    Időutazásra invitál a Talmud nem csak nőknek következő előadása, hogy megértsük, hogyan került ez a körülbelül 800 évet felölelő időszakból származó vitagyűjtemény Dél-Koreába. A téma ezúttal a modern oktatás és a Talmud kapcsolata lesz. Előadóink elkalauzolnak bennünket azokba az időkbe, amikor a zsidó közösségben az oktatás megszervezésére került a sora. Milyen szempontokon volt a hangsúly és milyen problémákba ütköztek őseink? Nem gondolnánk, hogy a felvilágosodás kezdetén, amikor a modern oktatás alapjainak a lefektetése is elkezdődött, hasonló kérdések merültek fel: vitaközpontú, egyénre szabott tempó vagy frontális oktatás...?Ezekre a kérdésekre keressük együtt a választ és az is kiderül az este során, hogyan kötődnek a modern oktatási rendszerek a Talmudhoz. Május 11.Hogyan lesz tananyag Koreában a Talmud?Téma: a modern oktatás és a Talmud kapcsolataHelyszín: 2B Galéria (1092 Bp., Ráday utca 47.)Kezdés: 18.30Az interaktív előadást Fritz Zsuzsa és Zeitler Ádám vezeti.Az...