Események betöltése

Rubin Eszter: Barhesz

  • Ez az esemény elmúlt.
  Bálint Ház Révay utca 16
Budapest 6. kerület, Magyarország
 

Csákányi Eszter Kossuth- és Jászai-díjas színművész felolvasószínházi előadása Rubin Eszter Barhesz című regénye alapján. A Barhesz a szerző megrázó személyes története kisfia haláláról, amely szimbolikus párhuzamot alkot a zsidó nép sorsával.

“Rubin Eszter regénye rendkívül eredeti alkotás, olyan lefegyverző eleganciával fűz össze tragédiát szatírával, családregényt receptkönyvvel, ami szokatlan a kortárs prózában. A könyv végig rendkívül széles érzelmi-intellektuális skálán játszik: nagyon megrendítő, máskor nagyon vicces, és magával ragadó. A Barhesz fontos témáinak és motívumainak jelentése egyre gazdagabb lesz: a zsidóság, a főzés vagy éppen a barhesz egyre összetettebb metaforává válik. A könyv nagy témája, a főzés gazdag metaforabokorrá fejlődik a regény során. Kifejezetten merészen játszik az ételekhez társított jelentésekkel: a barhesz előbb a gyermekkori dunyhát idézi fel, aztán a szakács-isten teremtményeként emlegeti az elbeszélő, majd a keletlen barhesz halott csecsemő lesz, ami – ahogy később rádöbbenünk – az elmesélhetetlen és mégis elmesélt tragédiát jelzi előre.A Barhesz regisztereket és műfajokat könnyű kézzel keverő stílusa már néhány oldal után jól felismerhető, kaleidoszkópszerű, érzékien gazdag, mindvégig ironikus, de sötét tónusokat is láttató írói nyelv.” – Gács Anna, Élet és Irodalom

A Barhesz a szerző megrázó személyes története kisfia haláláról, amely szimbolikus párhuzamot alkot a zsidó nép sorsával. De történhet bármely tragédia, mégsem éljük az életünket drámai díszletek között. Éppen ellenkezőleg: a halálnak csak az élettel lehet ellentmondani. Ezért szól a Barhesz az életről, annak minden ambivalenciájával, abszurditásával és szépségével együtt.

A barhesz a zsidó konyha péksüteménye, kelt fonott kalács. Ebben a tipikusan XX. századi magyar-zsidó történetben úgy fonódik össze két család sorsa, akár a barhesz fonatai. Mákkal bőven megszórva.

A zsidóság, mint pozitív identitás – Kibic Magazin

Rubin Esztert nem nevelték zsidónak, mégis a zsidósdi érdekli, zsidóságát pedig kimondottan pozitív identitásként éli meg. Most éppen első könyvéből, a Barheszből készült monodrámával turnézik, miközben a maceszgombócot pholevessel, és ír gulyással párosítja. A Barhesz című első regényed arra keresi a választ, hogy a magyar zsidóság létező, élő közösséget alkot-e.

 Jegy


Jegy: 2000 Ft
Diák jegy (Érvényes diákigazolvány bemutatása szükséges) 1500 Ft
Nyugdíjas jegy (Nyugdíjas igazolvány vagy nyugdíjas igazolás bemutatása szükséges) 1500 Ft

  • Zsidónak lenni nem kerül pénzbe, a zsidó média viszont nincs ingyen.

    Támogasd te is Magyarország egyik legolvasottabb zsidó lapját, a Kibic Magazint!

    Támogatom»