Események betöltése

Lyon Lea – Felolvasóest a Bethlen Téri Színházban

  • Ez az esemény elmúlt.
  Bethlen Téri Színház Bethlen Gábor tér 3.
Budapest, 1071
 
  • Zsidónak lenni nem kerül pénzbe, a zsidó média viszont nincs ingyen.

    Támogasd te is Magyarország egyik legolvasottabb zsidó lapját, a Kibic Magazint!

    Támogatom»

Bródy Sándor Lyon Lea című színműve kerül felolvasásra az író születésének 150. évfordulója alkalmából december 18-án este. A produkciót a Bethlen Téri Színház a Gólem Színházzal együttműködve, Borgula András rendezésében mutatja be.

 

A színművet 1915-ös bemutatója után “tomboló sikerrel” 81-szer játszották az 1915-16-os évadban. Később többször felújították, legutoljára 1934-ben a Bethlen Téri Színházban, főszerepben Csortos Gyulával. Az évforduló alkalmából a Gólem Színházzal együttműködve december 18-án 19.30-kor nyilvános felolvasóestre kerül sor a Gólem Színház színészeivel Borgula András rendezésében.

Ez a darab az életnek és az életösztönnek igazi himnusza, a háború forró, néha brutális erejű Rómeó és Júliája. Szinte triviális a téma, Bródy Sándor azonban kitűnően mintázta Lyon Lea-jában. Az igazi tárgy mégiscsak a szerelem, erősebb minden viharnál, nagyobb ügy a legtélibb háborúnál, nagyobb úr a halálnál, vagy legalábbis egyelő rangú vele. Bródy Sándor hozott új szemet a nézésre, új hangot a szólásra, új akarást az élésre.

Szereplők: Kaszás Gergő, Nagy Mari, Kerekes Viktória, Hajmási Dávid, Gergely Katalin, Viktor Balázs és a Gólem Stúdió növendékei.

Rendező: Borgula András

A Lyon Lea 1934-es plakátja

„Bródy Sándor Lyon Leája, melyet a szerző saját bevallása szerint maga és a közönség számára egyaránt futó nyári emléknek szánt, a Magyar Színház egész őszi szezonjának uralkodó darabjává vált s egyben és ezen felül a szezon legérdekesebb színházi eseményévé nőtte ki magát. Bizonyos, hogy ebben nagy része van a darab esztétikai jelességeinek, igazi színpadra termettségének. S mégis, bár a téma érdekessége, a megcsinálás egyöntetűsége, a nyelvezet sajátos színessége s az egésznek forró, a háborús izgalmat és szerelmi lihegést helyes arányban egyesítő lehelete, hatásos művé teszik, sikerének méretét, mely immár a századik előadás felé közeledik, sem magyarázzák meg ezek a tulajdonságok. „

/Szász Zoltán:Lyon Lea és a pesti közönség/

Bródy Sándor (1863-1924) író, drámaíró, publicista 1863. július 23-án született Egerben. Sokoldalú szerző, korának egyik legizgalmasabb íróegyénisége volt. Jókai választékossága, mesélőkedve és Zola részletekben tobzódó, az élet riasztó mélységeit mutató naturalizmusa hatott rá. Fő erőssége a nyelv volt, amelyben pátosz és líra, groteszk és retorikus keveredett egymással

A Gólem Színház elsősorban színház. Hasonlóan bármely más művészhez vagy művészeti alkotó közösséghez azon fáradozik, hogy a világot jobbá tegye. A Gólem másodsorban zsidó. A színpad az élet, a halál, a szeretet, a gyűlölet, a szerelem és a bosszú birodalma, miközben a darabok egy vallásra, kultúrára, népre, szemléletre vagy mindezekre együtt reflektálnak. Harmadsorban budapesti. A Gólem Színház a zsidóság sok ezer éves hagyományát és kultúráját tekinti alapnak, mindezek mellett tisztában van azzal, hogy Európában, Magyarországon, Budapesten kell teljesítenie kulturális misszióját. Zsidó színházként Közép-Európában működni hatalmas felelősség, óriás kihívás; óhatatlanul kirakatba kerül mind a szennyes, mind a tiszta ruha. A Gólem Színház nem hunyhat szemet a zsidó közösség, vezetés illetve egyének gyengeségei, hibái felett – kritikus és önkritikus.

 

Jegyvásárlás a Bethlen Téri Színház jegyirodájában.

Jegyár: egységesen 1000 ft