Justus Pál-beszélgetések

Ki volt Justus Pál? K. Horváth Zsolt társadalomtörténész, kritikus magáról Justus Pálról beszélget Radnóti Sándor filozófussal, egyetemi tanárra, és Standeisky Éva történésszel.

Az eseménysorozat záróepizódján a nyári szünet előtt, K. Horváth Zsolt társadalomtörténész, kritikus magáról Justus Pálról beszélget Radnóti Sándor filozófussal, egyetemi tanárra, és Standeisky Éva történésszel. Társadalmi-művészeti beszélgetéssorozat, melyet a Bálint Ház és a  Mérei Ferenc Szakkollégium szervezésében!

A sorozatról

Justus Pál (1905-1965) neve hallatán a többség számára az ugrik be, hogy 1945 után szociáldemokrata politikus volt, pártja baloldalán állt, s a Rajk-per VIII. rendű vádlottjaként elítélték. E beállítás nem téves, de leegyszerűsítő. Justus 1923-ban érettségizett a Kölcsey Gimnáziumban, 1925-ben Fekete ormok alatt címmel kis kötetet adott ki, majd a rövid életű Együtt című lapban tudósított a munkáskultúra egyes eseményeiről, kiváltképp az akkor meginduló szavalókórusokról. Vagyis a költészet mellett aktivista tevékenységet is folytatott. 1928-ban csatlakozik a Kassák Lajos égisze alatt épp formálódó Munka-körhöz, s a társaság egyik intellektuális központjává válik. Vas István a Nehéz szerelem-ben olyképpen fogalmazott, hogy Justus volt a kör első számú (!) költője. 1930-ban Az útak éneke címmel újabb, élénk kritikai visszhangot kiváltó kötetet publikál, majd költőként hosszú időre elhallgat; egyre intenzívebben foglalkozik társadalomkritikával és politikával. Az 1942-ben írt A szocializmus útja: az osztályháború új feltételei című munkája csak a a háború után jelenik meg, egyebek mellett Lukács György és Szabó Lajos ír róla bírálatot. A háború alatt munkaszolgálatos Borban, majd – mint fentebb utaltunk rá – aktívan politizál. Az 1949 és 1955 között börtönben töltött idő – ha lehet – még a munkaszolgálatnál is jobban össztöri; erről tanúskodik a Hét év börtön és harmincnyolc sor című, posztumusz gyűjteményes kötetében megjelent ciklusa. A Rajk-per margójára írt, Dreyfus Pál az Ördögszigeten című szatirikus tárcájában Mérei Ferenc barátját, Justus Pált – Dreyfushoz hasonlóan – egy koncepciós politikai peren belüli antiszemitizmus áldozataként jeleníti meg. A börtönt követő években Justus visszavonultan él, műfordítóként dolgozik, Shakespeare szonettjeinek fordítójaként nemzetközi elismertséget szerez. Nem sokkal megjelenése után, Igazak ivadéka címmel átültette magyarra André Schwarz-Bart Le dernier des justes című világhírű holokauszt-regényét. Nehéz nem észrevenni a francia juste, “igaz”, “helyes” jelentésű szó és a latinos justus alak közötti párhuzamot. A művészet- és a társadalomkritikai gondolkodás metszéspontjában álló művek kötetlen megbeszélésére invitáló sorozatunkat a költő, társadalomkritikus, ideológus és műfordító Justus Pál emlékének ajánljuk.

A program a Mérei diákjai számára ingyenes.

Jegy

Belépő: 900 Ft
Kedvezmények: Bálint Ház tagságival: 700 Ft; Nyugdijas és felsőokatatási diákigazolvánnyal: 700 Ft
Bálint Ház Hűség Kártyával ingyenes.
Középiskolás diákigazolvánnyal ingyenes.
Sajtójegyért kérjük, hogy regisztráljanak a fodor.natalia@balinthaz.hu címen.