A nevem Khan (My Name Is Khan, magyarul beszélő, indiai, 165 perc, 2010) c. romantikus dráma vetítése után Bárdos Csaba filmesztétával beszélgetünk a látottakról. ■ A FILMRŐL ■ Rizvan Khan, a fiatal muszlim férfi Indiából költözött San Franciscóba, ahol a fivérével és a sógornőjével él. Rizvan, aki az autizmus enyhébb formájában, Asperger-szindrómában szenved, beleszeret Mandirába, egy hindu bevándorlóba. Családja ellenkezése dacára feleségül veszi, és egy kis vállalkozásba kezdenek. Boldogságban élnek a 2001. szeptember 11-i terrortámadásig, melynek következtében egy csapásra megváltozik a muszlimok megítélése Amerikában. Mandira elhagyja Rizvant, aki képtelen felfogni a történteket. Hogy visszakapja élete szerelmét, átutazza egész Amerikát. Rendező: Karan Johar ■ A FILMKLUBRÓL ■ A 2015-ban a Bálint Házban indult Emberi jogi filmklub jellemzően olyan filmeket tűz műsorára, amely az egyetemes emberi jogokról toleranciáról szól. Rajtunk múlik, milyen választ adunk...

COMMON JAM 5. 2018.10.08. 18:00 Kiállítás megnyitó és a Punk konyha No2 funzine lapszám bemutatója a fenntartható konyha jegyében Évek óta hagyomány a 2B Galériában, hogy a nőművészekből álló alkotóközösség - Fajgerné Dudás Andrea Júlia, Szabó Eszter Ágnes, Szilágyi Csilla, Boldizsár Zsuzsa, Syporca Wandhal és Karai Györgyi – festményeket, installációkat, grafikákat, fanzinokat, textil-és üvegmunkákat állít ki. A befőzéstől a dzsemkészítésen át 2018-ra a képzőművészet és design határterületén megjelenő termékfejlesztésig jutottak az alkotók, és ez egy újabb lépést jelent az utcai gyümölcsök művészeti feldolgozásában. A kiállítás megnyitó, egyben a Budapest Street Fruit Bonbon termékbemutatója is lesz. A művészek Pest környéki, útszéli, elhagyott almafák termését szüretelik le. Tevékenységük fontos üzenete a kárba vesző, mások által nem hasznosított gyümölcs hasznosítása, a termőfák megbecsülése, az ökologikus szemlélet. Ezt a művészeti ágat olyan külső tényezők is...

Háború, fegyveres konfliktus a vallásokban, vallásháború, vallási háború. Szent harc, szükséges önvédelem, zsarnokság és szabadság....mindez és még sok más amit az ábrahámi vallási hagyományok kidolgoztak és megemlítenek.

"Hogyan tudom elhelyezni magam egy ház életében? Mi az, ami mindabból a jelenlétből láthatóvá válik, amit falak vesznek körbe? Ezen belül a funkciót vagy a funkciótlanságot választom? És mit mutatok meg belőle? Mi más lehet ez, mint a forma funkciója? Egy alternatív valóság alanya vagyok, valahol a periférián. Magamnak beszélek, hogy titokzatos módon ne szakadjon meg a folytonosság. Légüres térben töltöm ki testemmel a rendelkezésre álló hiányt. De valahol azért mégis csak kijelölöm a helyemet. Ez a hely egy vidéki kisváros, valahol középen. A ház, melyben lakom." Bögös Loránd megtekinthető október 19-ig

Vinnai András: Lefitymálva A darab kritikus hangvételű, és a zsidósággal kapcsolatos paranoiákról szól. A zsidó kultúrával foglalkozó, független színház szerint társadalmunkban a „zsidó vs. nem-zsidó” hivatkozású diskurzus ördögi köröket fut. Ezért fontos, hogy próbáljunk nyitni egymás felé mégpedig úgy, hogy saját közösségünkhöz is kritikai szemmel közelítünk. A darab előkészületeként a színház felhívást intézett a nyilvánosság irányába: mindenki beküldhetett zsidósággal kapcsolatos közhelyeket, majd vegyes kulturális hátterű fiatalokból álló csapatot verbuvált a darab megvalósítására. A cél, hogy a különböző látószögből közelítő, sokszor öröklött előítéleteit hordozó felek mindegyikét szembesíteni lehessen abszurd berögződöttségeivel. Mindezt rengeteg humorral! A Lefitymálva című darabban mindenkit kinevethetünk, önmagunkat is. Nevethetünk a két baráton, akik nem tudnak beszélgetni, mert az egyikük mindig attól fél, hogy antiszemitának, rasszistának bélyegzik majd: „Vigyázz,...

Na és akkor tömegesen szaladtak neki a magasfeszültségű drótnak ott a lányok. És azt mondja nekem az egyik jászapáti barátnőm, hogy "Gyere, szaladjunk neki a drótnak!" Mondom: "Hülye vagy te? Dehogy szaladok!" Asszondja: "Mér nem?" Mondom: "Ide figyelj! Ha én most neki szaladok a drótnak, és ezek másnap elveszítik a háborút, engem a másvilágon megüt a guta!" Aki ezt hallotta körülöttem, mindegyik elkezdett röhögni. Aznap egyetlen öngyilkos nem volt. Egyetlen röhögésért. (Moller Ágnes)A színdarab szövegét Mohácsi János és a szereplők közösen válogatták. Gerincét személyes visszaemlékezések adják, Claude Lanzmann Shoah című filmjének textusán kívül - mint az Mohácsi János előadásaiban megszokott - számos vendégszöveg is található benne. Az esettanulmányok, túlélők visszaemlékezései, szépirodalmi művek, naplórészletek, történelmi források, jegyzőkönyvek és személyes gyűjtések segítenek a korabeli atmoszféra és a történelmi kor bemutatásában. A vallomások és írott anyagok közé ismétlődően...