Jelenleg a honlap 2014.11.13. napi bejegyzései között tallózunk.

  • A Néprajzi Múzeum az emlékezés sajátos formáját választotta. Olyan kiállítást tár a látogató elé, amely megkísérli előhívni azt a képet, ami a Holokauszt előtti időszakból a múzeumi anyagra építve megismerhető a magyar vidéki zsidóságról. Mindezt úgy, hogy közben a megmaradó, újraéledő magyar zsidó kultúra elemeire is reflektál. A kiállítás tudatosan vállalja a töredékességet: a bemutatni kívánt korról töredékesek ismereteink, töredékes a rendelkezésre álló anyag, s ez az egész világ az elmúlt és a megmaradt töredékekben értelmezhető leginkább. A tárlat tehát nem akar teljes képet felrajzolni, sokkal inkább azt emeli ki, hogy ez a kultúra mára nehezen rekonstruálható, a maga egykori teljességében nem, csupán bizonyos elemeiben idézhető fel. A kiállítás egy-egy kérdésről konkrét példák (családi történetek, adott közösségek, lokális sajátosságok, kiemelt részletek stb.) alapján beszél. Ebben a szellemben a zsidó hétköznapokat és ünnepeket, a különböző foglalkozási és társadalmi...
  • 10:00
    Az Eötvös Loránd Tudományegyetem a Holokauszt Emlékév keretei között emlékművet állít a második világháború bölcsészkari áldozatainak, akik a háború idején erőszakos halált haltak. Az ehhez kapcsolódó konferencián november 12-13-án előadást tart többek között Takács Zsuzsa, Komoróczy Géza, György Péter, Vári György, Bán Zsófia, Visky András. Az emlékmű felavatására november 14-én 13 órakor kerül sor a Trefort-kertben. Az építészeti jellegű emlékmű felállítását megelőző kutatások tavaly nyár óta folynak, mivel az egyetem halottainak igen jelentős részét eddig nem ismerték név szerint, sírjuk ismeretlen helyen van. „Az egyetem kertje lesz az a tér, ahol hosszú évek után ki-ki (áldó imádság mellett) elolvashatja a nevüket. A buktató kövek eddig is ismert koncepciójából ered az emlékmű alapötlete. Az egyetem épületének tégláira olyan magasságban, amely az olvasást lehetővé teszi, a teljes Trefort kerten végig futó bronzcsíkot helyeznek el az áldozatok nevével. Ez a csík folytonos...
  • 19:00
    Általános jelenség Magyarországon, hogy mindenki csak a saját családja, csoportja által átélt traumákat hajlandó fontosnak tartani, a többi, mintha nem létezne. Jó és rossz csapatban gondolkodunk, és feltétel nélküli, megkérdőjelezhetetlen szövetségesekre, valamint esküdt ellenségekre osztjuk a világot, akiknek nem jár kímélet. Hol a helye független véleménynek? Bánki György pszichiáter, Kende Anna szociálpszichológus, dr. Sándor Zsuzsa jogász. A Kibic és Bálint Ház közös sorozata. Speciálisan magyar helyzet a kéborra szakadt ország, a két oldal közti totális kommunikációképtelenség? Esetleg kelet-európai jelenség? Mi ennek az oka, és kinek jó a megosztottság? Általános jelenség Magyarországon, hogy mindenki csak a saját családja, csoportja által átélt traumákat hajlandó fontosnak tartani, a többi, mintha nem létezne. Jó és rossz csapatban gondolkodunk, és feltétel nélküli, megkérdőjelezhetetlen szövetségesekben, valamint esküdt ellenségekre osztjuk a világot, akiknek nem jár...
  • 19:00
    "Azzal nem segítünk a társadalomnak felnőni, ha az életet a „jó és szép színházává" züllesztjük a „gonosz erőivel" szemben – ez ugyanis maga a probléma, a hasítás örök tiltakozása a realitás ellen. Magyarország működtetése komoly szellemi kihívás. És ez csak akkor lesz másképp, ha a társadalom is megváltoztatja a vezetőivel kapcsolatos igényeit és elvárásait." Részletek Bánki György Szárnyasok a Szabadság téren című cikkéből. A témáról bővebben csütörtökön, november 13-án, 19 órakor beszélgetünk a szerzővel a Független vélemény - prés alatt című esten a Bálint Házban. Magyarországon magyarnak lenni egyre megterhelőbb. A nemzetet ez az élmény összeköti. A társadalmi működészavart nehéz elviselni.Mint minden traumatizált társadalomban, a hazánkban élők csoportjai is hajlanak rá, hogy éretlen lelki mechanizmusokat működtessenek, amikor a történéseket, bennük a maguk szerepét értelmezik. A helyzetünket súlyosbítja, hogy a nemzet traumái nem váltak közössé, hanem kibeszéletlenségük...
  • 19:00
    Kende Anna szociálpszichológus, az ELTE docense és a Társadalmi csoportok és média kutatóműhely vezetője. Ő is ott lesz november 13-án, csütörtökön, 19 órakor a Bálint Házban a Függelten vélemény - Prés alatt című beszélgetésünkön. Kutatási területei közé tartoznak a társadalmi előítéletek, az identitás és a kollektív cselekvés kérdései. Általában a társadalmi viselkedés pszichológiája érdekli, mint a véleménynyilvánítás pszichológiája. Általános jelenség Magyarországon, hogy mindenki csak a saját családja, csoportja által átélt traumákat tartja fontosnak, a többieké, mintha nem létezne. Jó és rossz csapatban gondolkodunk, és feltétel nélküli, megkérdőjelezhetetlen szövetségesekre, valamint esküdt ellenségekre osztjuk a világot, akiknek nem jár kímélet.Hol itt a helye a független véleménynek? Hogyan befolyásolja az egyes ember attitűdjét a csoportnyomás? Mi az oka annak, hogyha eltérünk a saját csoportunkon belül meghatározott normától, azért büntetés, kirekesztés jár?Bánki György...
  • 19:00
    Jogász, kényszernyugdíjas bíró, tanácselnök, büntetőjogász, újságíró, publicista. Ő is ott lesz november 13-án, csütörtökön, 19 órakor a Bálint Házban a Függelten vélemény - Prés alatt című beszélgetésünkön. Az ELTE-n lett jogász, majd ügyész, minisztériumi vezető, bíró, bírói tanács elnöke, sajtófőnök és szóvívő. 2012 a nagy fordulat, azóta újságíró, publicista, számos TV-s beszélgetés közismert szakértője. Állandóan ír, véleményt nyilvánít; elérhető a www.langart.hu;, illetve a www.jogasz.cafeblog.hu oldalakon. Általános jelenség Magyarországon, hogy mindenki csak a saját családja, csoportja által átélt traumákat tartja fontosnak, a többieké, mintha nem létezne. Jó és rossz csapatban gondolkodunk, és feltétel nélküli, megkérdőjelezhetetlen szövetségesekre, valamint esküdt ellenségekre osztjuk a világot, akiknek nem jár kímélet.Hol itt a helye a független véleménynek? Hogyan befolyásolja az egyes ember attitűdjét a csoportnyomás? Mi az oka annak, hogyha eltérünk a saját...
  • 19:00
    Pszichiáter, publicista, a Színház- és Filmművészeti Egyetem óraadója, a kilencvenes években a kulturális-irodalmi folyóirat, a Törökfürdő szerkesztője volt. Ő is ott lesz ma, 19 órakor a Bálint Házban a Függelten vélemény - Prés alatt című beszélgetésünkön. Pszichiáter, publicista, a Színház- és Filmművészeti Egyetem óraadója, a kilencvenes években a kulturális-irodalmi folyóirat, a Törökfürdő szerkesztője volt. Kamaszkorában író szeretett volna lenni, de elmondása szerint nem volt elég bátor hozzá. Pedig a művészlét családi vonás, édesanyja műfordító (Bánki Vera), nagyapja grafikus művész volt (Fery Antal), igazi bohém, akinek az állt az ágya fölött, hogy Itt nyugszik Fery Antal. 18 évesen az orvosira jelentkezett, és "pechére" fel is vették, de most már látja tanulmányainak értelmét a pszichiátriai praxisában. "Nem tudtam, hogy ki vagyok, és még nem is akartam eldönteni, és inkább egy polgári egzisztencia irányába indultam el, mint egy bizonytalan tehetséggel, egy bizonytalan...
« 2014.11.14. --- 2014.11.12. »