Győrbe érkeztek az úgynevezett "titkos gyűjtemény", Kövesi István egykori újlipótvárosi mészáros harminc éven át lappangó kollekciójának darabjai, amelyet december 12-től lehet megtekinteni. A művekről és a gyűjtő életéről Molnos Péter készített könyvet.  Kétszáz éve még arisztokraták gyűjtöttek műkincset, száz éve iparbárók, a Kádár-érában már sima modorú nőgyógyászok és szorgalmas kisiparosok. Köztük egy munkaszolgálatot, koncentrációs tábort megjárt újlipótvárosi mészáros. Miből tellett egy mészárosnak Kosztára, Mednyánszkyra és Aba-Novákra? Csalamádéból. A kóser húsbolt polcain sorakozó savanyúságok kuporgatott hasznából. Kövesi István, a Budapesti Izraelita Hitközség Kóser Hússzékének üzletvezetője – helyieknek csak a Csanády utcai zsidó mészáros – nem ért rá presszózni. Hajnalban darabolt, reggel nyitott, délben mért, este standolt. Inkább műszak után áthívta a boltba a körúti bizományi becsüsét, hogy kikérje a véleményét: mibe érdemes fektetni. A sokat látott, hat...

Szilárd Klára festőművész legújabb munkáit mutatja be Budapesten, a Magyarországi Zsidó Múzeumban. A mintegy nyolcvan képet felvonultató tárlat december 15-én nyílt meg. Az alkotó, aki 2011-ben nagy kiállítással ünnepelte 90. születésnapját, most az utolsó három év munkáit, kis és nagy olaj-vászon képeit állítja ki. A képek között van a Naplemente című, 20x20 centiméteres sorozat, három triptichon és 17 akvarell. A festmények és az akvarellek egyaránt elvont, absztrakt stílusban készültek. Szintén látható lesz a négy elemről, a vízről, a földről, a tűzről és a levegőről készített négy festmény. Szilárd Klára nyári lakhelye Szentendre, az ott festett Szentendrei kapuk című sorozatának vázlatát, két nagy és két kis képet is kiállít. Mint mondta, úgy tervezi, hogy a kapukból nagy sorozatot készít. Utolsó kiállítása tavaly volt a szekszárdi Wosinsky Mór Megyei Múzeumban: Beszélő fák címmel 42 olajképét és hat akvarelljét mutatta be. Szilárd Klára 92 éve ellenére folyamatosan dolgozik,...

A Bét Orim Reform Zsidó Hitközség tízrészes téli szemináriumsorozata - hétfőnként 6 órakor a Bálint házban, január 6-tól március 17-ig „A zsidóság – a könyv népe", állítják büszkén zsidók és nemzsidók egyaránt. De mely könyvekről is van szó? Melyek azok a „szent" és „profán" könyvek, amelyek végigkisérik és meg is határozzák a zsidóság történetét az ókortól napjainkig? Milyen szerepük van ma a zsidó vallási gondolkodásban és a gyakorlati életben, napjainkban és közösségeinkben? Ezekkel a kérdésekkel foglalkozunk a sorozat tíz alkalma során, megismerkedünk az adott könyvekkel kapcsolatos alapfogalmakkal, elnevezésekkel, történeti kérdésekkel és egyéb érdekességekkel. Hébertudás és vallási előismeret nem szükséges, kíváncsiság annál inkább. Január 6. 1. Bevezetés. A zsidó írásbeliség időbeli és földrajzi keretei, nyelvei. Az Írásbeli tan és a Szóbeli tan fogalma, ismerkedés a „szereplőkkel". Január 13.2. TaNaKh, a „Héber Biblia". Felépítése, története, a keresztény „Ószövetség" és a...

Az Élet Menete Alapítvány "Elhurcolt életek" című vándorkiállításának második helyszíne Debrecen, a megnyitó január 15-én 15:00-kor lesz.  A vándorkiállítás egyebek mellett áttekinti a magyarországi zsidóság rövid történetét a középkortól 1920-ig, a zsidótörvényeket és végrehajtásukat, a munkaszolgálat 1939 és 1945 közötti történetét, a jogfosztás, kifosztás és gettósítás, valamint a deportálások történetét, és a magyar zsidó emberek Auschwitz-Birkenauban történt legyilkolását.