-
VAJON MIÉRT? Ismét magasra csaptak az indulatok Horthy Miklós személye körül a Facebook-on, amikor kiderült, hogy a magyar kormányzó születésének 150-dik évfordulójára emlékeznek a Belvárosi Nagyboldogasszony Főplébánia templomban (azaz Pest legrégebbi templomában) január 27-dikén, a holokauszt emléknapján. 2018-01-23 23:00 -
KELL-E A ZSIDÓKAT VÉDENI A BEVÁNDORLÓKTÓL? Rogán Antal múlt hétvégi nyilatkozata szerint a Soros-ellenes kampány nem vádolható azzal, hogy antiszemita lenne, mert épp a zsidókat védi a muszlimoktól. A kijelentés kapcsán fontos újra tisztázni néhány dolgot. 2018-01-22 23:00 -
HA TÖBB LMBTQ ZSIDÓ JÁRNA ZSINAGÓGÁBA, RÁKÉNYSZERÜLNÉNK, HOGY SZEMBESÜLJÜNK A LÉTÜKKEL “Könnyű homofób vagy transzfób szövegeket nyomni addig, amíg valaki sose ismert közelről egyet sem. De ha ott állnak előtte, és megtapasztalja, hogy ők is kedvesek, értelmesek, elkötelezett zsidók, akiknek ugyanolyan problémáik, örömeik, sikereik vannak, mint a többségi szexualitású embereknek, akkor sokkal nehezebb lesz utálkozni”, mondja Balázs Gábor eszmetörténész, a Lauder Iskola judaisztika tanácsadója, akivel a zsidó vallás és az LMBTQ identitás kibékítéséről beszélgettünk. Az interjúra a Mozaik Hub által szervezett LMBTQI tematikus zsidó közösségi fórum nyomán került sor. 2016-06-08 22:00 -
“IGYEKSZÜNK NYITNI A NEM VALLÁSOS ZSIDÓK FELÉ” Változások zajlanak a Mazsihisznél Heisler András elnökké választása óta. Igyekeznek transzparensebbé tenni a szervezetet, és szeretnék a civil szervezetekkel egyre több területen felvenni a kapcsolatot. A Mazsihisz elnöke szerint ma már nem a holokausztra való emlékezés az identitásuk egyetlen pillére. Interjú. 2016-05-01 22:00 -
“NEM VISELEM EL, HA LEZSIDÓZNAK, DE AZT SEM KEDVELEM, HA FELZSIDÓZNAK” Nagyrészt zsidó vallású nagyszülőktől származik, de úgy gondolja, a származása nincs az identitása tíz legfontosabb eleme között. Bálint András szerint itthon egyelőre kevés a női színházigazgató és rendező, de bízik benne, hogy idővel ezek az aránytalanságok kiegyenlítődnek majd. A Kossuth-díjas színművész a Some Where című előadásban látható majd a Zsidó Művészeti Napokon. 2016-04-26 22:00 -
“KÖZÖSEK A MAGYAR ÉS A ZSIDÓ KULTURÁLIS GYÖKEREK!” Nem gettóprogramot szerveznek, a céljuk, hogy minél többen ismerkedjenek meg a zsidó kultúrával, amely egyébként szétválaszthatatlan a magyartól. Szeretnék, ha ez a két hét alkalom a találkozásra, beszélgetésre, kérdések feltevésére. Interjú Vadas Verával, a Zsidó Művészeti Napok alapító igazgatójával. 2016-04-18 16:00 -
SOKAN NEM IS GONDOLJÁK, MANAPSÁG HÁNY ZSIDÓ CSALÁD VAN BAJBAN 2011 óta működtet adományközponotot a MAZS Alapítvány a Síp utcában, amelynek bevételeiből bajba jutott, szegény zsidó családokat támogat. Eddig 660 gyerekes család szorult a szervezet segítségére, rengeteg tárgyi adományt kapnak, de vásárolni még kevesen térnek be ide. A működtető szerint nem tudatosult még a zsidó közösségben, hogy az itt elköltött pénzzel szegényebb sorstársaiknak tudnának segíteni. Interjú Rőfös-Horvát Lászlóval, a Jaffe Családsegítő Szolgálat és Önkéntes Program, valamint a Narancsliget Adományközpont programvezetőjével. 2015-11-08 23:00 -
„NEM SZERETEM, AMIKOR EGY KISEBBSÉGET DÉMONIZÁLNAK” Langer Ármin rabbinak tanul Berlinben, eközben a város muszlimok lakta Neukölln negyedében él, és szervezi a Salaam-Shalom Initiative muzulmán-zsidó baráti közösséget. Idézi a német rendőrség adatait, amely szerint az antiszemita atrocitások csupán 5 százalékát követik el muzulmánok Németországban, és az ország azon részein, ahol sok muszlim él, sokkal kisebb az iszlamofóbok aránya, mert az együttélés csökkenti az előítéleteket. 2015-10-07 14:00 -
GYÖRGY PÉTER: „AZ EURÓPAI KULTÚRA AZ IDEGENEK MEGTANULÁSÁT JELENTI” Európának el kell fogadnia, a menekültek itt fognak maradni, állapította meg György Péter esztéta a Kettészakadt ország című beszélgetésen a Bálint Házban. Szerinte a 400 millió lakost számláló Európa fel tud szívni 4 millió menekültet. Úgy vélte, meg kellene tanulnunk az ideérkező emberek kultúráját, és tudomásul venni, hogy az integráció igenis konfliktusokkal jár együtt. 2015-10-04 22:00 -
„ZSIDÓSÁG ÉS MAGYARSÁG NEM KÉT KÜLÖN DOLOG” “Budapestről nem lehet érezni, milyen kettős kisebbségben élni, milyen örömökkel és bánatokkal jár határontúli magyar zsidónak lenni”, mondja Deák Andrea, az egyik legfontosabb zsidó kulturális szervezet, a Mazsike ügyvezetője. Szerinte a Határontúl nevű programsorozatukon az anyaországiak is megélhetik, hogy nincs ellentét a zsidó és a magyar identitás között. Deák Andrea egyébként nagy focirajongó, nemrég magyar zsidó futballistákról készített kiállítást, de a zsidó és a roma holokauszt emlékezete is fontos része a Mazsike tevékenységének. Ennek ellenére azt gondolja, jó lenne, ha a magyar zsidó közösség identitása nem csupán az antiszemitizmustól való félelemre épülne. 2015-09-21 13:00 -
TALÁN, HA MEGLÁTNÁNK AZ EMBERT EGYMÁSBAN IS A félelem, a gyűlölet nem csupán az idegen népekkel kapcsolatban hatja át a gondolatainkat, hanem mindennel szemben, ami nem ismerős a számunkra, vagy amit nem a saját focicsapatunk harsog a fülünkbe. Rettegünk attól az érzéstől, hogy bizonyos kérdésekben a törésvonalon innen és túl egyet lehessen érteni. 2015-09-09 14:00 -
„A BÁLINT HÁZ KÖZÖSSÉGE IGAZÁBÓL A MAGYAR ZSIDÓ KÖZÖSSÉG” A Bálint Ház látogatottsága évek óta felfelé ível, leginkább a kisgyerekesek és a negyven feletti korosztály látogatja. Fritz Zsuzsanna közel 10 éve vezeti az intézetet, szerinte az egyik legfontosabb cél, hogy a passzív érdeklődők mellett minél több aktív, közösen gondolkodó, tevékenykedő ember járjon a Bálint Házba, és alakítsa a saját erejével az egész magyar zsidó közösséget. 2015-03-31 22:00 -
„LEGYEN A MÚZEUM A PÁRBESZÉD FÓRUMA” Évente közel negyedmillióan látogatják, ám a hazai közönség aránya elhanyagolható volt eddig a Magyar Zsidó Múzeumban, ahol nemrég Toronyi Zsuzsát nevezték ki új igazgatónak. Szerinte fontos lenne, hogy a magyar zsidóság érezze, ez a múzeum még mindig az övé. Ehhez mérten alakítják át a kiállításokat, a tárgyakat széles társadalomtörténeti vonatkozásukkal együtt, szórakoztató elemek segítségével mutatják majd be. Reményei szerint ez további párbeszédet indít majd el a néző és a tárgy, vagy akár a zsidóság és a többségi társadalom között. 2015-03-29 22:00 -
„MEG KELL TUDNUNK KÜLÖNBÖZTETNI EGYMÁSTÓL AZ IGAZI ÉS A HAMIS EMLÉKEKET” Benjamin Stein: A vászon című könyve az emlékezésről és az identitáskeresésről szól, és hogy valójában a múltat hogyan tudjuk feltárni. A regény fordítójával, Makai Tóth Máriával, valamint Erős Ferenc szociálpszichológussal a könyv legfontosabb kérdéseiről beszélgettünk. 2015-01-05 12:00 -
IDEJE VAN A PÁRBESZÉDNEK… Új sorozatot indítunk el a Kibicen, amelyben rövid történeteket osztunk meg olyan emberekről, akikben egy a közös: az adott kor, az adott társadalom valamilyen oknál fogva mellékterméknek tekintette őket. Hiába szenvedtünk mindannyian súlyos sérelmeket, a fájdalom csak odáig hat, hogy a saját családunk, a saját csoportunk tragédiáit érezzük át, értjük meg. A lövészárkok túloldalán állóké pedig mintha nem is létezne, MI KÖZÖM HOZZÁ, kérdezzük újra és újra. Talán segít, ha feltesszük magunknak a kérdést: vajon az gyógyítja-e a sebeket, ha azt hirdetjük, a mi fájdalmunkhoz semmi sem mérhető, vagy az, ha kölcsönös vigaszt nyújtunk egymásnak? 2014-10-03 12:30 -
A SZEMÉLYBŐL KELL KIINDULNI Hogyan lehet csökkenteni az előítéleteket a gyerekek körében? A Zachor Alapítvány képzési programja tanároknak szól, és azt hangsúlyozza, hogy a jelenből kiindulva, valamint személyes történeteken keresztül lehet ebben eredményeket elérni. Interjú Szőnyi Andreával, a Zachor Alapítvány vezetőjével. 2013-11-25 23:00 -
„A LIBERÁLIS TRADÍCIÓ AZ ÉN POZITÍV ZSIDÓSÁGKÉPEM” – INTERJÚ HORÁNYI GÁBORRAL Elsősorban stratégiai kérdésekkel szeretne foglalkozni a Lauder új főigazgatója. Például fontosnak tartja definiálni a Lauder zsidósághoz való viszonyát. Alapvetően a gyerekközpontúságban, valamint a kérdezés, a szkepszis és az eszmecsere hangsúlyozásában látja a zsidó tradícióhoz való kötődés lehetőségét. 2013-10-30 11:41
Hidas Judit bejegyzése
