2026-ra talán megoldódhatnak a zsidó civil szerveztek működési problémái

A ZSKF konferenciájának második beszélgetésén kiderült, hogy a nehéz anyagi helyzetben lévő Főváros és az önkormányzatok sem tudnak sokat segíteni a bajban lévő civileken. A Holokauszt 80 pályázatok pedig arra világítottak rá, hogy az állami támogatások Mazsök általi elosztása sem problémamentes.

Két szék közé esnek és igen nehézkes a nagy zsidó egyházakon kívüli civil szervezeteknek a működésüket biztosító forrásokhoz hozzájutniuk. Ennek okait a Zsidó Közösségi Fórum Szövetség (ZSKF) De addig mi lesz?! című konferenciájának első beszélgetésén elemezték a résztvevők. Az viszont, hogy ezen a helyzeten miként tudnak segíteni az önkormányzatok, és hogyan finanszíroz az állam a Mazsökön keresztül, már a konferencia második beszélgetésének központi témája volt.

Szücs Balázs, Bősz Anett és Szabó György a ZSKF konferenciáján (Fotó: Domokos Benedek / ZSKF)

Az utóbbival kezdve, Szabó György, a Magyarországi Zsidó Örökség Közalapítvány (Mazsök) kuratóriumának elnöke félreértésnek nevezte, hogy a Mazsök éves finanszírozása állami forrásból érkezik. Elmondása szerint ez a Mazsök saját vagyonából, illetve ennek a vagyonnak a hasznosításából keletkezik. Ezen túl, vannak olyan alkalmak, amikor az állam a Mazsökön keresztül biztosít forrást, mint például legutóbb, a Holokauszt 80 (H80) megemlékezések esetében.

Ebből a vagyonból évente nagyjából 120 projektet finanszíroznak, 115 civil szervezetnek a támogatása történik. A támogatott civil szervezeteknek több mint a fele valamelyik bejegyzett egyházhoz tartozik. Szabó szerint a pályázati bizottság próbálja figyelembe venni azt, hogy azon szervezetek kapjanak inkább támogatást, amelyek nem tartoznak az egyházak alá.

Ami az önkormányzatokat illeti Szücs Balázs, a VII. kerület egyházügyi és civil alpolgármestere elmondta, Erzsébetvárosban létezik egy külön erre a célra kidolgozott koncepciót, hogy az önkormányzat egy kiszámítható partnere tudjon lenni a civil szervezeteknek. Az egyik kiemelt terület a zsidó kultúra és a zsidó örökség. Az esélyegyenlőség jegyében olyan projekteket szeretnének a kerületbe hozni, amelyek máshol különböző okok miatt nem valósulhatnak meg.

Szücs Balázs, Erzsébetváros egyházügyi és civil alpolgármestere (Fotó: Domokos Benedek / ZSKF)

Ennek a koncepciónak azonban nincs saját költségvetése, hanem a kulturális kiadásokban jelenik meg. Tavaly közel 240 millió forintot költöttek zsidó szervezetek, zsidó kezdeményezések és programok támogatására. Idén eddig „még csak” 50 millió forintot.

Budapest főváros polgármesteri hivatala jelenlegi nehéz költségvetési helyzetében inkább partnerségeket tud felajánlani, mondta el Bősz Anett humán területekért felelős főpolgármester-helyettes, aki a Budapest 150 programsorozatot, a Mazsike sétafesztiválját és a Holokauszt 80 megemlékezések kapcsán az egykori horthyligeti internálótábor területén felavatott emlékművet hozta példának.

A beszélgetést moderáló Ónody-Molnár Dóra újságíró a főpolgármester-helyettest arról kérdezte, hogy a nehéz helyzetben lévő zsidó civil szervezetek esetenként tudnak-e a fővároshoz pályázni forrásokért? Bősz Anett válaszában elmondta, hogy a ciklus elején volt erre lehetőség, a Mazsike vagy a Szombat folyóirat kapott is működési támogatást. Jelenleg azonban csak bizonyos projekteket tudnak segíteni minimális összeggel.

Bősz Anett humán területekért felelős főpolgármester-helyettes és Szabó György Mazsök-elnök (Fotó: Domokos Benedek / ZSKF)

Szabó György a H80 pályázatok átláthatósága kapcsán arról kezdett beszélni, hogy a Mazsök 21 fős kuratóriuma többé-kevésbé képviseli a Magyarországon és külföldön élő magyar zsidóságnak az érdekeit. Megemlítette, hogy a ZSKF kezdeményezésére folynak megbeszélések a civil zsidó szervezetekkel, hogy a következő évtől nagyobb civil jelenlét legyen a kuratóriumban. A Mazsök elnöke szerint a pályázatok kiírása és a döntéshozatal teljes mértékben átlátható, a kuratórium pedig egy demokratikusan működő szervezet. Először a pályázati bizottság bírálja el a beadott pályázatokat, majd a teljes kuratórium döntése szükséges ahhoz, hogy egy szervezet vagy projekt támogatást tudjon elnyerni.

Az évi 150-200 millió forint, amelyet a Mazsök erre a célra tud nyújtani azonban nem elegendő, hiszen az egy évben beérkező pályázatoknak az értéke sokszor a szétosztható pénzösszeg háromszorosa. Évi 400-450 millió forintra lenne szükség a civil szerveztek működéséhez. Ez az összeg jelenleg nem áll rendelkezésre, de Szabó György abban bízik, hogy 2026-tól megváltozik a helyzet és legalább a civil szervezetek működési problémáit meg tudják oldani. Ennek érdekében tárgyalásokat folytatnak a kormánnyal.

Egyelőre azonban a forráshiányból adódóan a Mazsök döntési mechanizmusa nagyon nehéz, az elnök szerint késhelyesre menő viták zajlanak annak érdekében, hogy minden szervezetet tudjanak valamilyen formában támogatásban részesíteni.

Ónody-Molnár Dóra kérdez (Fotó: Domokos Benedek / ZSKF)

Bősz Anett itt felvetette, hogy a botlatókövek pályázata a kért 10 millió forintból egyetlen fillért sem kapott az állam által a holokauszt 80. évfordulójára szánt egymilliárdos összegből. Az ilyen projektekért Bősz fontosnak tartja, hogy felemelje a hangját, annak reményében, hogy az elkobzott zsidó vagyonokból származó lakások jelenlegi tulajdonosai talán egyszer majd rádöbbennek, hol is laknak valójában. Hiába nem tehet a történtekről valaki, akkor is felelős azért, hogy ne feledjünk. A Főváros a projekthez kapcsolódó diákpályázat kiírását tervezi. A főpolgármester-helyettes megemlítette azokat a Budapest Főváros Levéltárába került 1944-es lakásíveket, amelyeket egy bérház falában találtak meg nemrég.

Ónody-Molnár Dóra nagy csalódást és finanszírozási nehézségeket említett a H80 pályázatai kapcsán. Hozzátéve, hogy nem igazán látható, ki és miért nyert támogatást a Mazsöktől.

Szabó György elmondta, vitathatatlan, hogy későn született meg a kormányzati döntés az egymilliárd forintos támogatásról, ezért a Mazsöknek kevés ideje volt arra, hogy kidolgozza az ehhez megfelelő pályázati formát. Végeredményben a három egyház és a hozzájuk tartozó szervezetek kapták meg a támogatás több mint a felét, annak ellenére, hogy az egyházak enélkül is részesülnek állami támogatásban. Szabó György szerint azonban az egyházak az állami támogatást más célokra kapják.

Fotó: Domokos Benedek / ZSKF

A Mazsök szétválasztotta az egyháztól független civil szervezeteket, amelyektől ötletek megvalósítását várta, az ötleteket pedig teljes egészében a Mazsök finanszírozta. Ennek oka a kuratóriumi elnök szerint nem a bizalmatlanság volt a civilek felé, hanem az, hogy minél jobban le tudják rövidíteni a megvalósítások elkezdésének időpontját.

Bősz Anett úgy gondolja, hogy a zsidó egyházak fő feladatának egyike kellene, hogy legyen a holokauszt emlékezetének megőrzése. Ami egy történelmi felelősség, hiszen már lassan nem lesznek túlélők, akik elmesélhetnék, hogy mi történt velük 1944-ben. Szerinte a kormánynak eleve több forrást kellett volna biztosítania a Holokauszt 80 emlékévre, és akkor most nem beszélnénk arról, hogy civil szervezetek projektjei nem kaphattak támogatást.

Szabó György ezzel szemben úgy ítélte meg, hogy a kormány által biztosított egymilliárd forintos összegből méltó módon meg lehet emlékezni a holokauszt 80. évfordulójára, és ma Magyarországon nem telik el olyan nap, hogy ne legyen valamilyen rendezvény az emlékévhez kapcsolódóan. Egy pályázat elutasítása pedig nem azt jelenti, hogy az semmit sem ér. A zsidó egyházak Szabó szerint mindig is központi kérdésként tekintenek a holokauszt emlékezetére, így az egyházak kritizálása ebből a szempontból nem helyénvaló. Az egyházak a H80 támogatást leginkább vidéki megemlékezésekre, konferenciák rendezésére, művészeti programok szervezésére fordítják. Ezek Szabó szerint nem férnek bele az egyházak rendes működésébe.

Szabó György, a Magyarországi Zsidó Örökség Közalapítvány (Mazsök) kuratóriumának elnöke (Fotó: Domokos Benedek / ZSKF)

A ZSKF kezdeményezése a Mazsök részéről nyitott fülekre talált, és a civilekkel való egyeztetések után a Mazsök kuratóriuma úgy döntött, hogy további 35 millió forint kerül majd szétosztásra azon civil szervezetek számára, amelyek úgy gondolják, hogy méltatlan elbánásban részesültek. Ezt az összeget a Mazsök a saját vagyonából finanszírozza, tájékoztatott Szabó György.

Szücs Balázs szerint a közösség azért van, hogy segítse az embereket. Vannak szervezetek, amelyek jó szolgáltatásokkal teszik ezt, mondta Erzsébetváros alpolgármestere. Kiemelte a Mazs Alapítvány tevékenységét, amely holokauszt-túlélők megsegítésén dolgozik, valamint a kerületben működő Erzsébetvárosi Zsidó Örökségért Alapítványt. Ezen kívül az önkormányzat támogatta az Élet Menete Alapítvány által nemrég felállított emléktáblát. Szücs a Gólem Színházzal való jó partneri kapcsolatokat méltatta, kiemelve a Zsidó Budapest 150 éve programsorozatot. A budapesti gettóra emlékezve egy általa kezdeményezett emlékművet fognak felállítani, ehhez kapcsolódóan a gettó határait jelző táblák már kikerültek az utcákra.

Azt érzik, hogy Magyarországon problémás a civil szervezetek támogatása, és emiatt egyre nagyobb a nyomás az önkormányzatokon. A magyar lakosságnak pedig meg kellene értenie, hogy ha szeretnének szolgáltatásokat, működő civil szervezeteket, akkor nekik is felelősséget kell vállalniuk. Sajnos már kevés az, ha valaki kifizeti a jegyet egy programra, fogalmazott Szücs Balázs, aki szerint a szervezeteknek fejlődniük kell, hogy biztosítani tudják saját finanszírozásukat.

Fotó: Domokos Benedek / ZSKF

Szabó György a zsidó jövőkép kapcsán megjegyezte, hogy a fiatalok elérésében a zsidó kultúrának és művészetnek nagyon nagy szerepe van. A holokauszt emlékezetének szintén, de a zsidóság nem csak a holokauszt. A meglévő zsidóságba kell életet lehelni, aktívvá tenni, akár nem vallásos, akár vallásos szervezetek által. A lényeg, hogy minél több zsidó fiatal becsatlakozzon abba az áramlásba, ami elkezdődött néhány évvel ezelőtt.

Arról, hogy miért is olyan nehézkes a nagy zsidó egyházakon kívüli civil szervezeteknek a működésüket biztosító forrásokhoz hozzájutniuk, a ZSKF konferenciájának első beszélgetésén esett szó:

Két szék közé esnek a zsidó civilek, amikor forrásokhoz próbálnak hozzájutni

A ZSKF a hazai zsidóság jövőjéről szóló konferenciája első beszélgetésének résztvevői azt a kérdést járták körül, hogy miért is olyan nehézkes a nagy zsidó egyházakon kívüli civil szervezeteknek a …

  • Zsidónak lenni nem kerül pénzbe, a zsidó média viszont nincs ingyen.

    Támogasd te is Magyarország egyik legolvasottabb zsidó lapját, a Kibic Magazint!

    Támogatom»

Facebook
Twitter
Tumblr
Email
WhatsApp