Az amerikai Legfelsőbb Bíróságon a magyar állam és holokauszttúlélők közötti kártérítési per ügye

Az Egyesült Államok Legfelsőbb Bírósága saját illetékességi körébe sorolta hétfőn a magyar állam és holokauszttúlélők között indult kártérítési ügyet, amelyben ősszel tart ismételt meghallgatást.

A Legfelsőbb Bíróság tagjai meghallgatják majd a felek érveit a magyar állam kezdeményezésére, amely a felperesek keresetének érvénytelenítését szeretné elérni. Az ügyben az Egyesült Államok legfőbb jogi fóruma arról hivatott dönteni, hogy amerikai bíróság jogosult-e a jogvita eldöntésére.

Az auschwitz-birkenaui haláltábor (Fotó: Fortepan / Lili Jacob)

A vészkorszakot túlélő 14 ember még 2010-ben indított kártérítési pert egy amerikai bíróságon a magyar állam és a magyar államvasutak ellen a tőlük és családjuktól 1941-ben elkobzott vagyonért.

Az Egyesült Államok Legfelsőbb Bírósága 2020-ban már tárgyalta az ügyet, és 2021-ben hozott határozatában visszautalta azt a Washingtonban működő fellebbviteli bíróság elé, amely később harmadik alkalommal is elutasította a bírósági kereset megsemmisítését.

Az elmúlt 14 évben a jogvita több amerikai bírósági fórumot is megjárt, a bírósági döntések egy része ejtette az ügyet az amerikai jogi illetékesség hiánya miatt, egyes bírósági határozatok ellen a magyar állam jogi képviselői fellebbeztek. Az elhúzódó ügy így került most már második alkalommal az Egyesült Államok Legfelsőbb Bírósága elé.

2021-ben a magyar állammal szembeni pert érintő döntéssel egy időben a Legfelsőbb Bíróság egy hasonló perben a német állam mellett foglalt állást. Az az eljárás a több százmillió dollár értékűre becsült egyházi ereklyegyűjteményről, a Guelph-kincsről szólt, amelyért zsidó kereskedők örökösei indítottak kártérítési keresetet 2015-ben.

Az Egyesült Államok törvényei szerint szuverén államok, mint Magyarország is, amerikai bíróság előtt nem vonhatók felelősségre. Ugyanakkor a vonatkozó szövetségi jogszabály (Foreign Sovereign Immunities Act) kivételt is megállapít, ami olyan bírósági keresetekre vonatkozik, amelyekben nemzetközi jog megsértésével járó vagyonelkobzás történt.

A magyar állam, illetve magyar államvasutak és a holokauszttúlélők közötti jogvitában arról kell határoznia a Legfelsőbb Bíróságnak, hogy a kivétel megáll-e a vonatkozó ügyben. A magyar állam korábban közölt álláspontja szerint a Magyarországot, annak egyes szerveit és korábbi magyar állampolgárokat érintő perekben a magyar bíróságoknak kell eljárniuk.

  • Zsidónak lenni nem kerül pénzbe, a zsidó média viszont nincs ingyen.

    Támogasd te is Magyarország egyik legolvasottabb zsidó lapját, a Kibic Magazint!

    Támogatom»

Facebook
Twitter
Tumblr
Email
WhatsApp