Egyoldalú a gázai háborúról szóló diskurzus a magyar zsidó diaszpórában

Egy kutatás során három szociológus vizsgálta meg az október 7-i támadással és az azt követő háborúval kapcsolatos internetes tartalmakat a hazai zsidóság körében. Az eredményeket Surányi Ráchel a legutóbbi Limmud Napon ismertette.

Az október 7-i terrortámadás, a háború és annak hatása a világ zsidó közösségeire volt a témája a június második hétvégéjén megrendezett Limmud Napnak. A Limmud Magyarország eseményének egyik előadója Surányi Ráchel szociológus volt, aki két kutatótársával, Félix Anikó szociológussal és Gerő Mártonnal, az ELTE oktatójával, a Társadalomtudományi Kutatóközpont tudományos munkatársával együtt vizsgálta meg a háborúról szóló diskurzust a magyar zsidó diaszpórában.

Surányi Ráchel a Csányi5-ben megrendezett Limmud Napon (Fotó: Mayer András / Limmud Magyarország)

A Csányi5-ben tartott előadás ennek a kutatásnak a részeredményeit ismertette. A kutatók a háború kapcsán a magyar zsidó diaszpórában keringő narratívákat elemezték. Surányi Ráchel elmondta, hogy a kutatásban az október 7. és január 15. közötti időszakot vizsgálták kvantitatív és kvalitatív módszertant használva. Az ebben az időszakban képződött internetes tartalmakat kulcsszavak alapján szűrték, és leginkább a honlapokra és a Facebookra fókuszáltak.

A kutatásban a magyar zsidó civil és vallási szervezetek, valamint a magyar zsidó médiumok tartalmait elemezték. A személyes Facebook-profilok tartalmait nem, csak az oldalakét tudták vizsgálni az általuk használt Sentimer elnevezésű technikai eszközzel. Az adatok elemzésén túl szakértői interjúkat is készítettek, illetve a témában megtartott eseményekre is ellátogattak, de ezek feldolgozása még nem készült el.

Végül a vizsgált időszak alatt született 4670 bejegyzés került bele az adatbázisukba. A legaktívabb a témában a Neokohn volt 1433 bejegyzéssel, amelyet a Szombat (1209 bejegyzés), az Izraelinfo (748), a zsido.com (506), a mazsihisz.hu (343) és a Kibic Magazin (232) követ. (Az adatok július 18-án frissítve lettek a cikk korábbi verziójához képest.)

Az elemzés kitér a bejegyzések időrendi eloszlására, amiből látszik, hogy az október 7. utáni napokban született a legtöbb poszt és cikk a témában. A konfliktus kiemeltebb eseményei során, mint a túszok szabadon engedése vagy az iráni támadás valamennyire ismét emelkedett a bejegyzések száma. Az első 100 napban az október 7-i támadással kapcsolatos tartalmakból kétszer annyi volt, mint az izraeli válaszcsapásról szólókból, pedig ekkor már jó ideje tartott a gázai háború.

Fotó: Mayer András / Limmud Magyarország

Surányi Ráchel előadásában bemutatta, hogy az adatbázisba kerülő bejegyzéseket a kvalitatív elemzés során két témára osztották fel, az egyik az október 7-i támadás, a másik az izraeli válaszcsapás volt.

A főbb narratívák az előbbivel kapcsolatban a következők voltak:

  • „A terrorizmus soha nem igazolható”
  • Irán van mindemögött
  • Civilizáció/emberiség elleni tett volt
  • El fogja érni Európát is
  • Katonai választ követel
  • Trauma érte a zsidóságot / Izraelt, amiből nehezen fognak kilábalni – fordulópont

A marginálisabb, sokszor kritikával illetett narratívák:

  • A palesztinoknak joguk van megvédeni magukat: az ellenállás legitim eszköze, a megszállásra adott reakció
  • Nem segíti elő a palesztin ügyet
  • A baloldal relativizálja a helyzetet, nemzetközi kitekintésben.

Az elemzéssel kapcsolatban Surányi Ráchel kiemelte, hogy nagyon egyoldalú volt az egész eseménynek a leírása, és nem találtak olyan tartalmat, amely kicsit is eltérne a fentebb vázolt narratíváktól.

A bejegyzésekben előforduló kifejezések között előfordult a „második holokauszt”, 9/11, „Izrael fekete napja”, „legsúlyosabb támadás Izraelen belül az állam megalapítása óta”. A bejegyzésekben október 7. kapcsán először támadásról írtak, aztán az idő haladtával előkerültek a terrorcselekmény, pogrom, mészárlás kifejezések.

A Vaskardok hadművelet elnevezésű izraeli válaszcsapás kapcsán szintén nagyon egyoldalú narratívákat találtak az elemzés során. A főbb narratívák itt az alábbiak voltak:

  • Jogos önvédelem, sőt, az egész Nyugatot védi, ezért kötelességük (lenne) támogatni
  • „A terror elleni honvédő háború”, „a szárazföldi invázió elkerülhetetlen”
  • A Hamász megsemmisítése a cél és ez szükséges a békéhez
  • A civilek haláláért is a Hamász felelős, mert emberi pajzsként használja őket
  • Izrael nagyon odafigyel a helyi lakosságra

A kutatók a bejegyzések között nagyon kevés olyan tartalmat találtak, ami egy másik álláspontot képvisel, az egyrészt-másrészt nagyon ritkán került elő, mondta Surányi Ráchel. Az olyan narratívák, mint például, hogy Izrael népirtást követ el a palesztinok ellen, aránytalan az izraeli megtorlás vagy Izrael háborús bűnt követ el kizárólag idézetekként szerepeltek, kritikával ellátva. A szociológus egy marginális narratívát is bemutatott, miszerint minden egyes civil áldozat növeli a terrorista potenciált Gázában. Ez a vizsgált bejegyzések között csak egyszer került elő.

Fotó: Mayer András / Limmud Magyarország

A kutatás során a magyar zsidó portálokat elemezve azt találták, hogy a Szombat és a Neokohn tartalmai a témában nagyon hasonlóak voltak, bár stílusbeli különbségek vannak a két lap között. Míg Surányi Ráchel szerint a Neokohn esetében sokszor inkább az Origo és a Pesti Srácok szintű stílussal találkoztak, addig a Szombatra nem ez a jellemző.

A Kibic és az Izraelinfo, bár tartalmaiban nem azonosak, hozzáállásban a kutató hasonlónak nevezte a két lapot. Az Izraelinfo inkább az izraeli magyaroknak szóló tartalom, amelyet Magyarországon élők is olvasnak ugyan, de a lap az izraeli társadalomra fókuszál jobban. Izraelben pedig nyilván más megélni az egészet, mint innen Magyarországról. Ezen a két portálokon a kutatók találtak olyan témákat, amelyek a Neokohn vagy a Szombat felületén nem jelentek meg. Surányi Ráchel Yuval Noah Harari egyik írását hozta példának, amely magyar fordítása a Kibicen jelent. Az Izraelinfón pedig több olyan tartalom van (az MTI-s híradások mellett), ahol az izraeli életről számolnak be, ezzel közelebb hozva az olvasót a konfliktus „hátországához”. De összességében a főbb narratívák itt is egy irányba mutattak.

A szociológus arra is felhívta a figyelmet, hogy a magyar zsidó portálok nem igazán foglalkoznak a tényellenőrzéssel. Példának hozta azt a hírt, hogy 40 lefejezett csecsemőt találtak az egyik megtámadott kibucban. Ezt hivatalosan sosem erősítették meg, és később kiderült, hogy nem volt igaz. A vizsgált hazai zsidó portálok viszont nem jelezték a későbbiekben sem, hogy a hír nem valós, pedig a Lakmusz még egy tényellenőrzést is közzétett az esettel kapcsolatban.

A kutatók 540 bejegyzésből álló minta alapján további elemzést végeztek egy szoftver segítségével, amely során témákra bontották le a hazai zsidó portálok tartalmait az október 7-i események, az izraeli válasz, a háború és az ezt követő reakciók szerint, legyenek azok megemlékezések, antiszemitizmus, palesztin- vagy éppen Izrael-párti kiállások.

Az így kapott eredmény alapján a Szombat és a Neokohn tartalmai itt is több hasonlóságot mutatnak, kivétel, hogy a Szombat többet foglalkozott az antiszemitizmussal és a biztonsággal. A Neokohn felületén pedig többször jelentek meg a magyar politikusok megnyilvánulásai a témában, és több volt az izraeli politikai tartalom is. A Kibic Magazin esetében bekerült a leggyakoribb témák közé a béke, az Izraelinfón pedig, nem meglepő módon az izraeli témák kerültek előtérbe. A két lap a felelősség kérdésével is többet foglalkozott.

Fotó: Mayer András / Limmud Magyarország

A zsidó vallási szervezetek oldalain, az EMIH zsido.com honalapján és a mazsihisz.hu weboldalon található témák között az előbbin nagyon sokat foglalkoztak az izraeli kontextussal, és kevésbé a hazai történésekkel. A Mazsihisz oldalán ezzel szemben a magyar politikusokkal, valamint a hazai szolidaritási eseményekkel foglalkoztak leginkább. A zsido.com a hazai történések közül kizárólag az EMIH-hez köthető eseményekkel foglalkozott, míg a mazsihisz.hu többször kiemelte a szervezetek közötti összefogás jelentőségét. Surányi Ráchel még kiemelte, annak ellenére, hogy két vallási szervezet portáljáról van szó, a zsido.com oldalon jóval több volt a vallásos tartalom, mint a Mazsihisz oldalán.

Surányi Ráchel szerint összességében el lehet mondani, hogy a magyar zsidó diaszpórában nagyon egyoldalú tartalmakat találtak az október 7. utáni első 100 nap elemzése során. Hiányoztak az egyrészt-másrészt tartalmak, a humanitárius katasztrófa kifejezés például csak háromszor szerepelt a vizsgált 540 tartalom között, és abból kétszer idézőjelben és kritikával illetve, de a gázai palesztinokról, mint áldozatokról is kevés szó esett.

Az október 7-ről és az azt követő háborúról a hazai zsidó nyilvánosságban zajló egyoldalú diskurzusra a Limmud Nap egy másik előadása lehet jó példa:

Seres László: Izraelnek a saját népét kell megvédenie

Június második hétvégéjén, a Csányi5-ben megrendezett Limmud Nap témája az október 7-i terrortámadás volt, a háború és annak hatása a világ zsidó közösségeire. A Limmud Magyarország eseményének uto…

  • Zsidónak lenni nem kerül pénzbe, a zsidó média viszont nincs ingyen.

    Támogasd te is Magyarország egyik legolvasottabb zsidó lapját, a Kibic Magazint!

    Támogatom»

Facebook
Twitter
Tumblr
Email
WhatsApp