A holokauszt egyedi, minden más népirtástól különböző

A magyar holokauszt 80 év távlatából – jogfosztás, deportálás, emlékezés címmel rendez kétnapos konferenciát a Magyar Történelmi Társulat és a Szegedi Tudományegyetem.

Berend T. Iván történész, az UCLA Department of History professzora a szegedi tanácskozás csütörtöki megnyitóján felolvasott köszöntőjében úgy fogalmazott, történészként nem foglalkozott a holokauszttal, sokkal inkább az ahhoz vezető folyamatokkal, az élet azonban mégis holokauszt szakértővé tette.

Az auschwitz-birkenaui haláltábor (Fotó: Fortepan / Lili Jacob)

Tizennégy éves kamaszként miután a Wehrmachtnak végzett rabszolgamunka után több magyar börtönt is megjárt, Dachauba deportálták. A náci összeomlás előtt néhány nappal az SS megkezdte foglyai kiirtását, a közeli hegyekbe vitték, de sikerült megszöknie.

Karsai László, az SZTE BTK Jelenkortörténeti Tanszék professzor emeritusa a konferenciát megnyitó előadásában kifejtette, a holokauszt egyedi, minden más népirtástól különböző. Soha korábban nem fordult elő, hogy egy állam vezetői alapvetően vallási kritériumok alapján kijelölt embercsoport valamennyi tagjának kiirtását célul tűzték volna ki.

A holokausztnak nem volt katonai, gazdasági, vallási oka. Nem a meggyilkoltak száma teszi különlegessé, a gázkamrákban öltek meg nem zsidókat is. A hatmillió zsidó áldozat kevesebb mint a felét gyilkolták meg a haláltáborokban – közölte a történész. A zsidók sorsát nem az döntötte el, hogy az első világháború vagy az 1938 előtt melyik országban volt erősebb az antiszemitizmus – hangsúlyozta a kutató.

A náci Németországban nagyon sokan megértették, ha a zsidókérdésben úgy cselekszenek, mintha maga a Führer adott volna utasítást, az előmozdítja karrierjüket. A Németország kegyeiért folyó tülekedésben a szövetséges országok számára fontos kérdés volt, hogyan bánnak a saját zsidóságukkal – szögezte le Karsai László.

Ami közös Magyarországon és a környező országokban az az, hogy az átlagemberek többsége és a jobboldali politikusok szeretik saját népüket a náci megszállók tehetetlen áldozataként látni. A felelősséget pedig Magyarországon több mint 550 ezer, Romániában 287 ezer, Szlovákiában csaknem 80 ezer, Horvátországban 30 ezer, Szerbiában 14,5 ezer zsidó halálért főleg, elsősorban vagy kizárólag a náci megszállókra hárítják – hangsúlyozta a professzor.

A kétnapos konferencián történészek, jogtörténészek, jogászok, politológusok kilenc szekcióban, mintegy harminc előadáson mutatják be a holokauszthoz vezető folyamatokat, a vészkorszak eseményeit, valamint emlékezetét. A konferenciához kapcsolódva a Szegedi Tudományegyetem a tanácskozásnak helyet adó jogtudományi karán egy kiállítást is rendeztek, amely a szefárd zsidó származású Landesberg család építette, Magyar Ede tervezte szecessziós palota történetét mutatja be.

  • Zsidónak lenni nem kerül pénzbe, a zsidó média viszont nincs ingyen.

    Támogasd te is Magyarország egyik legolvasottabb zsidó lapját, a Kibic Magazint!

    Támogatom»

Facebook
Twitter
Tumblr
Email
WhatsApp