Zsinagógát és zsidó temetőket tettek rendbe scheiberes diákok a Balaton-felvidéken

A Scheiber Sándor Iskola tanulói és önkéntesek tisztítottak meg zsidó temetőket és a zsinagógát Kővágóörsön és környékén. A Káli-medence Zsinagógája Alapítvány Micva Napján jártunk.

Kóser szendvicsekkel és egy csapat scheiberes diákkal indulunk útnak a Balaton-felvidékre egy májusi reggelen. A Káli-medence Zsinagógája Alapítvány szervezett Micva Napot, hogy amennyire csak lehet, rendbe tegyék a környék három zsidó temetőjét, valamint a kővágóörsi zsinagógát a diákok és önkéntesek segítségével. A helyszínen az alapítvány részéről Jusztin Ádám, a Maccabi VAC elnöke osztja szét az embereket, több munkaerő kell oda, ahol már ránézésre is nehezebbnek tűnik a feladat.

Szentantalfa zsidó temetőjében folyik a munka a Káli-medence Zsinagógája Alapítvány Micva Napján (Fotó: Róth Tamás)

A Csicsói-medencében avagy a Nivegy-völgyben, Zánka és Nagyvázsony között elhelyezkedő Szentantalfa kicsiny zsidó temetőjét például teljesen beborította a növényzet. A helyi futballpálya mellett lévő temetőt évekkel ezelőtt egyszer már megtisztította a Lauder Iskola Kibuci Bucik tábora, azóta a Káli-medence Zsinagógája Alapítvány gondozásába került. Most a Scheiber Sándor Iskola gimnazistáin a sor, hogy eltávolítsák a sírkövek körül burjánzó növényzetet. A temető körüli kőfal már csak nyomokban látható, nem okoz gondot a levágott ágakat áthajítani felette. Az egykori kapura is csupán a megmaradt keret emlékeztet. A hosszú távú tervek között szerepel a ledőlt sírkövek felállítása, új kerítés és egy új kapu, sorolja Jusztin Ádám.

Az alapítvány kezelésében lévő másik temető Kővágóörsön már kimondottan jó állapotban van. Persze dolgoztak is rajta rendesen azért, hogy így legyen. Amikor átvették még alig lehetett megközelíteni, mindent sűrű növényzet borított, mutat körbe Vikor András, az alapítvány egyik létrehozója. Szemetet dobáltak át a kerítésen a helyiek, és annyi növénytől kellett megtisztítani a temetőt, hogy amikor elkezdték elégetni, rájuk hívták a tűzoltókat. Azóta a sírköveket felállították és rögzítették, a temető új kapujához rendezett út vezet, amely szélére nemrég fákat ültettek. Invitálták is a szomszédokat, jöjjenek megnézni, egyikük elmondta, hogy 40 éve nem járt arra, pedig itt lakik nem messze.

A kővágóörsi zsidó temető új kapuja (Fotó: Róth Tamás)
Winkler Miksa instruálja a diákokat Kővágóörs zsidó temetőjében (Fotó: Róth Tamás)

Tennivaló azért itt is akad bőven. Winkler Miksa, a vidéki zsidó temetők ügyének egyik leglelkesebb képviselője instruálja a fiatalokat. A földből kiforgatott köveket egy kupacba kellene pakolni, amin héber felirat van, azt külön helyre, hiszen értéket képvisel. Gereblyézés és a sírkövek lepucolása szintén megtalálható az elvégezendő feladatok listáján.

A piacáról ismert Káptalantótihoz tartozó temetőben viszont megint csak a burjánzó növényzet eltakarítása a cél. A kicsiny temetőre nem könnyű rátalálni, a Tapolcára vezető út mentén egy erdős rész kellős közepén található. Az erdő mellett szőlőtövek sorakoznak, a háttérben a Csobánc magasodik ki a tájból. A sírokhoz nem vezet út, a fák között egy kitaposott ösvényt követve jutunk el a temetőbe, amelyet addigra már megtisztítottak az önkéntesek és scheiberes segítőik. A mindenfelé dőlő sírkövek nemrég lettek felállítva és rögzítve a Mazsihisz által.

Felállított és rögzített sírkövek a Káptalantótihoz tartozó temetőben (Fotó: Róth Tamás)
Jusztin Ádám szedi össze a levágott növényzetet Káptalantóti zsidó temetőjében (Fotó: Róth Tamás)

A környék zsidó temetőiben nyugvókról nem sokat lehet tudni, sok sírkő vagy a földben lehet, vagy elhordták a helyiek, mint ahogy az például Veszprémben, a Szél utcai zsidó temető esetében is történt, ahol a környéken több olyan ház is található, amely alapjaiba a sírkövekből is kerültek. Hogy tisztább legyen a kép az alapítvány megbízta Hangodi László történészt, hogy készítsen egy átfogó tanulmányt a régió zsidóságáról. Jusztin Ádám azt is elárulta, hogy a nyáron a Magyar Zsidó Kulturális Egyesülettel (Mazsike) közösen zsidó helytörténeti sétákat terveznek tartani, ami várhatóan szintén hozzájárul majd, hogy minél többet megtudjanak a helyi zsidóság történetéről.

A temetők méretéből jól látható, hogy sokáig Kővágóörs volt a térség zsidóságának központja. A 18. század végétől éltek itt zsidók, a helyi hitközség 1778-ban, a Hevra Kadisa (a zsidó temetkezési szentegylet) 1820-ban, a nőegylet pedig 1838-ban jött létre. A település főutcáján szinte mindegyik épület „zsidóház” volt, tudjuk meg a Mozi Étteremben, ahol paprikás krumplira látják vendégül a csapatot a munkálatokat követően. A vendéglőnek helyt adó háznak, ahol korábban mozi is üzemelt, szintén zsidó tulajdonosa volt egykoron. A közösség az 1820-as években építette fel a zsinagógáját, amelyet a Káli-medence Zsinagógája Alapítványt létrehozó négy magánszemély vásárolt meg 2019-ben. Egy üzletember volt a korábbi tulajdonos, aki nem akart semmit kezdeni az épülettel, de eladni sem akarta, végül sikerült meggyőzni. Az alapítvány célja, hogy „a zsinagóga felújításra kerüljön és zsinagógaként, helyi kulturális központként, turisztikai célpontként működjön tovább”.

Zsidó temető Kővágóörsön (Fotó: Róth Tamás)
A kővágóörsi zsinagógánál is javában folyik a munka (Fotó: Róth Tamás)

A kulturális cél az utóbbi időben megvalósulni látszik, koncertek és más események töltik meg nyaranta a zsinagóga udvarát, ahol most is láthatók a Czingel Szilvia kulturális antropológus kutatásain alapuló Elvarratlan szálak című kiállítás anyagai. A vallási élet viszont csak lassan szivárog vissza, ugyan tartottak itt már hanukai gyertyagyújtást és bát micva ünnepséget, de a romos zsinagóga egyelőre nem alkalmas istentiszteletek megrendezésére. A későbbiekben az épülethez toldott női karzat lépcsője beomlott, a törmeléket az önkéntesek talicskázzák ki egy konténerbe. A zsinagóga belső terét eközben fecskék vették birtokukba vidáman csivitelve.

A beomlott lépcső, amely a női karzatra vezetett (Fotó: Róth Tamás)
Önkéntesek és diákok talicskázzák ki a kővágóörsi zsinagóga beomlott lépcsőjének maradványait (Fotó: Róth Tamás)

A zsinagóga és környezete egyre szebb lesz, jórészt az önkéntesek és a diákok munkájának köszönhetően, hangsúlyozza Jusztin Ádám. Ezzel együtt az állagmegóvás nagyon komoly anyagi ráfordítást igényel, jelenleg csak az olyan égető problémákat, mint egy beázás tudják orvosolni. Az épület műemlék jellege miatt igen költséges minden beavatkozás, folyamatosan lobbiznak, de elsősorban állami pályázati lehetőségben reménykednek a komolyabb felújítás érdekében.

Kővágóörsön és Szentantalfán az önkormányzatok annyiban segítenek, hogy viszik tovább a temetők kaszálását. Káptalantóti temetőjénél pedig a helyi gazda szokott besegíteni. A szükséges eszközök beszerzéséhez a Mazsihisz temetőkkel foglalkozó részlegétől kaptak támogatást. Tamás Péter, a Mazsihisz vidéki temetőrendezési csoport vezetője nagyon sokat segít abban, hogy az alapítvány hatékonyabban tudja ellátni a feladatát, mondja Jusztin Ádám. Ezeket az eszközöket egyrészt az alapítvány használja, de a ha van olyan szervezet, mint a fentebb már említett Kibuci Bucik, akkor adott esetben ezeket ők is meg tudják kapni.

Scheiberes diákok Szentantalfán küzdenek a zsidó temetőt elborító növényzettel (Fotó: Róth Tamás)
A csapat egy része Szentantalfán (Fotó: Róth Tamás)

Ez volt az első olyan önkéntes Micva Nap, amelyre szervezetten diákok is érkeztek, igaz valamivel kevesebben a vártnál. A Scheiber Sándor Iskola tanulói és az önkéntes csapat így is komoly munkát végzett, és hatalmas mennyiségű növényzettől szabadította meg a zsidó temetőket. Szentantalfán még maradt némi munka, de a diákok és az őket kísérő tanárok megígérték, ha lehetőségük lesz rá, szeptemberben visszajönnek.

  • Zsidónak lenni nem kerül pénzbe, a zsidó média viszont nincs ingyen.

    Támogasd te is Magyarország egyik legolvasottabb zsidó lapját, a Kibic Magazint!

    Támogatom»

Facebook
Twitter
Tumblr
Email
WhatsApp