Petíció indult, hogy Sulyok Tamás ne tartson beszédet a holokauszt magyarországi áldozatainak emléknapján

Az államfő, aki nem mondott igazat apja nemzetiszocialista múltjáról, április 16-án a holokauszt 80. évfordulója alkalmából fog beszédet mondani a hivatalos állami megemlékezésen.

„Ne tartson beszédet Sulyok Tamás köztársasági elnök április 16-án, a holokauszt magyarországi áldozatainak emléknapján”

– olvasható annak a petíciónak a szövegében, amelyet Kende Péter ügyvéd indított az államfőnek címezve a Szabad aHang oldalán.

Tiltakozom! Ne tartson beszédet Sulyok Tamás a holokauszt emléknapon!

Április 16. a holokauszt magyar áldozatainak emléknapja. Idén, a 80. évfordulón a hivatalos állami megemlékezést a parlament felsőházi termében tartják – elég ízléstelenül éppen ott, ahol a főrendek és az egyházi főméltóságok megszavazták a zsidótörvényeket.

Az Országház felsőházi termében a holokauszt 80. évfordulója alkalmából tartott hivatalos állami megemlékezésen a magyar állam nevében és képviseletében Sulyok Tamás köztársasági elnök is beszédet fog mondani. A petíció szerzője azonban arra mutat rá, hogy az államfő korábban nem mondott igazat édesapja, Sulyok László múltjával kapcsolatban, akit a kommunista terror áldozataként próbált bemutatni.

Karsai László, Ungváry Krisztián és Gergely Anna történészek azonban feltárták, hogy Sulyok apja a Magyar Nemzeti Szocialista Párt (MNSZP) Fejér megyei vezetője volt, aki 1944. június 17-én írt cikkében a zsidók deportálását Magyarország „belső megtisztulásának” nevezte.

„Jöhet hozzánk mindenki, akit zsidó vértől mentessége, erkölcsi feddhetetlensége és magyar nemzetiszocialista meggyőződése erre feljogosít”

– írta Sulyok László Zászlóbontás című cikkében, amely a Fehérvári Naplóban jelent meg.

Sulyok Tamás köztársasági elnök (Fotó: MTI / Koszticsák Szilárd)

A köztársasági elnök apja zsidóktól elvett lakást és „zsidóbútorokat” is kérvényezett a Nemzeti Szocialista Párt számára 1944. június 9-én, amikor Székesfehérváron június 5. és 10. között négyes sorokban vezették a zsidókat a csillagos házakból a városon keresztül a síneken túl lévő, használaton kívüli Szabó-téglagyárba.

Az apjával kapcsolatosan napvilágra került információkat Sulyok Tamás nemtelen támadásnak nevezte, és úgy nyilatkozott, hogy „értelmetlen vitákkal megterhelni a közéletet nem szeretném”.

A petíciót cikkünk megjelenésének pillanatában több mint 1600-an írták alá.

  • Zsidónak lenni nem kerül pénzbe, a zsidó média viszont nincs ingyen.

    Támogasd te is Magyarország egyik legolvasottabb zsidó lapját, a Kibic Magazint!

    Támogatom»

Facebook
Twitter
Tumblr
Email
WhatsApp