Motorzajjal nyomták el az auschwitzi táborból jövő sikolyok hangját

Az Érdekvédelmi terület azokról az emberekről szól, akik ignorálják a szörnyűségeket maguk körül.

A Martin Amis angol író 2014-es regényén alapuló filmben Auschwitz parancsnoka, Rudolf Höss (Christian Friedel) és felesége, Hedwig (Sandra Hüller) egy haláltábor melletti házban és kertben igyekeznek áloméletet teremteni a családjuknak, olvasható a film hazai forgalmazója, az ADS Service sajtóközleményében, amelyet abból az alkalomból osztottak meg, hogy Jonathan Glazer Érdekvédelmi terület című filmje február 15-től a magyar mozikba került.

Fotó: ADS Service

Jonathan Glazer filmje a Cannes-i Filmfesztiválon mutatkozott be, ahol egyből elnyerte a fesztivál Nagydíját. A 96. Oscar-gálán öt kategóriában jelölték: legjobb film, legjobb rendező, legjobb nemzetközi film, legjobb adaptált forgatókönyv és legjobb hang kategóriákban versenyez.

Martin Amis, az alapregény szerzője 2023. május 19-én halt meg, ugyanazon a napon, amikor a film világpremierjét tartották a Cannes-ban. Az Érdekvédelmi terület egyébként csak lazán alapul Amis provokatív könyvén, mely egy fiktív szerelmi történetet mesél el három nézőpontból, sokszor humoros nyelvet használva, hogy elidegenítse az olvasót.

Glazer első nem angol nyelvű filmjét az Auschwitz Múzeum mellett forgatták 2021 nyarán. Sandra Hüller eredetileg el sem akarta vállalni a szerepet, mert túl sok semmitmondó holokauszt drámát látott, emellett „nem érdekli a kegyetlenség és az erőszak”. Christian Friedelt sem volt egyszerű rávenni, egy náci tömeggyilkos szerepe neki sem volt az álma, emellett a partnerét játszó színésznő kiléte sem volt mindegy számára.

Glazer mindenképp őket akarta a szerepre, miután részletesen megbeszélték miről nem fog szólni a film, már nyitottak voltak. „Amikor találkoztam Jonathannal, rájöttem, hogy valójában nem is Hössékről szól a film” – mondta Hüller.

„Sokkal inkább az emberekről, akik ignorálják a szörnyűségeket maguk körül. Ez egy olyan film, amin elbizonytalanodunk. És el is kell bizonytalanodnunk. Meg kell kérdezni magunktól: ezek mi vagyunk? Mi is ezt tesszük? Mi is ezt tesszük minden egyes nap? Ez tette számomra érdekessé.”

A forgatás alatt Friedelt rémálmok gyötörték, pánikrohamai is voltak. „Nagyon közel voltunk a táborhoz, felelősséget éreztünk az áldozatok iránt. A tudatalattim beindult.”

Jonathan Glazer rendező több kamerát helyezett el a házban és a kertben, ami lehetőséget adott arra, hogy a színészek minél természetesebben, a stáb jelenléte nélkül játszanak. Emiatt több mint 800 órányi nyersanyaguk volt, mielőtt vágni kezdték a filmet.

Az éjjel játszódó, hőkamerával felvett jeleneteket valós események inspirálták. A tábor környékén élő lengyelek a gyerekeket küldték ki élelmet kirakni a foglyoknak, mert ők kevésbé voltak gyanúsak a katonáknak. A rendező egy 90 éves lengyel nővel is beszélt erről, aki az éjszaka közepén segített a zsidóknak. A filmbeli jeleneteket mindenképp éjjel, világítás nélkül akarták felvenni, hogy minél autentikusabb legyen, ehhez pedig a hőkamerát találták a legmegfelelőbbnek – hogy a néző valamit azért lásson.

Mica Levi zeneszerző egy hosszú filmzenét írt a filmhez, a rendező viszont úgy döntött, hogy a film nagy részében nem használ zenét, helyette a zajokra koncentrálnak, hogy minél érzékletesebben ábrázolják a képernyőn kívül, a táborban zajló borzalmakat. A film kültéri jelenetei során többször hallható egy motor is, amit a való életből emeltek át: Rudolf Höss auschwitzi parancsnok felbérelt egy embert, hogy járassa a motort, a táborból jövő sikolyok hangjának elnyomására.

  • Zsidónak lenni nem kerül pénzbe, a zsidó média viszont nincs ingyen.

    Támogasd te is Magyarország egyik legolvasottabb zsidó lapját, a Kibic Magazint!

    Támogatom»

Facebook
Twitter
Tumblr
Email
WhatsApp