A sófár hangjára szállt fel az égbe több ezer fehér léggömb az egykori budapesti gettó felett

Élőlánccal emlékeztek meg diákok és a ZSKF zsidó civil szervezeteinek tagjai a gettó felszabadulásának 79. évfordulójára.

A rossz idő ellenére is mintegy 2000 diák a hetedik kerületi és a zsidó iskolákból, valamint a 21 zsidó civil szerveztet tömörítő Zsidó Közösségi Fórum Szövetség (ZSKF) tagjai élőlánccal vették körbe az egykori budapesti gettó területét csütörtök reggel.

Diákok az egykori budapesti gettó körüli élőláncban (Fotó: Kibic)

A gettó felszabadulásának 79. évfordulójára emlékezve a szemerkélő esőben a diákok és a zsidó civilek fehér lufikkal a kezükben állták körbe az egykori pesti gettót határoló utcákat. A léggöbökhöz a gettóban életüket vesztett emberek neveit rögzítették. A szervezők (Gólem Színház) a területet 16 szakaszra osztották fel, a különböző szakaszokban egy-egy iskola vagy szervezet alkotta meg az élőláncot, amelyhez bárki csatlakozhatott.

Zsidó civil szervezetek képviselői gyülekeznek a Gólem Központ előtt a Csányi utcában (Fotó: Kibic)

A Csányi utcában, a Gólem Központtal szemközt lévő Seress Udvarban rövid beszédek hangzottak el. Jákov Hadasz-Handelszman, Izrael magyarországi nagykövete elmondta, hogy a budapesti gettó, amely csak rövid ideig létezett, a II. világháború és a holokauszt borzalmainak egyik szimbólumává vált. A nagykövet hozzátette, hogy a mai megemlékezés nem csak a 79 évvel ezelőtti eseményekről szól, de arról is, ami most a világban zajlik: az antiszemitizmus erősödéséről és arról, ami október 7-én Izraelben történt, valamint a túszokról, akik azóta is a Hamász terroristáinak fogságában vannak.

A ZSKF szervezetei nagy számban vettek részt a megemlékezésen (Fotó: Kibic)

A budapesti gettó a magyar történelem egyik legnehezebb, legsötétebb időszakának a helyszíne”

mondta Karácsony Gergely. A főpolgármester Ferenc pápát idézve Budapestet a hidak városának nevezte, amelyet sok különféle ember érez a saját otthonának, ezért „fel kell szabadítanunk magunkat újra ás újra azokból a gettókból, amelyek elválasztanak minket”. Budapest ugyanis „nem a gettók, nem a falak, hanem a hidak városa”.

Jákov Hadasz-Handelszman, Karácsony Gergely, Niedermüller Péter, Bárdi Zsuzsanna, Szücs Balázs, Heisler András és Borgula András a Seress Udvarban (Fotó: Kibic)

Soha ne felejtsük el, hogy a holokausztot nem mások követték el, a holokausztot magyar emberek ellen csinálták magyar emberek” hangsúlyozta Karácsony Gergely, aki szerint ha ebben nem nézünk szembe saját felelősségünkkel, akkor „soha nem fogunk megszabadulni a történelem terhe alól, és akkor Budapest nem lesz soha a hidak városa a gettók városa helyett”.

Niedermüller Péter, Erzsébetváros polgármestere arról beszélt, hogy 1944-45 nehéz telén a zsidókat bekényszerítették a gettóba, ahol az életnek alig nevezhető mindennapjaikat élték. 79 év távlatából nekünk elképzelhetetlen, hogy milyen lehetett kisgyerekként, nőként, idősként ebben a borzalomban élni. Arról azonban nem lehet elfeledkezni, hogy „mindez itt történt Budapesten, Erzsébetvárosban, a Klauzál téren”, fogalmazott a hetedik kerületi polgármester, hozzátéve, hogy ez „a magyar történelemnek talán a legnagyobb tragédiája”.

(Fotó: Kibic)

Szembe kell nézni azzal, hogy ez, igen, mindannyiunk felelőssége. Nem a németek, a nácik és a zsidók, hanem magyarok fordultak magyarokkal szembe, és hagyták őket cserben”

mondta Niedermüller, aki úgy fogalmazott: „ezt a terhet viselnünk kell”. „Ne csak azokra emlékezzünk, akik itt vesztették az életüket, hanem a felelősségünkre is. Legyünk bátrak szembeszállni a barbársággal” jelentette ki Erzsébetváros polgármestere.

A sófár hangjára emelkedtek a fehér léggöbök a levegőbe (Fotó: Kibic)

A beszédeket követően Verő Tamás főrabbi megfújta a sófárt, amely hangjára több ezer fehér léggömb emelkedett a magasba a gettóban életüket vesztett emberekre emlékezve.

(Fotó: Kibic)
(Fotó: Kibic)

Ez volt az eddigi legnagyobb interaktív megemlékezés, ahol a résztvevők nem passzív szemlélődők voltak, de maguk is tevékenyen részt vettek az eseményen – fogalmazott a Kibicnek a szervezés koordinálását végző Borgula András, a Gólem Színház vezetője és a ZSKF elnöke. Az élőlánc most a Zsidó Budapest 150 Éve programsorozat keretében valósult meg, de a cél az, hogy hagyományt teremtsenek, és minden évben megrendezésre kerüljön az esemény.

A budapesti gettó

A budapesti “nagy” gettó határait megszabó belügyminiszteri rendelet 1944. november 29-én jelent meg, a Dohány utca, Nagyatádi Szabó (ma Kertész) utca, Király utca, Csányi utca, Rumbach Sebestyén utca, Madách Imre út, Madách Imre tér és Károly körút által határolt területet december 10-én zárták le.

A gettó 4513 lakásába 40 ezer embert telepítettek a városban elszórt csillagos házakból. Ez a szám gyorsan emelkedett, a következő év elejére elérte a 70-80 ezret. Az összezsúfolt embereknek a Vöröskereszt erőfeszítései ellenére is csak napi 700-800 kalória élelem jutott (a kenyérfejadag 15 deka volt), amikor pedig december végén bezárult a szovjet ostromgyűrű, a helyzet még kritikusabbá vált. A gettóban az egészségügyi viszonyok minősíthetetlenek voltak, az emberek tömegesen haltak meg, decemberben naponta 80-120 halottat vittek ki onnan.

A gettó 1945. január 18-i felszabadulásakor a Klauzál téren, a Dohány utcai zsinagóga udvarán, valamint több kiürített üzlethelyiségben kb. 3000 temetetlen holttestet találtak.

  • Zsidónak lenni nem kerül pénzbe, a zsidó média viszont nincs ingyen.

    Támogasd te is Magyarország egyik legolvasottabb zsidó lapját, a Kibic Magazint!

    Támogatom»

Facebook
Twitter
Tumblr
Email
WhatsApp