Ferenc pápa a szentföldi harcok leállítását sürgette karácsonyi beszédében

A katolikus egyházfő fájó szívvel gondol azokra az emberekre, akiket a Hamász palesztin iszlamista terrorszervezet fegyveresei október 7-én meggyilkoltak Izraelben, illetve elhurcoltak.

A szentföldi harcok leállítását, a kétségbeejtő humanitárius helyzet megoldását és a közel-keleti konfliktus tartós rendezését sürgette Ferenc pápa karácsonyi beszédében, amelyet a Szent Péter-bazilika erkélyéről mondott el hétfő délben.

Ferenc pápa a Szent Péter-bazilika erkélyén

Mint mondta, fájó szívvel gondol azokra az emberekre, akiket a Hamász palesztin iszlamista szervezet fegyveresei október 7-én meggyilkoltak Izraelben, illetve elhurcoltak, szívén viseli annak a mintegy száz embernek a sorsát, akit még mindig túszként fogva tartanak, és sürgette utóbbiak szabadon engedését. Hozzátette, hogy a Hamász terrortámadása kiváltotta háború viszont ellehetetleníti a Gázai övezeti lakosság életét, az izraeli hadművelet „félelmetes” számú ártatlan civil áldozatot szed. Sürgette a gázaiaknak szánt segélyszállítmányok célba juttatásának elősegítését.

„Az erőszak és a gyűlölet táplálása helyett kezdődjék el a palesztin kérdés megoldása a felek őszinte és kitartó párbeszéde révén, amelyet erős politikai akaratnak és a nemzetközi közösség támogatásának kell kísérnie”

– hangoztatta Ferenc pápa.

„A világ keresztényeinek tekintete most is Betlehem felé fordul, mint minden karácsonykor, de ott most ezekben a napokban a fájdalom tölti meg a szíveket, és csend honol” – mondta az egyházfő, aki hagyománya szerint felsorolta a világ összes háború dúlta térségét, köztük a „mártír” Ukrajnát, Szíriát, Jement, és békét sürgetett mindenütt, Libanonban pedig politikai és társadalmi stabilitást. Mint mondta, végleges békét szeretne Örményország és Azerbajdzsán között, a menekültek biztonságos hazatérését, kölcsönös tiszteletet a szembenálló felek vallási hagyományai és imahelyei iránt.

Megemlékezett az afrikai Száhel-övezetet, az Elefántcsontpartot, Szudánt, Kamerunt, a Kongói Demokratikus Köztársaságot és Dél-Szudánt sújtó konfliktusról. A testvériség erősítését sürgette a Koreai-félsziget két országa között. Megoldást kért a társadalmi és politikai feszültségekre, az embereket méltóságuktól megfosztó szegénységre és a fájdalmas kivándorlásra a dél-amerikai kontinensen.

Kijelentette, hogy nemet kell mondani a háború logikájára: az összes háború nem más, mint céltalan utazás, győztesek nélküli vereség, megbocsáthatatlan őrültség. A háborúk megállításához – tette hozzá – mindenekelőtt a fegyverekre kell nemet mondani, mert „ha sérült lelkű ember keze ügyébe kerül a halál eszköze, akkor előbb vagy utóbb használni is fogja” – jelentette ki.

Hogy lehet békéről beszélni, ha nő a legyártott és eladott fegyverek száma? – tette fel a kérdést. Úgy vélte, a tömeggyilkosságok nagy része „fülsüketítő csendben, de sokak tudtával” történik. Az emberek kenyeret és nem fegyvert akarnak; azok, akik nehezen tudnak megélni, békéért könyörögnek, és fel sem tudják fogni, mennyi állami pénz megy el a fegyverkezésre.

„Beszéljenek róla, írjanak róla, kerüljenek napvilágra a háborúk szálait mozgató érdekek és a belőlük származó nyereség nagysága!”

– szólított fel a pápa.

Emlékeztetett arra, hogy a Megváltó születését Betlehemben a szentföldi kisdedek legyilkolása követte: „Hány ártatlan kisdedet mészárolnak le ma is a világban, olyanokat is, akik még az anyaméhben vannak, hányat a háború elől menekülő, elkeseredett emberek gyermekei közül? Ők a mai világ Kisjézusai”.

A betlehemi gyermek azt kéri tőlünk, hogy legyünk a hangja azoknak, akiknek a szava nem hallatszik: az ártatlanoké, az éhezőké, a munkanélkülieké, a jobb jövő reményében elvándorlóké, a gátlástalan emberkereskedőknek kiszolgáltatottaké – mondta.

Ferenc pápa ülve olvasta fel beszédét, amelynek végén latinul elmondta a Rómának és a világnak szóló áldását, az Urbi et Orbit. A Vatikán által megadott adatok szerint az egyházfőt a Szent Péter téren és távolabb mintegy hetvenezer ember hallgatta.

  • Zsidónak lenni nem kerül pénzbe, a zsidó média viszont nincs ingyen.

    Támogasd te is Magyarország egyik legolvasottabb zsidó lapját, a Kibic Magazint!

    Támogatom»

Facebook
Twitter
Tumblr
Email
WhatsApp