Képtárként működik tovább a várpalotai zsinagóga

Az egykori zsinagógát 1840-ben avatták fel, a holokauszt után vájáriskola ebédlője is működött benne.

Közöségi térként, a kultúra szentélyeként működhet tovább az egykori várpalotai zsinagóga – mondta Navracsics Tibor területfejlesztési miniszter a felújított épület hétfői ünnepélyes átadásán. A tárcavezető az eseményen emlékeztetett, hogy a helyi zsidóságot ugyan megsemmisítették a második világháborúban a nácik és a nyilasok, de az egykori közösség emlékét megőrizték az utánuk jövő generációk.

A felújított, képtárként tovább működő egykori várpalotai zsinagóga (Fotó: MTI / Bodnár Boglárka)

Navracsics Tibor elmondta, az immár kiállítótérként funkcionáló épület jól illeszkedik a Veszprém-Balaton 2023 Európa Kulturális Fővárosa (EKF) programsorozatába, ugyanakkor nemcsak egymás felé nyit ablakot, hanem a múlt felé is, hirdeti az elődök emlékezetét és dicsőségét. A miniszter reményét fejezte ki, hogy az EKF adta lendület a jövőben is megmarad, ami további muníciót biztosítana a térség társadalmi és kulturális életének.

Az egykori zsinagóga képtárként működik tovább, az épületben hazai és külföldi kiállítások, koncertek, irodalmi estek is rendszeresen helyet kapnak majd. Müller Mihály, az EKF sajtófőnöke az MTI-nek elmondta, az átalakítást 600 millió forinttal támogatta az Európai Unió, ezt saját forrásból százmillióval egészítette ki Várpalota önkormányzata.

Az épület átadása zárja az EKF-program égisze alatt a Bakony-Balaton régióban megvalósított tizenkilenc infrastrukturális fejlesztést. Ezek között volt a balatonfüredi Modern Műtár kiállító- és közösségi tér létrehozása, az ajkai Kriptongyár felújítása és többfunkciós élményközponttá alakítása, valamint a Káli Kövek Alkotó- és Rendezvényház megvalósítása Salföldön. Az EKF-program célja volt, hogy Veszprém és a térség korábban fontos, de mára eredeti funkciójukat elveszítő épületeit új, elsősorban kulturális funkciókkal töltsék meg.

Fotó: MTI / Bodnár Boglárka

A várpalotai zsidó közösség 1826-ban határozott a templom építése mellett. Nyolc éven át gyűjtöttek az építkezésre, a munkát csak 1834-ben kezdték el, a templomot 1840-ben szentelték fel. 1927-ben földrengés következtében a zsinagóga súlyosan megsérült, majd a második világháborúban egy bombatámadás súlyos károkat okozott benne és a környező épületekben. A háború után a zsidó hitközség megszűnt, az épület 1950-ben még romokban állt, később a vájáriskola ebédlője kapott benne helyet. Az 1980-as évektől Várpalota egyik jelentős festőművésze előtt tisztelegve Nagy Gyula Galériaként üzemelt – mondta a sajtófőnök.

Az épületben jövő tavaszig Pogány Gábor Benő, Munkácsy-díjas szobrászművész alkotásai láthatók. A jövő évben a város képzőművészeti gyűjteményének legértékesebb darabjaiból, többek között Matzon Frigyes szobraiból és Bíró Antal festményeiből is rendeznek itt kiállítást.

  • Zsidónak lenni nem kerül pénzbe, a zsidó média viszont nincs ingyen.

    Támogasd te is Magyarország egyik legolvasottabb zsidó lapját, a Kibic Magazint!

    Támogatom»

Facebook
Twitter
Tumblr
Email
WhatsApp