Megmenekülhet a lengyel város egyetlen megmaradt zsinagógája

Lódz 120 éves zsinagógáját helyi ingatlanfejlesztők akarták lebontani, hogy toronyházakat építsenek a helyére.

A közép-lengyelországi Lódz régi zsinagógáját, amely a városban az egyetlen, amely túlélte a holokausztot, az elmúlt években a lebontás veszélye fenyegette. A zsidó közösség megmaradt tagjai szerint helyi ingatlanfejlesztők azt tervezték, elbontják az épületet, hogy lakótornyokat építsenek a helyére. A közösség tagjai azonban harcba szálltak a terv megakadályozásért.

Úgy tűnik, erőfeszítésük nem volt hiábavaló, ugyanis Jákov Livne, Izrael lengyelországi nagykövete nemrég bejelentette, hogy Hanna Zdanowska lódzi polgármester személyes közbenjárására sikerült megakadályozni a Reicher zsinagóga néven ismert imaház lebontását, és az épület felkerül a megőrzésre kijelölt helyszínek listájára, közölte a Ynet.

Az ortodox zsinagógát a 19. század végén építtette Zev Wolf Reicher zsidó üzletember Lódzban. Az épületet 1902-ben szentelték fel. A zsinagógának sikerült túlélnie a holokausztot, miután fiktív módon eladták azt egy zsidó üzletember német partnerének, aki sóraktárrá alakította át. Ennek köszönhetően a nácik nem pusztították el, annak ellenére, hogy az épületet Dávid-csillagok díszítik.

A második világháború után a zsidók visszatértek a zsinagógába imádkozni. Az ingatlan visszakerült a közösséghez, ám később eladták egy helyi ingatlanos családnak, azzal a feltétellel, hogy nem bonthatják le a zsinagógát, és nem változtathatnak rajta, amíg a zsidók továbbra is imádkoznak benne, és amíg Lódzban zsidók élnek. A zsinagógát továbbra is imádkozásra használta a kis helyi közösség, amely az évek során bérleti díjat fizetett a családnak.

Jelenleg a zsinagóga egy helyi ingatlanfejlesztő tulajdonában van, aki a zsidó közösség szerint 2022 nyarán úgy döntött, hogy lecseréli a zsinagóga zárjait, és tájékoztatta a közösséget, hogy többé nem jöhetnek oda imádkozni. A hivatalos indoklás szerint az épület veszélyes, és a fejlesztő nem akarja vállalni a felelősséget, ha valami történik az imádkozókkal.

A közösség beleegyezett a zsinagóga felújításába, de az ingatlan tulajdonosával nem sikerült megegyezni. Ahogy telt az idő, a közösség számára világossá vált, hogy az épületet le akarják bontani, és lakótornyokat építeni a helyére.

David Gurfinkel, egy Lódzban élő fiatal zsidó, aki a városban a zsidó kultúrát népszerűsítő mozgalom vezetője, tavaly a Ynetnek elmondta, hogy a zsinagógában naponta 20-30 ember szokott imádkozni, és alkalmanként izraeli turisták is.

„Az a nő, aki lecserélte a zárakat és eltávolított minket a zsinagóga udvaráról, nem akarja, hogy ott legyünk. Sajnos a törvény nem véd meg minket. Harcolunk azért, hogy ott imádkozhassunk. Nagy szégyen lenne, ha nem térhetnénk vissza és nem imádkozhatnánk ott” – nyilatkozta korábban.

Gurfinkel szerint a hivatalos zsidó közösség körülbelül 100 főt számlál, de sok a be nem jegyzett zsidó is. A háború előtt több mint 200 ezer zsidó élt Lódzban, ami azt jelenti, hogy a város minden harmadik lakosa zsidó volt.