Zsidóktól vették el azt a villát, ahonnan a magyar zsidóság deportálását irányították

Az impozáns épület a Rózsadombon áll, ahol zsidó és nem zsidó gyárosok és arisztokraták csodálatos villákat építettek a 19. század végén.

Neuschloss Ödön családja faiparral foglalkozott, és Felvidékről érkezett Újpestre, ahol ők építettek zsinagógát, amely az első reprezentatív épülete lett Újpestnek és meghatározta további fejlődését. Az 1810-es budai tűzvész, majd az 1838-as pesti árvíz után nagy szükség volt rendes faanyagra, így a család mesés vagyonra tett szert.

Ödön a Lipótvárosban fafeldolgozó gyárat épített, annak helyén született meg 1937-ben Budapest egyik kedvelt közparkja, a Szent István park. A Neuschloss-gyár nevéhez fűződik a Rudas-fürdő díszes lépcsője, a Hauszmann és Ybl-féle királyi palota összes ácsmunkája és az 1885-ös Országos Kiállítás 30 épületének kivitelezése. A leghíresebb megbízatásuk az 1896-os Milleniumi Kiállításra (először fából) épült, Alpár Ignác tervezte Vajdahunyadvár kivitelezése volt.

Neuschloss Ödön a Rózsadombon építtetett magának impozáns családi villát Alpár Ignáccal. A neoreneszánsz és neobarokk jegyekkel rendelkező épület 1898-ra készült el, és a főváros egyik gyöngyszemévé vált.

Neuscholss Ödön csak hat évig élvezhette csodaszép házát, 1904-es halálát követően az ingatlan többször cserélt gazdát, de a tulajdonosok mindegyike jól bánt az épülettel. Utolsó gazdája, a világhírű újpesti Tungsram gyár igazgatója, Aschner Lipót lett. Aschner rengeteg munkahelyet teremtett a környéken, adományozott és jóléti intézkedéseket vezetett be.

De hiába volt Aschner a gazdasági élet jelentős alakja, 1944. március 19-én, Magyarország náci megszállásának első napján több más jelentős zsidó vállalkozóval együtt elhurcolta a Gestapo.

Miután Aschnert elvitték, a villába azonnal beköltözött Adolf Eichmann SS-tiszt, hogy innen irányítsa a magyarországi zsidóság deportálását.

A vállalkozót végül 72 évesen sikerült kiszabadítani a fogságból; a Tungsram hatalmas váltságdíjat fizetett ki érte. Aschner Lipót külföldön maradhatott volna, de inkább hazatért, és bár a gyárat államosították, ügyvezető maradhatott. Egészen a haláláig, 1952-ig, szinte minden nap megjelent a munkahelyén. A villa ma elhanyagolt kívülről, és több vállalkozás bázisaként működik.