49 zsidó nyelven számolja az ómert egy különleges nyelvi projekt

A Zsidó Nyelvi Projekt ómerszámlálása a zsidó nyelvi sokszínűségre kívánja felhívni a figyelmet.

Pészah második éjszakája és sávuot ünnepe között pontosan 49 nap telik el, ezeket a napokat a zsidók a világ minden táján, ismerős és kevésbé ismert nyelveken számolják napi rendszerességgel.

Az ómer napi számlálása egy régi rituálé, amelyet a Hebrew Union College – Jewish Institute of Religion Zsidó Nyelvi Projektje most új életre keltett. A projekt munkatársai a hét héten át tartó időszak minden napján a számlálás egy-egy változatát teszi közzé mindig egy másik zsidó népi nyelven, a ladino és a jiddis nyelvektől kezdve az olyan kevésbé ismert nyelvekig, mint a zsidó-grúz vagy a zsidó-perzsa.

A többnyelvű ómerszámlálással a zsidó nyelvi sokszínűségre kívánják felhívni a figyelmet, felelevenítik az érdeklődést a kihalófélben lévő nyelvek iránt, és ünneplik a zsidó diaszpóra távoli jellegét, írja a JTA.

„A migráció, a nacionalista nyelvpolitika és a népirtás miatt az ómerszámlálóban szereplő nyelvek nagy része jelenleg veszélyeztetett” – hívja fel a figyelmet Sarah Bunin Benor, a Zsidó Nyelvi Projekt alapító igazgatója és Eden Moyal, a projekt kurátora.

@jewishlanguageproject

Gut shabbos! Here’s some background on Romanian Yiddish 🇷🇴 Which Jewish Language do you think we’ll talk about tomorrow? Let us know below! #greenscreen #jewish #yiddish #languagelearning #jewishlanguages #languages #judaism #jewishtiktok #romania #craciunesti #romanianjew

♬ Rumania rumania – Aaron Lebedeff

Az ómer (kéve) a jeruzsálemi Szentély idején a két ünnep között végzett aratási áldozat volt; a napi számlálás az otthoni és zsinagógai imák során túlélte a Szentélyt, és a pészah és a sávuot közötti tematikus kapcsolat szimbólumaként maradt fenn.

Bár a számlálást általában héberül mondják el, a Zsidó Nyelvi Projekt ómerszámlálója lefordítja a formulát, gyakran a helyi nyelv judaizált változatára. Hogy leszögezzék, hogyan hivatkozhattak a különböző közösségek a számlálásra, Benor és Moyal történelmi dokumentumokat vizsgált meg anyanyelvi beszélőkkel és kutatókkal konzultált.

A Zsidó Nyelvi Projekt olyan nyelvek megőrzését tűzte ki cáljául, amelyek sorsa az őket beszélő zsidó közösségekhez kötődik. Például a judeo-iszfahánit vagy a judeo-kermánit elsősorban olyan idős zsidók beszélik, akik Iránból költöztek Izraelbe és az Egyesült Államokba, és nem adták tovább a nyelvüket a gyermekeiknek. Benor és Moyal szerint ezeknek a nyelveknek a felvétele ide segít felhívni rájuk a figyelmet, amíg még van idő az anyanyelvi beszélőktől való tanulásra.

Arról, hogy mitől számít egy nyelv zsidó nyelvnek érdemes az alábbi cikkünket is elolvasni:

A jiddis attól lett valódi zsidó nyelv, hogy elkezdték nem német környezetben használni – Kibic Magazin

A Merkaz által szervezett Jiddis-héten Komoróczy Szonja és Nádasdy Ádám avatta be az érdeklődőket a jiddis nyelv rejtelmeibe. A beszélgetés során megtudhattuk, hogy nem minden jiddis, ami elsőnek annak látszik, és az is kiderült, hogy ki az a Jeinkl Gold.

  • Zsidónak lenni nem kerül pénzbe, a zsidó média viszont nincs ingyen.

    Támogasd te is Magyarország egyik legolvasottabb zsidó lapját, a Kibic Magazint!

    Támogatom»

Facebook
Twitter
Tumblr
Email
WhatsApp