A Testnevelési Egyetemen állítják fel Hajós Alfréd első magyarországi köztéri szobrát

Az erről szóló megállapodás éppen azon a napon született meg, amelyen 127 évvel ezelőtt Hajós megszerezte a magyar olimpiai mozgalom első és második aranyérmét.

A Magyar Zsidó Kulturális Egyesület (Mazsike), a Testnevelési Egyetemért Alapítvány és a Magyar Testnevelési és Sporttudományi Egyetem 2023. április 11-én megállapodtak arról, hogy Hajós Alfréd első magyarországi köztéri szobrát a Magyar Testnevelési és Sporttudományi Egyetem területén állítják fel, áll a Mazsike által kiadott közleményben.

A Mazsike által 2017-ben kezdeményezett pályázaton nyertes Nagy Attila A magyar delfin aranya című alkotásának elhelyezéséről az érintett szakmai és társadalmi szervezetek részvételével éppen azon a napon született megállapodás, amikor 1896. április 11-én, Athénban, az első újkori olimpián Hajós Alfréd megszerezte a magyar olimpiai mozgalom első és második győzelmét.

Az esemény 127. évfordulóján a Magyar Testnevelési és Sporttudományi Egyetem kertjében szervezett bejárást követően az együttműködő partnerek kijelentették, mindent elkövetnek, hogy a magyar olimpiai mozgalom, az úszó sport, a labdarúgás és az építészet kiemelkedő alakjának szobrát még 2023-ban, méltó helyen felavassák.

Az eredeti tervek szerint a szobrot a Margitszigeten található, Hajós Alfrédról elnevezett és általa tervezett Nemzeti Sportuszoda közelében helyezték volna el.

Az 1878-ban, Guttmann Arnold néven, szegény zsidó családban született Hajós Alfréd 1896-ban Athénban, az első újkori olimpiai játékokon nyerte Magyarország első aranyérmét 100 méteres gyorsúszásban. Ezt követően az 1200 méteres távon is a dobogó legfelső fokára állhatott fel.

Hajós Alfréd polihisztor volt: válogatott labdarúgóként, építészmérnökként, újságíróként is tevékenykedett. A Nemzeti Sportuszodán kívül ő tervezte a debreceni Aranybika Szállót, az újpesti labdarúgó stadiont a Megyeri úton, illetve a holokauszt mártírjainak emlékművét a Kozma utcai zsidó temetőben.