A Héber Egyetem munkatársai által publikált tanulmány reményt adhat a betegeknek, rámutatva egy, az áttétek elleni küzdelemben használt már létező gyógyszerre.
A kutatók már jó ideje ismerik azokat a DNS-mutációkat, amelyek az egészséges hasnyálmirigysejtek rákossá válásához vezetnek. Azt azonban nem értették, hogy a hasnyálmirigyrákos sejtek hogyan képeznek áttéteket és hogyan hatolnak be más szervekbe.
Március 22-én a Nature tudományos folyóiratban a Jeruzsálemi Héber Egyetem izraeli kutatóinak vezetésével új tanulmány jelent meg, amely megmagyarázza az áttétképződés mechanizmusát. A kutatás arra a következtetésre jutott, hogy a hasnyálmirigyrák terjedése az egész szervezetben a kezdeti daganatok RNS-molekuláinak összetételében bekövetkezett változásoknak köszönhető, amelyek a DNS-ből származó utasításokat fordítják le a sejtek fehérjeszintézisére.
A jó hír az, hogy már létezik legalább egy olyan gyógyszer, amely potenciálisan kezelheti az RNS-sel kapcsolatos problémákat, és végül segíthet a hasnyálmirigyrákos betegeken.
A hasnyálmirigyrák az összes rákos megbetegedés három százalékát és a rákos halálesetek hét százalékát teszi ki az Egyesült Államokban. Az Amerikai Rákellenes Társaság szerint a hasnyálmirigyrák átlagos életkori kockázata 1:64-hez. A betegséget ritkán fedezik fel a korai stádiumban, amikor a legjobban gyógyítható, mivel a tünetek hiánya miatt a betegség addig nem jelentkezik, amíg nem terjedt el. Ennek eredményeképpen ez a leghalálosabb rákos megbetegedés, a Mayo Clinic szerint az ötéves túlélési arány mindössze 7 százalék.

A tanulmányt Amina Jbara doktorandusz vezette a biokémiai és molekuláris biológiai tanszékről, aki Rotem Karni professzor laboratóriumának munkatársa. A kutatásban az izraeli Siba Orvosi Központ és a Bar-Ilan Egyetem, az amerikai Cornell Egyetem és a Cold Spring Harbor Laboratórium, valamint a kanadai Torontói Egyetem munkatársai is részt vettek.
„Mintegy 400 hasnyálmirigyrákos beteg tumormintáit elemeztük. A daganatok fele elsődleges daganat volt, ami azt jelenti, hogy a betegség nagyon korai stádiumában voltak, és a hasnyálmirigyre korlátozódtak. A másik fele olyan daganatokból származott, amelyek már áttétet képeztek más szervekben” – mondta Karni a The Times of Israel című lapnak.
A kutatócsoport felfedezte, hogy az elsődleges daganatokban lévő RNS különbözik az áttétes daganatokban lévő RNS-től egy központi fehérje, az RBFOX2 miatt, amely az RNS-feldolgozást szabályozza. Az RBFOX2 a splicingnek nevezett mechanizmus szabályozója, amely megváltoztathatja az RNS-molekulákban kódolt genetikai információt.
„Azt találtuk, hogy az RBFOX2 lebomlik és sokkal alacsonyabb szinten van jelen az áttétekben. Ezzel szemben az RBFOX2 nem degradálódik az elsődleges tumorokban”
– magyarázta Karni.
„Az ismerjük, hogy az áttétes sejtek tudják, hogyan kell lebontani az RBFOX2-t, de azt nem, hogy pontosan hogyan teszik ezt. De amikor ez a fehérje elvész, az megváltoztatja több száz RNS-molekula összetételét, és végül természetesen több száz fehérjemolekula összetételét is” – tette hozzá.
Barak Rotblat professzor, aki a rák molekuláris biológiáját tanulmányozza a Negevben lévő Ben-Gurion Egyetemen, méltatta a tanulmányban használt „elegáns molekuláris biológiai technikákat”.
„Véleményem szerint az ilyen típusú kutatások segítségével a tudomány a rák biológiájának új aspektusait tárja fel, amelyek elengedhetetlenek az új terápiák megtalálásához. Nem sok példa van ilyen mély és átfogó munkára, amely a splicing szabályozását mutatja be a rákban egyetlen tanulmányban”
– mondta Rotblat a Times of Israel-nek.
Arra a kérdésre, hogy az új tanulmány rávilágít-e más ráktípusokra is, Karni óvatosan megjegyezte, hogy eddig az RBFOX2 elvesztése csak a hasnyálmirigyrák áttétei esetében fordul elő. Figyelemre méltó, hogy ennek az ellenkezője történik néhány más rosszindulatú daganatos betegségnél, például az emlőráknál, ahol a fehérje nagymértékben kifejeződik.
A tanulmányban közölt másik jelentős felfedezés egy új fegyvert eredményezhet a hasnyálmirigyrák elleni arzenálban.
-
Zsidónak lenni nem kerül pénzbe, a zsidó média viszont nincs ingyen.
Támogasd te is Magyarország egyik legolvasottabb zsidó lapját, a Kibic Magazint!