Az UNESCO először adományozott németországi zsidó helyszíneknek világörökségi címet.
Németországban múlt hét szerdán ünnepélyes keretek között fogadták, hogy az első német-zsidó helyszínek megkapták az UNESCO világörökségi címét. A Rajna-völgy felső szakaszán található helyszínek az askenázi kultúra bölcsőjeként ismertek, és ahol a jiddis nyelv több mint 1000 évvel ezelőtt kezdett kialakulni.
Az UNESCO, az ENSZ oktatási és kulturális szervezete 2021 júliusában vette fel ezeket a helyszíneket a világörökségi listára, de a koronavírus-járvány miatt Németországban csak most került az elismerés megünneplése.
Az UNESCO elismerte a speyeri zsidó udvart, a Speyer városában található zsinagóga- és jesivaegyüttest; a wormsi zsinagógakomplexumot; a wormsi régi zsidó temetőt, Európa legrégebbi ismert zsidó temetőjét; valamint a régi zsidó temetőt Mainzban.
„Az egyedülálló közösségi központok és temetők maradandó hatást gyakoroltak az askenázi kultúrára, és közvetlenül és kézzelfoghatóan kapcsolódnak a korai askenázi tudósok kreatív teljesítményeihez”
– olvasható az UNESCO indoklásában.
Frank Walter-Steinmeier, Németország elnöke ez alkalomból egy mainzi zsinagógába látogatott el.
„2021. július 27. előtt 49 világörökségi helyszín volt hazánkban, a római kori Triertől a régi Hanza-városokig, Stralsundig és Wismarig, az aacheni dómtól az Eisenach melletti Wartburg váráig. A lista tükrözte a kultúra és a természet sokszínűségét, de volt egy nagy hiányossága: nem voltak benne zsidó kulturális emlékek” – mondta beszédében Steinmeier a JTA beszámolója szerint.
Az ünnepségen Audrey Azoulay, az UNESCO főigazgatója is részt vett. Azoulay, aki francia zsidó, annak az Andre Azoulay marokkói származású zsidó bankárnak a lánya, aki jelenleg VI. Mohamed marokkói király tanácsadója.
Steinmeier hangsúlyozta, hogy a helyszínek tanúskodnak arról, hogy a németországi zsidó történelem – a jó és a rossz – messze túlmutat a holokauszton. Speyer, Mainz és Worms városokban a keresztes háborúk és a 14. századi pestisjárvány idején tömegesen gyilkolták a zsidókat, de itt éltek az európai zsidóság legnagyobb vezetői is, köztük Rasi, a híres Tóra-kommentátor.
„Évszázadokon át a németországi zsidókat idegennek, másoknak tekintették. Többször megalázták, kirekesztették, megfosztották őket jogaiktól, üldözték, meggyilkolták őket – még mielőtt a nácik és készséges végrehajtóik szinte teljesen kiirtották volna a zsidó életet Németországban és Európában”
– mondta Steinmeier.
„A speyeri, wormsi és mainzi emlékművek és sírkövek a zsidók hazánkban való mély gyökereiről, kultúrájuk virágzásáról, önérvényesítésükről és emancipációjukról, a keresztény többséggel való békés együttélés idejéről mesélnek”
– tette hozzá a német elnök.
-
Zsidónak lenni nem kerül pénzbe, a zsidó média viszont nincs ingyen.
Támogasd te is Magyarország egyik legolvasottabb zsidó lapját, a Kibic Magazint!
