A mi otthonunknak elég jó híre van a városban

Hosszú a várólista a Pécsi Zsidó Hitközség által működtetett Dr. Szántó László Szeretetotthonba, ahol az idősek egy jól szervezett rendszerben élik mindennapjaikat. Megnéztük hogyan.

Zajlik az élet a felső emelet folyosóján. Ilonka néni elkapott valamilyen fertőzést, de már jobban van, erről mesél a mellette ülő lakónak. Szobatársa, Marika, nemrég hunyt el, több mint 100 éves volt. „A végén milyen jól kijöttünk, én voltam az egyetlen, akivel szót tudott érteni” – mondja Ilonka, aki most azon izgul, hogy az új lakótárssal is minden rendben legyen.

Rendszeres, hogy a lakók az emeleti folyosón beszélgetnek (Fotó: Kibic)

Az új lakóra nem kell sokat várni, jelentkező akad bőven, az 58 férőhelyes szeretetotthon várólistája 160 főt számlál. Az átlagos várakozási idő egy-két év körül van, a férfiak számára még ennél is nehezebben lehet bejutni a főként női lakókkal teli intézménybe.

„A mi otthonunknak elég jó híre van a városban, másfelől ez az egyetlen olyan pécsi otthon, amely a belvárosban található”

– büszkélkedik Goldmann Tamás, a Dr. Szántó László Szeretetotthon igazgatója, egyben a Pécsi Zsidó Hitközség elnöke, aki hozzáteszi, hogy a hitközség tagjainak megnyugvást jelenthet, hogy viszonylag gyorsan be tudnak kerülni az intézménybe. A zsidó közösség tagjai számára mindig van egy fenntartott hely, hogy ne kelljen sokat várniuk. A várakozási időt így le tudják rövidíteni a fenntartói érdekre való hivatkozással.

Jelenleg a lakók zömében nem zsidók, összesen négy zsidó él az intézmény falai között, ám ez nem mindig volt így. Goldmann Tamás szerint valamikor az 1980-as éve tájékán fordulhatott meg a trend, és lettek többségben a nem zsidó lakók. Addig kóser konyha is üzemelt az otthonban jórészt a Pécsen szolgáló Tímár Károly főkántornak köszönhetően, aki sakterként is működött. Az államszocializmus idején egyébként a pécsi szeretetotthont is államosították, de csak a működtetést, az épület a zsidó hitközségé maradt, amelynek beutalási joga volt.

Azt pedig, hogy ki zsidó néha nem is olyan egyszerű megállapítani. 2010 körül például volt egy olyan holokauszt-túlélője az otthonnak, akiről kiderült, hogy nem volt zsidó származású, hanem a zsidó férjét követte Auschwitzba. „A néniről mindenki azt gondolta, hogy zsidó, de aztán a fia elmondta, hogy ez nincs így” – emlékszik vissza az intézmény vezetője.

A Dr. Szántó László Szeretetotthon 1937-ben épült Art déco stílusú épülete (Fotó: Kibic)

Mivel a rendszerváltás előtti időszakban minden nyugdíjas korú személy jelentkezhetett szociális otthonba, így van olyan lakója az intézménynek, aki 1986-ban költözött be, nyugdíjazását követően. A ma 90 éves asszony a tanácsi rendszerből származó jó kapcsolatának köszönhetően kapta meg a helyet. Így aztán jelenleg ő, ha nem is a legidősebb, de a legrégebben ott élő lakója a Dr. Szántó László Szeretetotthonnak.

Bentlakásos intézményből a Mazsihisz keretein belül három is működik. A legnagyobb Újpesten található, itt 70-80 főt képesek befogadni. Szegeden egy ennél jóval kisebb otthon várja az időseket. A pécsi intézmény a kettő között helyezkedik el, és a Mazsihiszen belül módszertani központként működik, ami annyit jelent, hogy a pécsiek rálátnak a szervezeten belül az összes ilyen jellegű intézmény és engedélyes szolgáltatás működésére, ők végzik ezek ellenőrzését, valamint tanácsadást nyújtanak a számukra.

Külön előny, hogy ezzel a tevékenységgel az országos rendszerbe is beleillenek, magyarázza Goldmann Tamás, aki Mazsihisz-alelnökként azt a kritikát fogalmazza meg a szervezettel kapcsolatban, hogy az „nem simul rá az országos rendszerre, hanem egy külön entitásként akar működni minden tekintetben”. Ezzel szemben a pécsi intézmény az országos rendszer részeként működik, így rálátásuk van a szociális ellátással kapcsolatos tendenciákra.

Ami a hazai zsidóságon belüli idősellátást illeti, a holokauszt-túlélők kapnak egy nagyon széles körű ellátást a MAZS Alapítványtól, míg a holokauszt után születettekkel más a helyzet. Ők többféle, úgynevezett nappali ellátási forma keretében kaphatnak segítséget.

A pavilonépület és az udvar, ahol kertészkedésre is lehetősége van a lakóknak (Fotó: Kibic)

Az egyik a házi segítségnyújtás, ami azt jelenti, hogy egy gondozó kimegy a kliens lakásásra, ahol meghatározott segítségeket nyújthat. Másik ilyen, a szakellátás, amikor az ápolónak többféle ellátás nyújtásához van jogosultsága, akár egy gyógytornász is ki tud menni az idősekhez ennek keretében. Goldmann Tamás úgy tudja, hogy ezt a fajta ellátást a zsidó közösségen belül csak Pécsett nyújtanak a nem holokauszt-túlélő rászorultak számára, pedig nagy szükség lenne rá országosan. Budapesten egyelőre csak az engedély van meg, de az ehhez szükséges állami támogatás még nem áll rendelkezésre, így ott még nem tudott elindulni ez a program.

Létezik még népkonyhai ellátás, amelyet Miskolcon és Debrecenben például több ezer ember számára nyújtanak a helyi hitközségek, bár zömében nem a zsidó közösségek tagjait érik el vele. Szegeden viszont kóser konyhát üzemeltetnek. Megemlítendők még a klubok, más néven nappali melegedők, ahol napközben az egyedül élő idősek az idejüket tölthetik, és étkezést is biztosítanak a számukra. Budapesten kifejezetten jól állnak az ilyen típusú szolgáltatással, mondja Goldmann Tamás, aki szerint, ami nagyon hiányzik, az a mentálhigiénés támogatás a hitközség tagjainak.

Vitrin retró tárgyakkal, amelyek visszahozhatják az emlékeket (Fotó: Kibic)

A Dr. Szántó László Szeretetotthon 1937-ben, kimondottan erre a célra épült, Art déco stílusú épületében három jól elkülönített területen élnek a lakók. A különálló pavilonépületben vegyesen laknak, illetve a három apartmanban csak nagyon jó állapotban lévő lakók kerülhetnek. Az intézményben az átlagéletkor igen magas, 86 és fél év.

A földszinti lezárt részben azok tartózkodnak, akik a legnagyobb segítséget igénylik, itt lettek elhelyezve a demenciában szenvedők is, ennek megfelelően itt kevésbé aktívak a lakók, mint az emeleten, többségében az ágyukban fekve vagy tolókocsikban ücsörögve töltik az időt. A tévé mindig szól, mert szükség van az állandó ingerekre, magyarázza Kovács Annamária, az intézmény munkatársa.

A földszinten kevesebb a mozgás (Fotó: Kibic)

Az emeleten ezzel szemben olyan lakók élnek, akik képesek egyedül is elvégezni az olyan alapvető feladatokat, mint az öltözködés, tisztálkodás, étkezés. Az idősek kiülnek a folyosóra beszélgetni, és egy szobabicikli is a rendelkezésükre áll. Itt található a Radnóti Miklósról elnevezett közösségi tér, amelyik egyfajta klubszobaként is funkcionál a házban, és ahol a foglalkozásokat tartják, amelyeken mentális állapot szerint csoportokra osztva vesznek részt a lakók.

Minden nap vannak foglalkozások, amelyek így egyfajta keretet adnak a bentlakó időseknek. Ez főleg a demensek számára fontos. Aki valamilyen okból nem tud a csoportos foglalkozásokon részt venni, annak egyéni foglalkozást tartanak a mentálhigiénés csoport szakemberei. A foglalkozások egyben egy ventilációs lehetőséget is nyújtanak, ahol a lakók elmondhatják örömüket, bánatukat, sérelmeiket.

„Egy idősek otthonában mindig vannak súrlódások”

– mondja Kovács Annamária.

Kovács Annamária az otthon egyik lakójával (Fotó: Dr. Szántó László Szeretetotthon / Facebook)

Csinálnak irányított mentális foglalkozásokat az idősek mentális állapotának szinten tartása érdekében. Vannak zenés foglalkozások, időnként zenészek előadásával, illetve fejtörő játékok szavak és betűk felhasználásával. Fontos, hogy a végén a lakók sikerélménnyel távozzanak a foglalkozásokról, mert csak akkor térnek vissza legközelebb.

Nem változik, hogy egy héten melyik nap, milyen foglalkozásokat tartanak a lakók számára. Így minden hétfőn kvízjáték a program Legyen ön is milliomos címmel, míg kedden Vitaminkedd van, amelyen a lakók zöldségéket és gyümölcsöket dolgoznak fel, és a végén minden lakó kap egy deci gyümölcslevet, még azok is, akik nem vettek részt a foglalkozáson.

Szerdánként kiülnek az udvarra, a fekvőbetegeket leszámítva mindenkit kivisznek. Ekkor lendül akcióba Sanyi, a terápiás kutya, aki jutalomfalatok fejében lepacsizik a lakókkal, akik közül a nótás kedvűek énekelni is szoktak ez alkalmakkor. Csütörtökön csoportos gyógytorna van, pénteken pedig a zenés programok. Minden egy jól szervezett rendszerben működik.

Sanyi, a terápiás kutya (Fotó: Kibic)

Évente tartanak családi napokat, de a családokkal való kapcsolattartást egyébként is kiemelően fontosnak tartják az intézményben. A különféle ünnepeket is megünneplik, legyen az hanuka vagy éppen farsang. Egy időben a klubszobában szombatfogdásokat is tartottak, átjött a rabbi és idejöttek a városból a hitközség tagjai. A Covid óta azonban ez megszűnt.

A koronavírus-járvány időszakát viszont sikeresen vészelték át. Bár kétszer is megjelent a fertőzés az otthon falain belül, de a megbetegedett lakók többsége néhány nap alatt felépült a megfelelő ellátásnak köszönhetően. Talán egy-két olyan haláleset volt, amely kimondottan a koronavírus-fertőzéssel hozható összefüggésben, mondja Goldmann Tamás. Más szempontból viszont igen rosszul érintette az otthont a járvány.

A Dr. Szántó László Szeretetotthon egy nagyon nyitott intézmény, magyarázza az igazgató. Ennek köszönhetően az általuk kidolgozott Családbarát modell néhány éve elnyerte a szakmai Jószolgálat-díjat. Bárki bejöhet, a látogatóba érkező gyerekeknek játékokat szereztek be, hogy ők is jól érezzék magukat, ha csak pár percre néznek is be a dédihez.

Az udvaron élvezik a napsütést az intézmény lakói (Fotó: Dr. Szántó László Szeretetotthon / Facebook)

Mindez a Covid miatt megváltozott. Csináltak ugyan látogatószobákat, és a jó wifi lefedettségnek köszönhetően online össze tudták kötni a bezárt lakókat a családokkal. A szomorú tapasztalat viszont az, hogy a családtagok elszoktak a látogatástól, ami megviselte egyrészt az intézmény nyitottságra alapuló szakmai koncepcióját, másrészt pedig magukat a lakókat is.

„Most már kezdünk visszarázódni”

– tekint reményt keltően a jövőbe a Goldmann Tamás. Az újabb családok már kifejezetten igénylik a látogatást, ami mindenképpen pozitív fejlemény a Dr. Szántó László Szeretetotthon lakóinak és dolgozónak egyaránt.

A cikk a MAZSÖK támogatásával készült.

  • Zsidónak lenni nem kerül pénzbe, a zsidó média viszont nincs ingyen.

    Támogasd te is Magyarország egyik legolvasottabb zsidó lapját, a Kibic Magazint!

    Támogatom»

Facebook
Twitter
Tumblr
Email
WhatsApp