Több tanár és az ukrajnai menekülteket aktívan segítő szervezet is megkapta idén a Raoul Wallenberg-díjat

A Raoul Wallenberg Egyesület 15. alkalommal díjazta azoknak a civileknek a munkáját, akik a hátrányos helyzetben élők érdekében tevékenykednek.

Átadták az idei Raoul Wallenberg-díjakat kedden Budapesten, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége (Mazsihisz) székházának Goldmark termében. Az elismerést hat magánszemélynek és egy szervezetnek ítélték oda.

A kitüntetettek: Orsós János pedagógus, iskolaalapító, Schiffer János jogász, Szajkó Cintia magyar-történelem szakos tanár, kisebbségi önkormányzati vezető, Halasi Barbara, a díjazott szegedi Nemzetiségi Szövetség képviselője, korábbi elnöke, Biernacki Karol, a szövetség jelenlegi elnöke, Szabó Gábor nagykőrösi református lelkész, a díjazott Vámos György újságírót képviselő Vámos Péter és Tóth László, az ELTE Apáczai Csere János Gyakorló Gimnázium tanára (Fotó: MTI/Bruzák Noémi)

Sebes József, az egyesület elnöke köszöntőjében elmondta, minden magyar állampolgár ajánlhat olyan jelöltet a díjra, akinek életpályája és munkássága szorosan összefonódik a kisebbségek jogainak védelmével; amint ezt Raoul Wallenberg egykori svéd diplomata élete is példázza, aki a második világháború idején zsidók ezreit mentette meg a deportálástól.

Raoul Wallenberg-díjat kapott Szajkó Cintia, Orsós János és Tóth László pedagógus, Schiffer János jogász, Vámos György újságíró, Szabó Gábor református lelkész, valamint a szegedi Nemzetiségi Szövetség.

A laudációkat a bíráló bizottság részéről Forgácsné Dénes Katalin titkár és Derdák Tibor elnök ismertette.

A méltatások szerint Szajkó Cintia magyar-történelem szakos tanár, kisebbségi önkormányzati vezető négy éve tanít halmozottan hátrányos helyzetű diákokat egy borsodi iskolában, Tállyán.

Orsós János iskolaalapító 20 éve dolgozik azért, hogy a roma gyerekek számára legyen elérhető a méltányos és egyenlő oktatás.

Schiffer János jogászt várospolitikusi, civil és közpolitikai tevékenységéért, a Nácizmus Üldözötteinek Országos Egyesületében folytatott munkájáért díjazták.

Vámos György újságíró, a Carl Lutz-alapítvány létrehozója azért részesült az elismerésben, mert a svájci embermentő diplomata tiszteletére emlékszobát hozott létre, szobor állítását is kezdeményezte, utazó kiállításban, könyvben mutatta be Lutz tevékenységét.

Szabó Gábor nagykőrösi református lelkész a méltatás szerint kiemelkedő szerepet tölt be a vallásközi párbeszéd elősegítésében, sokat tett a helyi református és zsidó közösség együttműködéséért.

Tóth Lászlót, az ELTE Apáczai Csere János Gyakorló Gimnázium tanárát a disputakörök megalapításáért jutalmazták, ezekben vitázni tanulnak a fiatalok, küzdenek az elfogadásért, a rasszizmus ellen.

A szegedi Nemzetiségi Szövetség a nemzetiségi kulturális értékek közvetítésében végzett munkájáért kapta meg a díjat; a szervezet aktívan segíti az ukrajnai menekülteket is.

Az 1912. augusztus 4-én született Raoul Wallenberg 1944-ben a budapesti svéd nagykövetség titkáraként több ezer, egyes források szerint 20 ezer ember életét mentette meg azzal, hogy svéd úti okmányokkal látta el vagy védett házakba menekítette őket. A Vörös Hadsereg 1945 januárjában letartóztatta, a szovjet hatóságok állítása szerint 1947-ben börtönben halt meg, de egyes források tudni vélik, hogy még évekkel később is fogolyként élt.

Hamarosan kiderülhet, mi lett Wallenberg sorsa a háború után – Kibic Magazin

Az orosz levéltárakban őrzött iratokért fordul a svéd kormány a moszkvai külügyminisztériumhoz a második világháború idején Magyarországról a Szovjetunióba hurcolt svéd diplomata, Raoul Wallenberg ügyében, aki üldözött zsidók tízezreinek életét mentette meg Budapesten.

  • Zsidónak lenni nem kerül pénzbe, a zsidó média viszont nincs ingyen.

    Támogasd te is Magyarország egyik legolvasottabb zsidó lapját, a Kibic Magazint!

    Támogatom»

Facebook
Twitter
Tumblr
Email
WhatsApp