Hogyan és miért úszták meg annyian a holokausztért való felelősségrevonást?

A holokausztot végrehajtók közül kevesebb mint 600-an kaptak súlyos ítéletet a második világháború után. David Wilkinson dokumentufilmje azt vizsgálja, hogyan menekült meg a náci bűnözők, kollaboránsok tömege az igazságszolgáltatás elől.

David Wilkinson brit filmrendező 18 évig dolgozott a „Getting Away With Murder(s)” megvalósításával, amikor aztán el akarta adni a filmet  a globális műsorszolgáltatóknál masszív elutasításba ütközött.

Wilkinson filmje részletes vádirat az úgynevezett „nagy büntetlenségről”, amely a holokauszt szinte valamennyi elkövetőjére igaz. A film a német háborús bűnösökre – és nem német kollaboránsokra – összpontosít, hogy elmagyarázza, hogyan kerülte el oly sok tömeggyilkos a felelősségre vonást.

A „Getting Away With Murder(s)”-t végül több amerikai streaming platform is megvásárolta, és január 27-én, a holokauszt nemzetközi emléknapján fogják elkezdeni sugározni. A filmet július óta 11 európai országban is vetítik, de Magyarországon nem elérhető a Netflixen.

Wilkinson szerint még az izraeli műsorszolgáltatók sem támogatták a szerteágazó holokauszt dokumentumfilmet.

“Néhányszor elmondták nekem, hogy Izraelben több holokauszt dokumentumfilm van, mint bármely más országban” – mondta Wilkinson, akinek filmjét a Berlini Filmfesztivál is elutasította.

A rengeteg kereskedelmi elutasítás után azonban a „Getting Away With Murder(s)” a brit kritikusok kedvence lett. A befolyásos „Guardian” például a filmet választotta az év legjobb dokumentumfilmjének, írja a The Times of Israel.

A nácivadász Stephen Ankier (jobbra) és David Wilkinson rendező

„Hosszú és gyakran gazdag élet”

A történészek szerint 750 000-1 millió ember segítette a holokausztot Európa-szerte, és ezek közül az elkövetők közül kevesebb mint 600-an kaptak súlyos ítéletet a háború után.

“A legtöbb elkövető hosszú és gyakran virágzó életet élt, annak ellenére, hogy sokan beazonosítható tömeggyilkosok voltak” – mondta Wilkinson, akinek az Egyesült Államok Holokauszt Emlékmúzeuma több száz fénykép használatát engedélyezte.

Annak elmagyarázására, hogy annyi elkövető hogyan kerülte el a felelősségre vonást, a film interjúkat tartalmaz – például – a 100 éves Benjamin B. Ferenczzel, az utolsó élő nürnbergi ügyésszel és a mai nácivadászokkal.

Wilkinson csaknem két évtizedes munkája során rájött, hogy a legtöbb ember úgy gondolja, hogy a német háborús bűnösök legalább felét megbüntették. A német háborús bűnökért azonban csak néhány ezer embert vontak felelősségre, vagyis a náci háborús bűnösök körülbelül 1%-át.

A második világháború végén legalább 400 kollaboráns költözött Nagy-Britanniába

A filmben arról is szó esik, hogy mennyi háborús bűnös él Nagy-Britanniában. Mindez közismert volt kormányzati és rendőri körökben, de gyakorlatilag semmit sem tettek ellene, mondta Wilkinson.

„A második világháború végén legalább 400 kollaboráns költözött Nagy-Britanniába a balti államokból, Ukrajnából, Fehéroroszországból és más, korábban nácik által megszállt országokból” – mondta Wilkinson.

“Néhány brit nagyon megsértődik, amikor rámutatok arra, hogy ez az ország nem volt olyan csodálatos a zsidók számára, mint ahogy azt magukról akarják mutatni, de valóban megdöbbentő volt, hogy nem tettünk több jogi lépést ezekkel az itt élő gyilkosokkal szemben” – mondta Wilkinson.

„Az egyik tömeggyilkos Edinburghban élt. A szomszédai zsidók voltak” – tette hozzá a filmrendező.

Wilkinson 18 hónapon keresztül 10 országban forgatott, drónok segítségével lenyűgöző felvételeket készített Auschwitz-Birkenautól egészen a Balti-tenger melletti, nagyrészt jelöletlen mészárlási helyszínekig.

  • Zsidónak lenni nem kerül pénzbe, a zsidó média viszont nincs ingyen.

    Támogasd te is Magyarország egyik legolvasottabb zsidó lapját, a Kibic Magazint!

    Támogatom»

Facebook
Twitter
Tumblr
Email
WhatsApp