A bábának állítólag kiszáradt a keze, mert nem hitte el, hogy Jézus vajúdó anyja szűz volt.
A keresztény népi hagyomány szerint a kis Jézust világra segítő betlehemi Szalome bábát temették el ezen a helyen. A régészek szerint az időszámításunk kezdete körüli második szentély korától egészen a korai muszlim időszakig, az i.sz. 8-9 századig temetkeztek a feltárt sírba.
Az egyik keresztény hagyomány szerint Szalome egy betlehemi bába volt, akit elhívtak Jézus születéséhez. Nem hitte el, hogy szűz asszonynak segít, ezért kiszáradt a keze, s csak azután gyógyult meg, hogy Jézus bölcsőjét megfogta.
A barlangot először mintegy 40 évvel ezelőtt sírrablók fedezték fel, s ezt követően indult meg feltárása. A sziklasír több helyiségre tagolódik, ahol a korabeli zsidó temetkezésben ismeretes, a csontokat őrző kődobozokat is találtak.
Az egyik helyiséget keresztény kápolnává alakították át, a korai muszlim korban a falakra vésett keresztek és több tucat felirat szerint ezt a kápolnát “Szent Szalome” kultuszának szentelték. A feliratok nyelve idővel arab lett, de a keresztény hívők továbbra is imádkoztak ezen a helyen.
Az Izraeli Régészeti Hatóság (IAA) szakemberei szerint gazdag családhoz tartozó, jelentős személyt temethettek el elsőként a sírhelyként használt barlangban, majd több száz éven át szent helyként tisztelték a sírhelyet.
A 350 négyzetméteres udvart impozáns, faragott motívumokkal díszített mészkőfalak határolják, kőlapok és mozaikpadló burkolják.
Az állagmegóvási és a fejlesztési munkálatok után megnyitják Szalome állítólagos barlangját a látogatók előtt.
-
Zsidónak lenni nem kerül pénzbe, a zsidó média viszont nincs ingyen.
Támogasd te is Magyarország egyik legolvasottabb zsidó lapját, a Kibic Magazint!
