A zsidó rendezőnő, aki filmsztárt csinált Madonnából

Madonna ekkoriban még nem volt ismert, de Susan Seidelman meglátott benne valamit, és kockáztatott.

1985-ben fiatal nők milliói kötöttek masnit a hajukba és viseltek rövid topot, és mindezt egy nő – Susan Seidelman – miatt. Bár a teljes szettet a hálós kesztyűvel, szegecses csizmával és a capri nadrágra húzott szoknyával Madonna Louise Ciccone viselte, Susan Seidelman rendező ötlete volt, hogy az akkor még ismeretlen előadót vállassza a Kétségbeesve keresem Susant (Desperately Seeking Susan) című filmje egyik szerepére.

„Sok csodálatos színésznőket hallgattunk meg a castingon, például Jamie Lee Curtist és Melanie Griffith-et, de én valami különlegesre vágytam” – emlékszik vissza Susan, aki látta Madonna Material Girl című videóklipjét az MTV-n, és tudta, hogy ebben a nőben van valami extra. Ráadásul két utcányira lakott az előadótól New Yorkban, és meggyőzte a stúdiót, hogy csináljanak vele próbafelvételt, írja a Jewish News.

Madonna megkapta a szerepet, és ugyan nem volt tapasztalata a filmvásznon, mindössze kilenc héttel a forgatás után megjelent a második albuma, a Like a Virgin, és ez hatalmas siker lett. Susan filmjében Madonna csak mellékszerepet alakított Rosanna Arquette mellett, de hirtelen ő lett a valódi sztár, aki a Rolling Stone címlapján is szerepelt.

„Jó időzítés és szerencse volt. A film és az album valahogy összeolvadt, és szerepet játszott abban, hogy karrierje miért emelkedett az egekbe” – mondja Susan. „Madonna a film nélkül is ikonikus sztárrá vált volna, de a film rásegített erre a folyamatra.”

„A filmet ’84-ben forgatták, így soha nem hittem volna, hogy majdnem 40 évvel később a beszélgetés része lesz” – mondja a rendező, akit ez őszintén meglepett a kritikai elismeréstől és a kasszasikertől függetlenül.

„Amikor 1975/76-ban a NYU Filmiskolában jártam, 35 diák vett részt a diplomás képzésben, és csak öten voltak nők. Nem voltak női példaképek. A rendezők katonacipős macsó srácok voltak, akik megafonnal tapostak a díszletben. És Spielberg, Coppola és George Lucas nem voltak példaképek. Baseballsapkás, szakállas pasasok voltak, úgyhogy nem láttam bennük saját magamat. Végül úgy döntöttem, hogy elkészítem azokat a filmeket, amelyeket látni akartam.”

Susan és Madonna néhány évig tartották a kapcsolatot a Desperate Seeking után, és a megasztár virágot küldött a rendezőnek, amikor elkészítette a „Keressük az igazit” című romantikus vígjátékot John Malkovich-csal.